Ez a kis versgyűjtemény, amelyet a VI. században állítottak össze, sokkal korábbi verseket őrzött meg számunkra. A ciklus darabjai a Keleti Han-dinasztia uralkodásának vége felé, a II. században keletkeztek; ismeretlen költő vagy költők művei.
A versek stílusa egyszerű és tiszta, s ugyanakkor bravúros és megvesztegető. A klasszikus kínai költészetbe szebb és jobb bevezetőt nem is találhatnánk.

Ajánló

A Balassi Kiadónál jelent meg a Kínai-Magyar Könyvek sorozat részeként a mindössze 86 oldalas 19 verset tartalmazó könyv. A műfordítást Tellér Gyula készítette, a kötetet Tőkei Ferenc látta el jegyzeteivel és Tokaji Zsolt lektorálta. A könyv különlegessége, hogy bal oldalt az eredeti kínai szöveg olvasható, míg jobb oldalon a magyar fordítás. A hat oldalas előzetes megjegyzéseket kiegészíti egy szójegyzék is, ami további megjegyzésekkel van ellátva, így aki járatos kínai nyelvben akár szavanként is elemezheti a verseket, a magyar műfordítással összevetve. Egy-egy vers elolvasása után érdemes átfutni ezeket, vagy ha többször is elolvassuk a művet, akkor a vers közben hozzáolvasni az értelmezést, majd újra elolvasni a költeményt. A tizenkilenc vers egy része szerelme után vágyadó otthon maradt feleség, a másik része pedig az önfeledt mulatozásról, lakomákat énekli meg.

Pozitív:

Egyszer, rövid versek, tartalmas megjegyzésekkel, amelyek segítik a megértésüket a kínai kultúrában kevésbé járatokat is.

Negatív:

Csak tizenkilenc vers szerepel a kötetben.

Ajánlás:

Akiket érdekelnek a II. századi kínai versek.

Szerintem: 4.0/5.0

Címkék:

Kína, régi versek, II. század, versgyűjtemény

Írta: kacs