A regény címe hivatkozási alappá vált, fogalom is született belőle: az A-Q-izmus ez a szó a szótárakba is bekerült egyet jelent a megaláztatások tehetetlen elviselésével, közben az erkölcsi fölény, a szellemi felsőbbrendűség állandó bizonygatásával. A főhős, a csaknem névtelen A-Q, ennek a magatartásnak egyúttal a felemelkedéshez erőt gyűjteni hosszú időn át képtelen kínai népnek is a jelképe.
Ajánló
Lu Hszin (modern átírásban: Lu Xun) 1881. szeptember 11-én született, 1936 október 19-én halt meg. XX. századi kínai író, novellista, műfordító, esszéíró, kritikus. A modern kínai irodalom megalapítójának tartják. Az A-Q hiteles történetében megtalálható az önálló könyvként megjelent novelláskötetei. Így benne van a Kiáltás (1921), Bolyongás (1926), Régi mesék új köntösben (1936) és a Vadfüvek (1924-1926) költemények prózában. Történetének főszereplőire jellemző a közöny, földhöz ragadtság, unalom. Csakúgy, mint kora társadalmára, akik a posványban ragadtak. Szerencsére van kiút belőle, lehet változtatni. Az emberek számára közömbös a halál, ugyanakkor a feudális szokásokat, áldolgokat még megtartják. A történetek egyszerűek, lassú folyásúak, viszont teli vannak kínai hagyományokra utalásokra, amiket úgy bír bele a történetbe, hogy hogyha nem elég figyelmes az olvasó átsiklik felette. Ezt próbálja kiküszöbölni a könyv végén található jegyzetek, amik sokat segítenek értelmezni a történet szimbolikus jelentéseit, utalásait. A fordítások oroszból és kínaiból vannak, még 1956 előttről. Az elbeszélések nagy rész pontosan datálva van, így a kínai történelemben járatosak aktuális eseményeket is felfedezhetnek benne. A történetek többsége szatirikus, ironikus. Ezen kívül Li Hszin volt az első, aki kínaira fordított nyolc Petőfi Sándor verset, illetve támogatta a János vitéz kínai fordításának megjelenését.
Könyvéből 1958-ban és 1982-ban is készült film The True Story of Ah Q címmel, amit Magyarországon is bemutattak 1986-ban. A főszerepet játszó színész (Shunkai Yan) a Hundred Flowers Awards-on megkapta a legjobb szereplő díjat is. A film szerepelt Cannes-i filmfesztiválon is.
Lu Hszin: Szülőföldem című 140 oldalas könyv egy az egyben szerepel az A-Q hiteles történetében. Két elbeszélésnek más a címe, de tartalma megegyezik: Mindennapi baleset – Egyszerű történet, A söntésben – Kiskocsmában.
Lu Hszin: Vadfüvek című 188 oldalas mini könyv egy az egyben szerepel az A-Q hiteles történetében.
Pozitív:
Érdekes társadalomrajz, szatírák az I. világháború előtti és utáni Kínáról. Sok - szerencsére megfejtett - szimbólummal és megannyi rejtett szimbólummal. Mészáros Vilma korrajza és a könyv végén található jegyzetek sokat segítenek az értelmezésben.
Negatív:
A történetek egyszerűek, lassú folyásúak, néhol már unalmasak.
Ajánlás:
Azoknak ajánlom akik szeretnének elmélyedni az 1910-es és 1935-ös Kínájában és szeretik megfejteni maguk is a szimbólumokat.
Szerintem: 3.0/5.0
Címkék:
Kína, Lu Hszin, Lu Xun, A-Q, 1910, 1920, 1930, szatíra, elbeszélés, Petőfi
Írta: kacs