Liang asszony elhagyja a férjét, miután a férfinak ágyasa lesz, és éttermet nyit Sanghajban. A vendéglő a nyugalom és az ínyencfalatok szigete egy olyan világban, ahol nyomorúság és szürkeség uralkodik.

Liang asszony Amerikába, a szabadság hazájába küldi tanulni három lányát. A lányok közül az egyik letelepszik az Államokban, míg kettő visszatér Kínába. Ám a boldogság és előrejutás helyett megpróbáltatások sora vár rájuk. Liang asszony próbálja felnyitni a szemüket arra, hogy Kína már nem ugyanolyan, mint gyerekkorukban volt, s a változásokhoz alkalmazkodni kell. Csakhogy lehet-e alkalmazkodni egy zsarnokságra, hazugságra és erőszakra épült világhoz?

A Nobel-díjas írónő utolsó és egyik legjobb regénye egy szép, bölcs, a hagyományos értékeket őrző asszony és három lányának sorsát követi nyomon a 60-as évek Kínájában, a kommunista uralom megerősödésének idején.

Ajánló

A Tericum Kiadónál jelent meg a 309 oldalas könyv. A fordítást F. Joannovics Mária készítette. Az angol nyelvű regény 1969-ben jelent meg, míg a magyar nyelvű fordításra 2009-ig kellett várni. A regény öt számozatlan fejezetre van osztva, amelyek 29-től 99-ig oldalig terjednek.

Az írónő utolsó kínai témájú regénye, amely Liang asszony sanghaji, három lányának pedig az New York-i és a pekingi életének lehetünk részesei. Liang asszonynak a korábbi életét az étterme feletti szobájában töltött visszaemlékezései során ismerhetjük meg, amiből kiderül, hogy Szun Jat-szen idején ő is forradalmár volt, tanult Párizsban, jól beszél angolul és franciául. Grace lányát, aki kutató hazahívja a Párt a Harvard Botanikai Múzeumból, majd nem sokkal később Mercy is hazatér, mert Kínában szeretné megszülni gyermekét, hogy ne amerikai állampolgár legyen. Egyedül harmadik lánya, Joy marad külföldön.

Liang asszony megpróbálja visszatartani lányait, hogy ne jöjjenek vissza, de nem olvasnak a jeleiből és visszatérnek. Ekkor mindent megtesz, hogy ne szenvedjenek semmiben hiányt, s maguk jöjjenek rá, hogy valójában milyen is ez az új, hatvanas évekbeli Kína, ami megmérgezi a fiatalok és az idősek, a szegények és a gazdagok, illetve, ami a külföldiekkel való kapcsolatot mindenkiben.

Az írónő ebben a regényében kimondva inkább a hagyományos kínai filozófiára épít, miközben keresztény tanok csak rejtetten jelennek meg, főleg Liang asszony személyében.

Pozitív:

A II. világháború utáni kínai családregény, amely sokkal óvatosabban mutatja be a kínai "nagy ugrás" és "kiigazítás" időszakát, mint amilyen szörnyű valójában volt.

Negatív:

Kiszámítható cselekményvezetés, nagyon érezhető, hogy az írónő már csak a sajtóból és korabeli elbeszélésből ismerte az ekkori Kínát, nem úgy, mint korábbi regényiben. Joy története mindössze néhány oldal.

Ajánlás:

Akik szeretnék megismerni egy felvilágosult kínai édesanya történetét a 1960-as évekből.

Szerintem: 3.5/5.0

Címkék:

Kína, 20. század, családregény, filozófia, kommunizmus

Írta: kacs