Ázsia Ékkövei - Könyvek

58. 2018.02.26. 23:00:00 Linda Sue Park: Min mester inasa (2003)

Távoli tájon, távoli korban játszódik az Amerikai Gyermekkönyvtárosok Szövetségének elsődíjas ifjúsági könyve. Egy kiskamasz – aki a történet végén már fiatalember – reménytelen helyzetből indul a középkori Koreában. Nevelőapjával a hajléktalanok sorsát éli. Ám a híd alól – lakóhelyükről – újra és újra odalopódzik a falu legtekintélyesebb porcelánművesének ablakához, és lenyűgözve bámulja Min mester munkálkodását. Rengeteg megpróbáltatást és kalandot kell Kórónak, a könyv hősének átélnie, mire vágya beteljesülhet, és a mester tanítványává fogadja.

Ajánló

Linda Sue Park koreai írónő az Egyesült Államokban született 1960-ban. Már kisgyermekkorában jelentek meg versei és történetei, később viszont nyelvtanárként folytatta pályáját. Így az első ifjúsági könyve csak 1997-ben jelent meg. Regényei a középkori és újkori Koreában játszódnak, s általában százötven oldal körüliek. Több regénye is díjat kapott, a Min mester inasa pedig elnyerte az Amerikai Gyerekkönyvtárosok Szövetségének díját, a Newbery Medalt.... Tovább (még 338 szó)

57. 2017.11.04. 14:00:00 Polonyi Péter: Kínai filmkockák (1986)

"Annyi év után a dolgok végre jó irányban változnak Kínában. Igaz, még temérdek a gond, de amit láttam, tudom, csak metszete a Kínában jócskán felgyorsult időnek. Mire megírom, már érvényét is veszíti. Már múlttá válik. De a múlt nélkül a jelen sem érthető."

Ajánló

A könyv a Kossuth Könyvkiadónál jelent meg 1986-ban. A 192 oldalas kötet további 32 oldal színes fényképes mellékletet tartalmaz, amelyeket Ráday Mihály készített. A fejezeteket elválasztó illusztrációkat Engel Tevan István készítette.

Összesen nyolc nagyobb fejezetre van osztva a könyv, egy-egy fejezet pedig a fejezetcímben szereplő nagyobb városról és környékéről szól. A nagyobb fejezetek pedig általában három külön címes alfejezetre vannak... Tovább (még 694 szó)

56. 2017.10.23. 23:00:00 Csao Su Li: Kis Er-Hei Házassága (1952)

Csao Su Li hét elbeszélését tartalmazza a kötetet, amelyek a kínai polgárháború időszakában és a Kínai Népköztársaság megalakulása (1949) után játszódik. A szerző bemutatja a jelenleg is fennálló rendszer előtti falusi életmódot és szokásokat, majd, hogy az új rendszer milyen változásokat hozott a népnek, különösen a női nem számára.

Ajánló

A könyv 1952-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál ötezer példányban. A köteteben szereplő hét elbeszélésből négyet Makai Imre, hármat pedig Kürti Pál fordított magyar nyelvre az 1950-ben megjelent kínai és angol kiadás alapján. A címlapon szereplő grafikát Kálmán Klára készítette.

Az első elbeszélés a kötetcímadó Kis Er-Hei házassága, amelyben két falusi szerelmének a történetét ismerhetjük meg. A régi kínai rendszerben a szülők döntötték el, hogy ki kihez megy férjül,... Tovább (még 509 szó)

55. 2017.09.24. 21:00:00 Toncz Tibor: Hat hét Kínában (1956)

Toncz Tibor magyar festő, grafikus, karikaturista és könyvillusztrátor 1955. március 26-án Budapestről Pekingbe utazott Tardos Tiborral és Zsolt Róberttel, hogy személyes tapasztalatokat gyűjtsenek az országról. Moszkváig repültek, majd útjukat vonattal folytatták. Így összesen hat hetet tudtak Kínában tölteni, ami alatt több mint hatszáz vázlatot készített. Ebből az utolsó öt napjuk alatt a Képzőművészeti Főiskola hatvan képet kiválasztott, amelyből négy napos kiállítást rendeztek. 1955.október 21-től pedig Magyarországon a Műcsarnok kamaratermében volt kiállítása ezekből az útirajzaiból. Az kínai utazási élményei és a kalligráfia tusfestészet nagy hatással volt későbbi művészi tevékenységére is. 1956-ban Hat Hét Kínában címmel, amiben százhúsz grafikája kapott helyett, amit egy rövid beszámolóval és ötvenkét karikatúrával színesített.

