A föld szimbolizálja az örök körforgást, a születést és a halált, ám aki elárulja azt, és hamis illúziókkal kecsegtető gazdagság alá rendeli az életét, menthetetlenül elvész.

A szegény parasztember, Vang Lung élete tele van viszontagságokkal, kemény munkával keresi meg a mindennapi betevőjét, s bár sokat nélkülözik, mégis mindenekfelett szereti a földjét. Egy napon kincsre lel, s ez egy csapásra megváltoztatja az életét. A szegény emberből gazdag földbirtokos lesz. De vajon a gazdagsággal együtt jár a boldogság is?

A regény betekintést nyújt a száz évvel ezelőtti Kína vidéki életébe és egy hanyatlásnak indult arisztokrata család végnapjaiba. Ám a könyv igazi ereje abban rejlik, hogy az emberi élet jelentőségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a földkerekség minden részében és minden idejében átélt és át is él az emberiség.

Pearl S. Buck e regénye 1938-ban irodalmi Nobel-díjat és Pulitzer-­díjat kapott. A kötet a 40-es években jelent meg először magyarul, "Az édes anyaföld" címmel. Ezúttal új fordításban, hiánytalan tartalommal élvezheti az olvasó.

Ajánló

A Tericum Kiadónál jelent meg a 344 oldalas könyv. Az új, hiánytalan fordítást Szám István készítette. Összesen harmincnégy fejezetből áll, amelyek négy és huszonkét oldal közöttiek. A regény cselekményét kívülállóként olvashatjuk, de a főszereplő szemszögéből. A történet Vang Lung házasságkötésének a napjával kezdődik, ami közben megismerhetjük azt a szegénységet is, ahol öreg édesapjával él együtt.

A főszereplő folyamatosan megtervezi, hogy mit és hogyan szeretne elérni, majd azt fokozatosan megvalósítja. Bármilyen természeti csapás vagy családi szerencsétlenség éri az élete során a földjét még az éhhalál küszöbén sem adja el. A ranglétrán felfelé kapaszkodás során szüntelenül munkálkodik benne, hogy ő nem illik már a régi közegbe, de még az újba sem. A fiai és a lányai viszont egy már jómódú életbe születnek, akiknek már természetes a gazdagok világa.

A regényben megismerhetjük a századfordulón élő kínaiak világát, a legszegényebbektől a gazdagokig. A gyermekek világát, hogy mit jelentett fiúnak vagy lánynak születni, ami jelentősen meghatározta egész életüket. Vang Lungon keresztül bepillantást nyerhetünk egy kínai paraszt családfelfogásába, aki bár mindent megtesz azért, hogy gyermekeinek minden sokkal jobb legyen, mint neki volt, de valójában egyik gyermekét sem ismeri.

A történet folytatása 1933-ban jelent meg A három fiú címmel, amiben Vang Lung fiainak az életét követhetjük nyomon, majd 1938-ban a trilógia zárkötete: A széthulló család.

A könyv eredeti címe Édes anyaföld volt, amit Kosáryné Réz Lola nem sokkal az 1931-es amerikai megjelenés után magyarra fordított. Pearl S. Buck 1932-ben Pulitzer-díjat, 1938-ban pedig Irodalmi Nobel-díjat kapott. 1937-ben film is készült a könyvből. Irving Thalberg, a producer hajlott Pearl S. Buck kérésére, hogy kínai színészekkel készüljön a film, de az amerikai közönségnek túl szokatlan lett volna, így végül amerikai és európai színészekkel, illetve néhány kínai-amerikai mellékszereplő kapott helyett. A film három évig, 2,8 millió dolláros rekord költségvetéssel készült el. A film hét Oscar jelölésből kettőt megnyert.

Pozitív:

Nagy volumenű családregény, ami valójában Vang Lung élettörténetének és gondolkodásmódjának a lenyomata.

Negatív:

A főszereplő a regény vége felé egyre rögeszmésebben már csak nyugalmat szeretne.

Ajánlás:

Akik szeretik a családregényeket és szeretnék megismerni egy 1900-as évekbeli felkapaszkodó kínai család életét.

Szerintem: 4.5/5.0

Címkék:

Kína, parasztság, családregény, társadalomrajz, szegénység, korrajz, Nobel-díj, Pulitzer-díj

Írta: kacs