Észak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok. Szin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta. Sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték. Blaine Harden könyve Szin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története. Szeretet, együttérzés és család: Szin előtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tűnt el vagy halt meg számára: egyszerűen nem hallott róla.

Ajánló

A HVG Kiadónál jelent meg, kemény és puhakötésben is elérhető 236 oldalas könyv. A fordítást Nagy Marcell és Rádai Andrea készítette, a szaknyelvi lektorálást Mártonfi Attila végezte. A kötet 24 fejezetből áll, melyek 5 és 12 oldal közöttiek. A könyv egy ajánlóval és idézettel kezdődik. A tartalomjegyzéket követi két térkép, az egyiken a 14-es tábor szerepel, a másik Szin menekülési útvonalát ábrázolja. Majd a szerző ajánlása a magyar kiadáshoz, egy 4 oldalas előszó, végül egy 14 oldalas bevezetés. A regényt 4 oldalas utószó zárja, amit a függelék követ, amiben a 14-es tábor 10 pontos szabályzata szerepel. Ezután következik a köszönetnyilvánítás, a jegyzetek, hogy milyen forrásokat felhasználva dolgozott az író, végül egy név- és tárgymutató zárja le a könyvet. A kötetet 11 fekete-fehér fénykép és 6 Szin által készített rajz illusztrál.

A könyv Szin Donghjok kényszertáborban született észak-koreai rab töredékes visszaemlékezésire épül, amit kiegészít az író más szerzők által írt regényekből vett információkkal és tudósításokkal, illetve összehasonlítást végez a holokauszt idején működő koncentrációs táborokkal. A könyv elején betekintést kapunk a tábor életébe, a táborban működő oktatási rendszerre és a kialakult kasztrendszerre. A főszereplő elárulja anyja és bátyja testvére szökési tervét, amiért jutalom helyett megkínozzák, de később splicliként a tábor egyik legjobb helyére kerül. A börtönben és később splicliként is két olyan fogolyhoz kerül, akik felnyitják a szemét, hogy a táboron kívül is van élet, ami ennél sokkal jobb. Ezek hatására 2004 decemberében fogalmazódik meg benne a szökés gondolata.

Szin Donghjok életéből dokumentumfilm is készült, amelyet magyar szinkronnal A 14-es tábor címmel lehet megnézni.

Pozitív:

Az első, fogolytáborban született és a 14-es fogolytóbárból sikeresen megszökött észak-koreai részben igaz élettörténete.

Negatív:

Önismétlő, sok részletében hiányos és gyakran csak feltételezéseken alapuló írói következtetéslevonások. Szin Donghjok története valójában csak a regény harmada, elosztva kétszáz oldalon. Mint később kiderült történetének egy része kitaláció.

Ajánlás:

Akik már több könyvet olvastak Észak-Koreáról és szeretnének még egyet.

Szerintem: 3.0/5.0

Címkék:

Észak-Korea, kényszermunka, munkatábor, állami terror, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, 20. század

Írta: KACS