Ajánló

A könyv a Magvető Könyvkiadónál jelent meg 6150 példányszámban, ellenőrző szerkesztője Hinz Gyula volt. Az előszót Mihályfi Ernő, a köszöntőt pedig Lin Je, a budapesti kínai nagykövetség... Tovább (még 298 szó)

54. 2017.09.03. 15:00:00 Mostani és régi idők csodálatos látványai (1960)

A klasszikus kínai elbeszélés-irodalom remekeiből kap sokszínű válogatást az olvasó ebben a kötetben. A tizenhat elbeszélés gazdag és érdekes színei, mesei áradása emberi közelségbe hozza a régi Kína városainak levegőjét, s az olvasónak óhatatlanul az európai reneszánsz világát idézi. A néha meghökkentő, időnként számunkra sikamlós, mindig lebilincselő elbeszélések hol az Ezeregyéjszaka, hol Boccaccio történeteire emlékeztetnek s joggal, mert aki a mesét szereti, mesét talál bennük, aki pedig novellát akar, az sem csalódik.

Ajánló

Az Európa Könyvkiadónál jelent meg hatezer példányban a könyv, amelynek a prózai szövegét Kemény Katalin fordította magyarra, a verseket pedig Kalász Márton. A Csin ku csi kuan egy összesen negyven elbeszélést tartalmazó, XVII. században összeállított kínai gyűjtemény, amelyből tizenhatot tartalmaz ez az ötszázharmincnyolc oldalas kötet. A történetek, de főleg a versek szimbolikájának... Tovább (még 546 szó)

53. 2017.08.18. 15:00:00 Az olajárus és a kurtizán (1958)

A klasszikus kínai elbeszélés-irodalom remekeiből kap kicsiny ízelítőt az olvasó ebben a kötetben. A közvetlen hangú négy elbeszélés gazdag és érdekes színei, mesei áradása emberi közelségbe hozza a régi Kína városainak levegőjét, s az olvasónak óhatatlanul az európai reneszánsz világát idézi.
A néha meghökkentő, időnként számunkra sikamlós, mindig lebilincselő elbeszélések hol az Ezeregyéjszaka, hol Boccaccio történeteire emlékeztetnek s joggal, mert aki a mesét szereti, mesét talál bennük, aki pedig novellát akar, az sem csalódik.

Ajánló

Az Európa Könyvkiadónál, a Világirodalmi Kiskönyvtár sorozatban jelent meg ötezer példányban a négy elbeszélést tartalmazó kötetet, amelyet Kemény Katalin fordított magyarra. A történetek a XVII. században összeállított kínai elbeszélésgyűjteményből, a Csin ku csi kuanból valók. Ebben összesen negyven elbeszélés szerepel,... Tovább (még 549 szó)

52. 2017.08.13. 19:00:00 Zenepalota Jofu (1959)

Az ókori Kínában az időszámításunk előtti II. században érdekes intézményt hoztak létre: a Jo-fut, a Zenepalotát. Feladata volt a birodalom népdalainak, balladáinak és rigmusainak összegyűjtése. Az intézmény hosszú évszázadokig tevékenykedett és munkájának eredménye az a versgyűjtemény, melynek legérdekesebb darabjait ez a kötet ismerteti meg a magyar olvasóval.
A könyvnek nagy az irodalmi ritkaság-értéke: benne maradtak fenn a kínai verses epika legrégibb és csaknem egyedülálló művei, a népballadák és a népi románcok. Különös érdeklődésre számíthatnak azok a darabok, melyek valószínűleg belső-ázsiai nomád törzsek népköltéséből valók, „barbár” dalokon alapszanak, vagy ilyenek fordításai – olyan korból, amelyből e népek nyelvén semmiféle szövegemlékkel nem rendelkezünk.

