A kínai kultúrkör egyik legismertebb és legnépszerűbb figurája vitathatatlanul Szun Vu-kung a majomkirály. Ez a fékezhetetlen természetű és nagyravágyó majom kőtojásból pattant elő, majd miután a majmok királyává lett elsajátította a halhatatlanság művészetét és megannyi varázslatos képességre tett szert. Harcba indult a mennyek palotája ellen, hogy elfoglalja a Jáde Császár trónját. E lenyűgöző mesében sorra elevenednek meg a kínai népi és vallásos mitológia legjelentősebb alakjai. A majomkirály történetét Ázsia-szerte számos műfajban, időről-időre feldolgozták. Magyarországon a gyerekek számára mégis szinte ismeretlen. Igaz, kevesen tudják, hogy a nem oly régen vetített, hihetetlenül népszerű japán rajzfilmsorozat, a Dragon Ball főszereplője, Son Goku neve nem más, mint a kínai Szun Vu-kung japán olvasata.
Ajánló
A 16. századi híres regénynek - a Nyugati... Tovább (még 243 szó)
A leggazdagabb szóláskinccsel a világon alighanem a kínaiak rendelkeznek. A kínai írás nagyjából 3500 éve jelent meg, s az azóta született hihetetlenül gazdag kínai irodalom bizonyítja, hogy a kínaiak minden korban különleges vonzalmat éreztek és éreznek ma is az élet nagy igazságait vagy egy-egy élethelyzet lényegét megragadó velős mondások iránt. Ilyen lényegre törő mondásokat használt Konfuciusztól kezdve Mao Ce-tungig minden kínai, aki igyekezett meggyőzni a hallgatóságát.
Kínában a bölcsmondások körül kultusz alakult ki: ünnepek idején az ablakokat, ajtófélfákat gyakran papírból kivágott vagy festett mondásokkal, szállóigékkel díszítik, s nem ritkák a szólásokkal feliratozott ajándéktárgyak sem.
"A bölcs ember száz nemzedéknek a tanítója" - vallják. A hasznos tanítás pedig olyan viselkedési szabályok, minták bemutatását jelenti, amelyek alkalmazásával az emberek könnyebben boldogulnak a világban. Az ilyenféle útmutatásnak Kínában is leginkább a közmondások felelnek meg. A kínai szóláskincs ismerete azonban nemcsak a kínaiakat segíti eligazodni az... Tovább (még 306 szó)
Ez a karcsú kis könyv korántsem szabályos történelemkönyv, a Kína történetét mondhatni első kézből ismerő szerző pedig nem arra a képtelen feladatra vállalkozik, hogy néhány tucat oldalon ismertesse a nemcsak a térképen hatalmas kiterjedésű ország, de az itt lakó nép időben is szinte felmérhetetlenül hosszú múltra visszatekintő történelmét. Nem túlzás azt mondani, hogy a kínaiak rendelkeznek a világ leghosszabb folyamatos kultúrájával, amely mintegy 5000 éves múltra tekinthet vissza. Polonyi Péter nagyívű esszéjének tárgya Kína múltja, vagy pontosabban: a jelen előzménye - a legendák ködébe vesző kezdetektől a legutóbbi időkig. A változó dinasztiákon és idegen hódítók uralmán, reformokon és parasztlázadásokon át, a hol elemeire hulló, hol erős kézzel ismét egybemarkolt ország szédítően bonyolult történetében azt keresi, hogy mi a folytonos, mi a változatlan az első császároktól a mai pártfőtitkárokig.
Ajánló
A könyv úgy foglalja össze röviden Kína történetét, hogy közben összefüggéseket keres a kínai nép mentalitásával és, hogy... Tovább (még 294 szó)
Egy 18 éves magyar gimnazista Kínában tanul, majd kínai ösztöndíjjal egyetemre kerül. Három családnál éli a mindennapok életét, a kontinensnyi ország sok izgalmas táját is felkeresi és rendületlenül tanulja nyelvüket.
"Legkisebb fiunk, Levente, 17 évesen elindult a Világba, szerencsét próbálni. Ő akart menni, Kínáig jutott. Fizikailag elszakadt családunktól, szüleitől, két bátyjától, de lélekben vele voltunk, vele vagyunk. Amikor odaért, 25 kínai szót tudott. Ma már, húszévesen, folyékonyan beszél, ír és olvas kínaiul. Nem semmi ? mondanánk pestiesen. Valóban óriási teljesítmény. Elszántság, hit, erő és kitartás vitte őt előre. Levente közel hozta hozzánk Kínát, mi is megszerettük a Mennyei Birodalmat." (Dr. Horváth Béla)
Ajánló
A könyv Horváth Levente naplóbejegyzései alapján eleveníti fel a 2005 és 2006-os tanulmányait, amit Kínában... Tovább (még 314 szó)
Alig akad olyan ember, aki ne szeretne utazni. Mindenüvé azonban nem juthatunk el. Nem marad más hátra: könyvek segítségével ismerkedünk meg egy-egy országgal.
Pénzes István hosszú hónapokat töltött Koreában - Hajnalországban, a Hajnali Harmat, a Hajnali Üdeség országában, ahogy ezt a távoli kis országot nevezik. Ha belelapozunk útikönyvébe, sok érdekességre bukkanunk. "Lebegés ég és föld között", "Kilenc Sárkány és a Buddha vallás", "Erősebb a Kossuth a viperánál", "Veszélyben a fülem", "Inszám, a jótékony hatású gyökér", "Szárnyas tó", "Megpatkolják a bikát", "Koreai Figaro", - ilyen és ehhez hasonló érdekes címek keltik fel kíváncsiságunkat. És nem ok nélkül, mert ebből a "Barangolásból" nemcsak egy országot, különös népszokásokat, a koreai emberek régi és mai életét, történetét ismerjük meg, hanem szinte úgy érezzük, hogy a... Tovább (még 290 szó)
Akutagava Rjúnoszuke élete során több mint 150 novellát írt ebből a könyvben 39 található meg. Novelláira a kor naturalista stílusával szemben a "kegyetlen realizmus" jellemző. A könyvben megtalálható a Szószeki elismerést kivívott Az orr (1916) című műve. Illetve a különböző korokban játszódó elbeszélései (A dohány meg az ördög, Szamurájok csata előtt). "Müller Péter átdolgozásában pedig több hazai színpadon is bemutatták A vihar kapujában drámaváltozatát."
