Nagy munkában van egy kis dél-kínai falu: most gubózik a selyemhernyó. Ez foglalkoztatja a falu apraját-nagyját, hiszen ez ad nekik dolgot és gondot, hiszen a finom selyemfonálon függ az életük. Az idén végre kitűnő termés ígérkezik, az emberek úgy érzik, munkájuknak meglesz az eredménye. S ekkor történik valami, messze tőlük, távoli nagyvárosokban, s a kis falu álmai, reményei egycsapásra semmivé foszlanak.

Ajánló

Az Európa Könyvkiadónál jelent meg a könyv 7900 példányban. A nyersfordítást Józsa Sándor készítette, majd Wessely László gondozta és írta az utószót. A négy teljes oldalas linóleummetszet illusztrációt Molnár Ágnes készítette. A kínai történelem eseményei és néhány, a selyemhernyó-tenyésztéssel kapcsolatos eljárást külön megmagyaráz a szerkesztő: Tőkei Ferenc.

A történet négy fejezetből épül fel, melynek vezetése lineáris. Az első fejezetben megismerkedhetünk a főszereplő Tung-paoval és családja történetével. A következő fejezetekben pedig részletesen bemutatja az író, hogy milyen küzdelmes munka a selyemhernyó-tenyésztés, milyen gondosan és mennyi mindenre kell ügyelni, hogy egyáltalán kikeljenek az eperfalevéllel táplálkozó selyemhernyók, aztán megfelelően növekedjenek, s végül begubózzanak. Ezeken a nehézségeken kívül a falunak meg kell küzdenie a külföldi selyemhernyókkal, az eladósodással, az éhezéssel és végül a selyemgyárak bezárásával is, akik nem vásárolják fel a selymet.

Mao Tun 1896. július 7-én született Vucsenben. 1930-ban megalapította a Baloldali Írók Ligáját. 1927 és 1933 között írta regénytrilógiáját (Napfogyatkozás, Éjfél, A selyemhernyó), amelyben a császárság utáni kínai élet átalakulását és következményeit mutatta be. 1949-től 1965-ig kulturális miniszter volt, a "kulturális forradalom" után pedig újjászervezte az irodalmi életet. Haláláig, 1981-ig volt az írószövetség elnöki tisztje. Halála után mai árfolyamon közel százmillió forintnyi összeget adományozott a róla elnevezett irodalmi díj alapjába.

Pozitív:

Egy rövid történet a kínai császárság után parasztság kilátástalan helyzetéről, miközben a selyemhernyó-tenyésztéssel is jobban megismerkedhetünk.

Negatív:

Műfajából adódóan rövid. Ennek ellenére nincsenek aránytalanságok benne, így nem érezhető hiány az elolvasása után.

Ajánlás:

Azoknak ajánlom, akik szeretnének röviden megismerkedni a császárság utáni korszak hétköznapi ember életével.

Szerintem: 4.0/5.0

Címkék:

Kínai irodalom, 1930, XX. század, elbeszélés, selyem

Írta: kacs