A japán nemesek hűbéri szemléletét tükröző illem- és erkölcstana.

Az evőpálcika egy pár egyforma hosszúságú vékony rúd, mely Kelet-Ázsiában (azon belül is főként Kínában, Japánban, Koreában és Vietnámban) a hagyományos evőeszköz a szilárd élelmiszer fogyasztására.

Japán legmagasabb hegye, az ország egyik jelképe, ezért gyakran előfordul a művészetben. A japánok szent hegye (sintó vallás) és Fudzsiszánnak/ Fuji-san/ (japánul: 富士山) nevezik (-san kifejezés a magasabb ranguaknál használják a japánok).

Háromsoros, epigrammai tömörséggel fogalmazott költemény.

A Hanafuda olyan kártyák megnevezése, amelyekkel számos japán kártyajátékot lehet játszani. A Hanafuda jelentése "Virág kártya", amely a kártyák mintájára utal.

Az egyik leggyakrabban használt japán szótagírás.

Hokkaidó vagy Ezo, a legészakibb és második legnagyobb japán sziget. Önálló régió Japánon belül, melyet egyetlen prefektúra alkot. Délen a Cugaru-szoros választja el a főszigettől, Honsútól, de a víz alatt a Szeikan-alagút összeköti Hokkaidót és Honsút. A legnagyobb város Szapporo, amely egyben a sziget székhelye is.

Honsú egy sziget Japánban, az ország legnagyobb szigete. A terület a japán nép és Japán országának egyaránt legfőbb szigete. Legnagyobb városa Tokió, ami Japán fővárosa is egyben.

Az izakaja japán kocsmaféle, ahol rágcsálnivaló, de akár étel is kérhető alkoholos ital mellé. Gyakran látogatottak munka utáni iszogatásokra. tűkörfordítása: Maradni, az italboltban.

Fordítása: démon, szellem vagy szörny. A természetfölötti teremtmények gyűjtőfogalma a japán folklórban.

A kínai normál írás jeleinek leegyszerűsítésével, a 11. században kialakított japán szótagírás.

A katana (vagy: ucsigatana) klasszikus japán kard, a szamurájok fő fegyvere, köznapi nevén a "szamurájkard".

Pantomim társasjáték, amelyben az ujjmozgatásnak egyezményes jelentése van. A játékvezető számolására kell változtatni a kéztartáson.

A kimonó összefoglaló nevén a japán nemzeti viselet. A kimonó szó eredetileg minden viselt ruhára használatos kifejezés volt, és csak később korlátozódott egy bizonyos ruhadarabra. A kimonóról általánosságban elmondható, hogy szabása kiterítve egy T betűt formáz, a nyugati kultúrkörben az ilyen szabású ruhákat leginkább köntösnek nevezik. A kimonó a legtöbb nyugati öltözéktől eltérően nem követi a test vonalát, szabásvonala szögletes. Tradicionálisan a köpeny bal oldali végét hajtják rá a jobb oldalira, fordítva csak a halottak felravatalozásán szokás, élő személynek balszerencsét hoz. Szó szerinti jelentése: ruha, viselni való ruha.

A miszo szójababból, árpából és rizsből készült erjesztett paszta, a japán konyha nélkülözhetetlen eleme. Ízesítőszerként használják.

A nattó a japán nemzeti ételek egyike. Nyers szójababot jelent, amelyen egy baktériumfaj (bacillus natto) tenyészik. A kifejlett baktérium megpuhítja a babot, egyszersmind egy fura, nyúlós, ragadós szövettel bevonja. Japánban létezik nattó napja is, amelynek dátumát július 10-ére tették, mert a japán hetes (nana)(hetedik hó: július) és tízes (tó) szavak összeadása pont a "nattó" szót adja ki.

Nori a japán neve a különböző ehető tengeri füveknek illetve vörös algáknak. A nori elnevezést gyakran használják az élelmiszeripari termékekre, melyeket ezekből a tengeri "zöldségekből" állítanak elő.

A Tanuki, a japán florklórban fellelhető "Yokai"(természetfeletti lény). Egész Japán-szerte gyakoriak a tanuki szobrok, templomok, szentélyek, éttermek és különösen tészta boltok bejáratainál. A Japán hagyományok szerint szerencsét hoznak. Gyakran van ezeken hatalmas, kúp alakú kalap,az egyik kezükben kanna, vagy szaké, a másik kezükben váltó, esetleg üres pénztárca. Nyugaton gyakorta nézik borznak vagy mosómedvének.