Ajánló

A százhuszonöt oldalas könyv 6800 példányban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. A verseskötet négy részre osztható, melyből az elsőben található 60 vers. Ezt követi a Jo-fu modorában... Tovább (még 336 szó)

51. 2017.07.29. 21:00:00 Csao Su Li: Li Ju-caj dalocskái (1959)

A regény a japánok ellen vívott háború idején az észak-kínai löszvidék egy kis falujában játszódik. Kína egyik legszegényebb vidéke ez. Még a hatalmas földesúr, a vén Heng-jüan háromszáz mu földje se sokkal több a mi mértékünk szerint harminc holdnál. Erre a szegénységre telepszik rá nyomasztó erejével az "őslakók", a Jen-nemzetség szent és sérthetetlen hagyományokkal körülbástyázott patriarkális összetartása. Ez az ősközösségből itt felejtődött ásatag szervezet azonban a közös érdek helyett már csak a nemzetségfő, Jen Heng-jüan megfellebbezhetetlen tekintélyét, az íratlan törvények jogán életet és halált kezében tartó hatalmát támogatja. Ebbe az elmaradott világba érkeznek meg a kommunisták. A regény meséje a kínai párt harcainak nagy tanulságait példázza.

Ajánló

Csao Su-Li Tajhangban, 1943 októberében írt művét Csongor Barnabás fordította kínaiból magyar nyelvre, ami az Európa Kiadónál jelent meg ötezer példányszámban. A könyvben szereplő illusztrációkat... Tovább (még 366 szó)

50. 2017.07.28. 20:00:00 Lao Sö: Fekete Li és Fehér Li - A holdsarló (1959)

A Fekete Li és Fehér Li című elbeszélésben jól sűrített vonásokkal, egy rendkívüli esemény fényében a húszas-harmincas évek haladó kínai értelmiségének két típusát ismerjük meg. Amikor a kenyerüket féltő kulik harcba indulnak a "szörnyeteg", a villamos ellen, a forradalmi érzületű öcs gyakorlatiságával tesz hitet a nép ügye mellett, a báty pedig hagyományokból fakadó emberségével és passzivitásával vállalja a legnagyobb áldozatot, öccse s így közvetve a haladás érdekében.
A holdsarló című elbeszélés egy jobb sorsra érdemes fiatal leány kényszerű lezüllését, prostituálttá válását mondja el megragadóan, érzékeltetve a régi Kína kisembereinek kilátástalan, szörnyű sorsát.
A ma is élő és alkotó író a modern kínai irodalom egyik legjelentősebb alakja. Mindkét elbeszélés a modern kínai próza gyöngyszemei közé tartozik.

Ajánló

Az Európa Könyvkiadónál jelent meg ötezerötszáz példányban a Lao Sötól két elbeszélést tartalmazó kis könyvecske. A műveket Lomb... Tovább (még 432 szó)

49. 2017.07.26. 19:00:00 Kilenc varázsének (1998)

A kínai hagyomány "Kilenc Dal" címmel K'ü Jüan (Csü Jüan) művének tartja az itt következő 11 verset. Ez ugyan cseppet sem valószínű, de kétségtelen, hogy a versek stílusa, prozódiája stb. igen közel áll a nagy költő fő művéhez, Li szao (Száműzetés) című elégiájához. Valószínűleg K'ü Jüan valamelyik követője írta, nem sokkal a költő halála után, az i. e. III. században. Aki ezeket a verseket mai formájukba öntötte, K'ü Jüan sorsát és nagy elégiáját bizonnyal jól ismerte.
Azok a samanisztikus varázsénekek azonban, amelyek a versek alapjául szolgáltak, bizonyosan sokkal régebbiek. Ez a körülmény teszi a verseket nehezen érthetővé, többféleképpen értelmezhetővé. Valamennyinek elégikus a hangulata; alapképletük szerint a sámán vagy sámánnő megidéz egy istent vagy istennőt, a varázslat sikeres, de túlságosan hamar véget is ér, s a kívánatos eredmény elmarad. A sinológiai irodalom teljes joggal használja a tunguz sámán szót, mert megállapítható, hogy ezek a varázslások igen közel állanak a szibériai sámánok gyakorlatához. Az, ami megkülönbözteti ez utóbbiaktól, a varázslások határozottan erotikus célja, amely viszont az ókori Közel-Kelet... Tovább (még 437 szó)