Észak-Korea a világ egyik legelnyomóbb és legtitokzatosabb országa. A besúgást bátorítják, a média a kormány ellenőrzése alatt áll. Az Elfújta a szél veszélyes könyvnek számít, melyet száműztek a polcokról. Az 1990-es években éhínség söpört végig az országon. Milliók haltak éhen, de a rezsim továbbra is kezében tartja a hatalmat. Számos interjú segítségével Barbara Demick elsőként mutatta be, hogy milyen is az élet ebben a rendkívüli országban hat hétköznapi ember sorsán keresztül, akiknek a szívszorító körülmények ellenére sikerült túlélni a Kedves Vezető országát.

Ajánló

A Könyvmolyképző Kiadónál jelent meg puhakötésben a 392 oldalas könyv. A fordítást Ferencz Tamás és Lénárd Henrik munkája, a szakmai lektorálást Dr. Csoma Mózes végezte. A kötet 20 fejezetből áll, amelyek 14 és 24 oldal közöttiek. A könyv a borító dupla oldalas ismétléssel kezdődik, amit követ egy rövid ajánlás, egy térkép és a szerző előszava. A húsz fejezet után következik az utószó, köszönetnyilvánítás, jegyzetek, a képek jegyzéke, a tartalomjegyzés és végül külföldi méltatások a könyvhöz. Minden számozott fejezet rendelkezik fejezetcímmel és egy fekete-fehér fényképpel kezdődik, amelyek egy részét az írónő készítette.

Barbara Demick 2001-ben költözött Szöulba a Los Angeles Times tudósítójaként. Regénye hét évnyi interjúi anyagra és kutatómunkájára épül. A regényben felhasznált kiegészítő információk forrásait a jegyzetekben további magyarázatokkal is ellátta. A könyv elsősorban Cshongdzsinból menekült koreai emberek elbeszélésein alapszik, akiknek a történetét felváltva, néha egybekapcsolódva követhetjük nyomon, amit az írónő kiegészít rengeteg egyéb háttéranyaggal és statisztikával, hogy jobban megvilágítsa vagy éppen alátámassza az eseményeket.

A könyv két fiatal szerelmes Mi Ran és Dzsun Szang illetve Szong Hi Szuk igazhívő, gyári munkás és négy gyermekes anya családjának a bemutatásával kezdődik. A 11. fejezetben kiegészül a történet Kim Hjok árvaházi hajléktalan fiú történetével. Később pedig Kim doktornő és Szong lányának Ok Hi elbeszélésével is. Bár a történet cselekménye lineáris vezetésű gyakran vannak vissza és előre utalások. Párbeszédek szinte nincsenek a regényben, így a cselekményt a leírásokból ismerhetjük meg.

Az írónő részletesen bemutatja a rendszert az ott élők és a kívülállók szemszögéből is. A különböző politikai intézkedéseknek az előzményeit és következményeinek mélyrehatóan utánajár, összefüggésekre világít rá, mindezt úgy, hogy közben családok történeteit mutatja be.

Pozitív:

Oknyomozószerű részletességgel, de olvasmányosan bemutatja Észak-Koreát az 1990-as évek és a 2000-es évek elejére fókuszálva.

Negatív:

Ismétlések, az előre és a visszautalások miatt.

Ajánlás:

Akik szeretnék összefüggéseiben megismerni Észak-Korea történetét.

Szerintem: 4.5/5.0

Címkék:

Észak-Korea, diktatúra, Koreai Nép Demokratikus Köztársaság, interjú, 20. század, Petőfi Sándor

Írta: kacs