Csao Su Li hét elbeszélését tartalmazza a kötetet, amelyek a kínai polgárháború időszakában és a Kínai Népköztársaság megalakulása (1949) után játszódik. A szerző bemutatja a jelenleg is fennálló rendszer előtti falusi életmódot és szokásokat, majd, hogy az új rendszer milyen változásokat hozott a népnek, különösen a női nem számára.

Ajánló

A könyv 1952-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál ötezer példányban. A köteteben szereplő hét elbeszélésből négyet Makai Imre, hármat pedig Kürti Pál fordított magyar nyelvre az 1950-ben megjelent kínai és angol kiadás alapján. A címlapon szereplő grafikát Kálmán Klára készítette.

Az első elbeszélés a kötetcímadó Kis Er-Hei házassága, amelyben két falusi szerelmének a történetét ismerhetjük meg. A régi kínai rendszerben a szülők döntötték el, hogy ki kihez megy férjül, illetve kinek kit kell elvennie. A történetből viszont kiderül, hogy ez a kommunista rendszerben megváltozott, mindenki szabadon megválaszthatja a párját, házasság pedig csak akkor lehet, ha mindkét fél szeretné.

A második elbeszélés címe Az örökrész. Ebben egy falusi anyós próbál hibát találni a menye hazavetésében, mint mindig, de most a Holdév első hónapjának második napján kiváltképp, hiszen a lánya jön látogatóba. A történet tanulsága, hogy eljárt az idő afelett, hogy egy nő csak otthon üljön, kereshet pénzt és társadalmi munkát is végezhet.

A harmadik elbeszélés A kis üzletvezető, amelyből kiderül, hogy a mai világban mennyire fontos az írás- és olvasni tudás.

A negyedik elbeszélés címe Li Ju-cáj, a rímfaragó. A fordítást Kürti Pál végezte 1952-ben, viszont később egy különálló könyvként is megjelent Csongor Barnabás fordításában Li Ju-caj dalocskái címmel.

Az ötödik címe A földadó. A történetben egy tisztességtelen adóbeszedő kiszervezi az adóbehajtási munkáját, amivel viszont nagyon rosszul jár, így végül kénytelen maga utána járni.

A hatodik elbeszélés címe Régi szokások. Az elbeszélésben számos rossz kínai házastartási, asszonyverési szokásról ír a szerző. A régi rendszert támogatók még reménykednek, hogy még minden visszaállhat, de a végén kiderül, hogy a kommunizmus marad, s a nők is képesek a szakmájukban jó vezetők lenni.

Az utolsó elbeszélés címe Fu Kuj története. Egy szegény férfi, majd családfő történetét mutatja be, aki adósságspirálba keveredett, majd, hogy kikerüljön belőle szerencsejátékba keveredik, a végén pedig egy Kínában lenézett munkát, sírását kellett végeznie. A történetből viszont kiderült, hogy ez alakulhatott volna másként is.

Pozitív:

Mesébe illő, minden jó, ha a vége jó elbeszélések.

Negatív:

Átlagos propaganda történetek.

Ajánlás:

Azoknak ajánlom, akik még nem olvastak kínai propagandairodalmat és egy kis társadalomrajzot.

Szerintem: 3.0/5.0

Címkék:

Kína, 1949, kommunizmus, propaganda, társadalomrajz

Írta: KACS