Ajánló
A könyvben található novellák keletkezésüket tekintve követik egymást. Az első novellák még a hiedelemvilágból, legendákból építkeznek (Az éneklő borz). Később megjelenik az irónia (Az orr), majd néhány novellájában egy olyan fajta realizmus jelenik, ami néha már visszatetszést kelt (A vihar kapujában, Szamurájok csata előtt, A borféreg, Egy fejvesztés története). Az élete végén írt novellái hanyatló mentális állapotát tükrözik. Először csak leírás szintjén, később viszont kihat a teljes műre. A sorok elfogynak és lassan a novellái inkább már haikukra emlékeztetnek. A válogatás érdekessége, hogy az íróról... Tovább (még 443 szó)
Csunjan, a szép szegényleány és Dorjan, a kormányzó fia egymásba szeretnek. Ám Dorjan atyját más tartományba helyezik, s a szerelmeseknek válniuk kell. Az új kormányzó Csunjant ágyasának akarja megszerezni, de a lány ellenáll. Végül megérkezik Dorjan, a császár magasrangú hivatalnokaként, és minden rendbe jő.
A történet a XVIII.században született meg s a nép hagyományozta, csiszolgatta, formálgatta a mai napig. A téma és a mondanivaló jellegzetesen távolkeleti: a helyi hivatalnoki önkénytől szenvedő egyszerű nép a császártól várja javulását.
Csunjan története a mai Koreában is igen népszerű. Daljátékot és balettet írtak belőle, amelyek a koreai operaszínpadok állandó műsorszámai.
Ajánló
A mindössze kilencven oldalas kis könyv 3300 példányszámban jelent meg magyarul az Európa Kiadó jóvoltából még 1958-ban. A XVIII. Századi verses elbeszélés négy énekből áll. Egy-egy sor két-három szót tartalmaz, így tényleges tartalma a kilencven oldal ellenére is nagyon rövid.
Egy volt kurtizán tisztességes útra tér, de nem lesz gyermekük, bármennyire is szeretnék. Ezért a hagyományokhoz... Tovább (még 211 szó)
Régi adósságot törleszt kiadónk a koreai próza alkotásait bemutató kötettel, hiszen a klasszikus és modern koreai irodalom meglehetősen ismeretlen a magyar olvasóközönség számára. A bemutatott művek között 13. századi krónikában fellehető narratívák, kínai mintára készült elbeszélések és nyugati hatásokat tükröző 20. századi novellák egyaránt találhatók. Az egyes történetek felvillantják a múlt és jelen, a hagyomány és modernség Koreáját, amelyet elsősorban kimagasló gazdasági sikerei révén ismernek nálunk. "Gazdasági csoda" azonban nem létezhet színvonalas kultúra nélkül. Ennek a különleges és értékes kultúrának egy szeletével kínáljuk az olvasót. A kötet elbeszéléseit az ELTE Koreai Nyelv és Kultúra Programjának oktatói és tanárai fordították.
Ajánló
A Tangun államalapításától (Kr.e.2333), Sillán keresztül egészen a modern koreai irodalomig válogattak időrendbe műveket a könyvbe. A kötetben huszonöt rövidebb és egy hosszabb elbeszélés (Uhjong története) található tizenhárom fordító munkája által (Ambrus... Tovább (még 405 szó)
A Corvina Kiadó márciustól júliusig kéthetente jelentette meg "Magánélet" című sorozatát. Az összesen tizenkét kötetből álló gyűjtemény tizenegyedik tagja a Magánélet a kínai császárok korában 1368-1644. A könyv gazdagon illusztrált nyolcvan oldalával próbálja közelebb hozni mindegyik kort.
A könyv eredetileg a Henri-Francois Serres Cousiné: Hétköznapi élet a kínai császárok korában 1368-1644 műnek körülbelül a fele, de harmad áron.
A sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
Ajánló
A könyv négy... Tovább (még 279 szó)
Virágzó cseresznyefák, parkok, ősi szentélyek, színpompás ünnepek egy modern, fejlődő japán nagyvárosban, amely a századok megszentelte hagyományoknak sem akar hátat fordítani - ebben a keretben bomlik ki a nagylány korban egymásra talált két ikertestvér, Csieko és Naeko megindító története. Egyikük famunkások között, a másik jómódú kereskedő házában nevelkedett, de a feltámadó testvéri szeretet ledönti a társadalmi gátakat. A két melegszívű, kedves leány élete egyaránt kiteljesedik, és mindkettő megtalálja a hozzáillő, odaadóan szerető férfitársat is.
Az 1899-ben született, Nobel-díjas japán író finoman szőtt, különös ritmusú regénye egy számunkra szokatlan világba vezet el, mely áhítatos szépségkultuszával, rejtőző, de mély érzéseivel és a mindennapokat átszövő költőiségével végül meghitt ismerősünkké válik.
Ajánló
A regény két testvér egymásra találását mutatja be az 1950/60-as évek Japánjában. A történet egy évet ölel fel, miközben bemutatja a megmaradt népszokásokat, ünnepeket, a... Tovább (még 252 szó)