A felső kimonó vastag öve.

Az onigiri vagy rizslabda egy japán étel, ami általában háromszög vagy henger alakúra formázott fehér főtt rizs, amelyet gyakran noriba (szárított alga) csomagolnak és néhányukat különböző töltelékkel töltik meg például: csirkehús, sózott halak, pácolt gyümölcsök stb.

A rámen japán tésztaleves. Kínai típusú búzalisztből készített tésztát, húsból (vagy alkalmanként halból) készült alaplevet tartalmaz, melyet gyakran ízesítenek szójaszósszal vagy miszóval. Feltétként legtöbbször disznóhúst, Norit(szárított tengeri alga), kamabokót, illetve zöldhagymát tesznek rá. Japán szinte minden régiójának megvan a saját rámenváltozata pld: a tonkocu típusú (sertéscsontleves-alap) Kjúsú vidékén, a miszó alapú Hokkaidó szigetén népszerű.

A sintó, Japán ősi vallása, őshonos vallási tanítások és gyakorlatok összessége. A sintó szó jelentése: az istenek útja, helyesebben "a szellemek útja", ugyanis a sintoista szemléletben a hagyományos értelemben vett istenek helyét szellemek (kamik) töltik be. Az ősi vallásnak más elnevezése is létezik, hívják még kami no micsinek is, amely szintén "az istenek útját" jelenti.

A sógi, egy sakkhoz hasonló játék, amely Japánból származik, emiatt "japán sakk" néven is ismert.

Rizsbor, ami a japánok nemzeti itala. Alkoholtartalma 15%.

A szamuráj, japán harcos, eredetileg nemes.

A Szenszódzsi, Aszakusza Kannon Templomként is ismert, Tokió egyik legrégebbi és legnépszerűbb buddhista templom.

A szoba a hajdina japán megnevezése, de jelenthet bármilyen hajdinából készült tésztát, vagy más vékony tésztákat is (ellentétben a vastag, búzából készült udonnal). Tálalható hidegen mártással, vagy akár forró tésztalevesként is. A hajdina növekedési ideje 3 hónap, így évente akár négyszer is aratható – tavasszal, nyáron és ősszel. Japánban a legelterjedtebb termesztési helye Hokkaidó.

A szusi főtt, ecetes rizs, amit leggyakrabban hallal vagy más tengeri eredetű élelmiszerrel együtt tálalnak. A közhiedelemmel ellentétben nem nyers halat jelent (ennek japán neve szasimi), bár ez is gyakori összetevője. Több formában készítik; a száraz, préselt algalapokba (nori) tekert változata a makizusi (巻き), a kis, sült tofubatyuba csomagolt az inarizusi, a tálba tett szusirizsre szórt feltétekből álló szusi pedig a csirasi-zusi (ちらし). Írásmódjánál megjegyzendő, hogy amikor a szusi szó nem önmagában áll, hanem előtaggal, akkor az első sz z-vé változik (pl. nigirizusi), a japán nyelvben rendaku néven ismert mássalhangzóváltozás miatt.

A takojaki egy gömb alakú japán étel, ami búzaliszt alapú tésztából áll és speciális takojaki tepsiben készül. Tipikusan ledarált vagy kockára vágott polippal, tempuramarával, pácolt gyömbérrel és zöldhagymával töltik meg, majd takojakiszósszal megkenik, ami hasonló a Worchestershire szószhoz és a majonézhez.

Japán fővárosa, közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye. Egyike Japán 47 prefektúrájának, nem egyetlen városként kormányozzák. Hozzávetőlegesen 12 millió ember – az ország lakosságának 10%-a – él Tokióban, míg a Nagy Tokió Agglomerációban 33–36 millióan laknak, és ezzel ez a világ legnépesebb urbanizált területe. 1868-ig Edo néven volt feljegyezve.

A torii tradicionális japán kapuforma, amely általában a sintó szentélybe vezető utat jelöli, de egyéb szent helyeken is megtalálhatók: például hegyek lábánál (Fudzsi).

A Hanabi, a virág és a tűz kanjijából áll össze, tűkörforditásban "Tűzvirágot" jelent.