A Fekete Li és Fehér Li című elbeszélésben jól sűrített vonásokkal, egy rendkívüli esemény fényében a húszas-harmincas évek haladó kínai értelmiségének két típusát ismerjük meg. Amikor a kenyerüket féltő kulik harcba indulnak a "szörnyeteg", a villamos ellen, a forradalmi érzületű öcs gyakorlatiságával tesz hitet a nép ügye mellett, a báty pedig hagyományokból fakadó emberségével és passzivitásával vállalja a legnagyobb áldozatot, öccse s így közvetve a haladás érdekében.
A holdsarló című elbeszélés egy jobb sorsra érdemes fiatal leány kényszerű lezüllését, prostituálttá válását mondja el megragadóan, érzékeltetve a régi Kína kisembereinek kilátástalan, szörnyű sorsát.
A ma is élő és alkotó író a modern kínai irodalom egyik legjelentősebb alakja. Mindkét elbeszélés a modern kínai próza gyöngyszemei közé tartozik.

Ajánló

Az Európa Könyvkiadónál jelent meg ötezerötszáz példányban a Lao Sötól két elbeszélést tartalmazó kis könyvecske. A műveket Lomb Kató fordította kínaiból magyar nyelvre, az illusztrációkat pedig Molnár Ágnes készítette, az utószót pedig Miklós Pál írta. A 123 oldalas könyvben a Fekete Li és Fehér Li illetve A holdsarló című kapott helyett.
A Fekete Li és Fehér Li két testvérről szól. Csak öt év korkülönbség van köztük, ami nem tűnik soknak, tulajdonságaikban mégis nagyon különbözik a két testvér. Az idősebb nyugodtabb, megfontoltabb, hagyományokat tisztelő férfi, aki óvni akarja az öccsét, és még a szerelméről is lemond. A fiatalabb sokkal nyitottabb, a szerelemre és a világra is másként tekint. A kettejük közti konfliktust egy harmadik személy elmesélésében ismerhetjük meg, aki az idősebb testvér jó barátja.
A Holdsarló egy fiatal lány életének az elbeszélése egyes szám első személyben. Az 55 oldalas elbeszélés további kisebb részekre van osztva, összesen 43-ra. Az életét hét éves korától kezdve ismerhetjük meg, amikor elveszíti édesapját. Elzálogosítanak mindent, az anyuka pedig mosásból próbálja eltartani magukat sikertelenül. Az anyuka újra férjhez, a lány iskolába járhat, de egyszer csak eltűnik az új apuka. Az életük ekkor gyökeresen megváltozik. Az édesanyja férfiakat kezd fogadni a házában, hogy taníttathassa a lányát. A lány meggyűlöli ezt az életformát, de mindezek ellenére úgy érzi, hogy egyre jobban ő is efelé az élet felé sodróik. A Holdsarló érdekessége, hogy a szerző 1932-ban már megírta a történetet, a japánok sanghaji intervenciója idején viszont elégett a könyvtárban, ezért újra kellett írnia a művet.

Pozitív:

Mindkét elbeszélés közel hozza a húszas és a harmincas évekbeli kilátástalan kínaiak helyzetet. A Holdsarló az egyes szám első személy és a belső gondolatainak a megosztása miatt nagyobb hatást vált ki.

Negatív:

Rövid, dísztelen, egyszerű stílus, a műfajból is adódóan.

Ajánlás:

Azoknak ajánlom, akik szeretnének két rövid kínai elbeszélést elolvasni a húszas és harmincas évek valódi Kínájáról.

Szerintem: 3.5/5.0

Címkék:

Kína, 1920, 1930, szegénység, elbeszélés, villamos

Írta: kacs