A világhírű japán filmrendező kötetében három elbeszélést olvashatunk Lázár Júlia tolmácsolásában. A Bajnok kimonóban, a Csillagbölcső és az Okamesan főhősei kamaszok. Mindennapjaik küzdelmesek, fájdalmasak, sokszor felemelőek. A balladai hangvételű írások szereplőit életük folyama más-más problémákkal való szembenézésre kényszeríti. Mindegyiküknek meg kell vívnia a maga harcát – s ki sikerrel áll fel, kit pedig megtörnek a megpróbáltatások. Takeshi Kitano elbeszélései olyan örök emberi problémákat járnak körül, melyekkel legelőször kamaszkorunk hajnalán szembesülünk. Ilyen például: önmagunk legyőzésének drámaisága; a szülő elvesztése, a felnőtté válás fájdalmas kényszere, a gyermeki magány, elhagyatottság és kiszolgáltatottság; a szülőtől való elszakadás vágya, a szerelemmel, nemiséggel való félelmes, mégis vonzó találkozás.
Részlet a könyvből:
"Aznap este anya a konyhában sürgölődött, ami már nagyon régóta nem fordult elő vele. Levest készített, és sült garnélarákot. Az étel nagyon ízletes lett, de engem a bátyám arcán látszó horzsolás és duzzanat aggasztott. Még föl sem tehettem a kérdést, már azzal állt elő, hogy elesett. Anya észre sem igen... Tovább (még 567 szó)
Inoue Jaszusi (1907-1991) a mai japán irodalom egyik legnépszerűbb írója, a japan PEN Club elnöke. Már középiskolás korában irt verseket és novellákat, de sikeres íróvá csak a háború után vált: az 1949-ben megjelent két elbeszéléséért (A vadászpuska - Rjódzsu és Bikaviadal - Tógju) megkapta az Akutagava-díjat. Leghíresebb regényében (Jégfal - Hjóheki) is az emberi magány kérdését boncolgatja. Sok elbeszélésének témáját meríti a kínai történelemből. A széles körű történelmi és művészettörténeti ismeretről tanúskodó írások (Tempjó tetőcserepei - Tempjó no iraka, Lou-lan, Az árvíz - Kódzui) közel hozzák a mai emberhez a régmúlt hőseinek lelkiállapotát, életérzését. Különös érzékenysége az emberi lélek apró rezdüléseire, a visszafogott, de költői elemekben bővelkedő stílus a mai japán irodalom egyik legsikeresebb írójává avatják Inoue Jaszusit.
Kiszáradt, fehér folyómeder. A sivár magányosság jelképe. Inoue Jaszusi elbeszélései közös problémája: az emberi magány. Miszugi Dzsószuke, Miike Suntaró és Konkóbó szent atya életük válságos pillanatában mind magukra maradnak, s szembe kell nézniük a múlttal. Életük nagyon is különbözőképpen folyik. Miszugi Dzsószuke két nő között vergődik, s végül elhagyja a felesége, és meghal a szerelme; Miike Suntaró csak a tudománynak él, családjával ridegen bánik, barátai elmaradnak mellőle, csak soha el nem készülő... Tovább (még 710 szó)
Az olvasó negyven év után találkozhat újra koreai mondákkal és mesékkel magyar fordításban. Az e kötetben szereplő harminckét szöveg rövid áttekintést ad a gazdag koreai mitológiáról, amelyet első ízben egy buddhista szerzetes jegyzett le hétszáz évvel ezelőtt.
Izgalmas kötetet tart kezében az olvasó. Egy számára eddig talán ismeretlen kultúrát fedezhet fel, és közben meglepődhet azon, milyen hasonlóságot hordoz e kultúra a magyarral. Az is lehet, hogy felmerül benne a kérdés, hogyan lehetséges, hogy egy mástól földrajzilag oly messze álló népek mesevilága ily közeli.
Csillagok, állatok, természeti erők, emberi tulajdonságok történetei – ahogyan ezt Koreában látták több száz esztendeje – olvashatók e könyvben.
"Egy téli napon, amikor már újra kinőtt a szőre, a tigris lement a faluba jószágokért. A folyóhoz ért, meglátta a nyulat a parton, mire kiabálni kezdett:
– Lám, lám, hát ki van itt? Kétszer becsaptál, és mindkét... Tovább (még 510 szó)
Az eltűnő, régi Edó fényei. A Szumida folyón úsznak a régi dereglyék, a házakból még szól esténként a samiszen hangja, vándormuzsikusok is járnak az utcákon, hagyományos hajviseletű gésák sürögnek a teaházakban, s a kubaki színházban a nézők lelkes kiáltozása kíséri a játékot. Nagai Kafú (1879-1959) a századfordulón a japán naturalizmus egyik apostola volt, Zola híve. De az emberi rútság ábrázolását műveiben hamarosan a szépség kultusza váltotta föl. Megjárta Amerikát, évekig élt Párizsban, majd a modern kultúra japáni fellegvárában, a Keio Egyetemen volt az irodalom tanára. Műveinek letisztult, festői modernsége nincs ellentmondásban azzal, hogy kiolthatatlan szenvedéllyel ragaszkodik a hagyomány világához, őrzi szépségét, kedves számára a vigadó negyedek túlérett, dekadens hangulata: szinte valamennyi regényének hősei között akadnak gésák, a legjobb művének tartott Bokutó kidan (A folyó keleti partja) egyenesen egy nyilvánosházban játszódik, rajongója a kabuki színháznak, sok sikeres darab viseli magán az ő keze nyomát is.
A Szumida hősei ott bolyonganak a hanyatló-újjáalakuló Edó-Tokió festői díszletei között, ott élik meg a szívszomorító elválást: O-Ito, a lány gésaként megtalálja önmagát, de Csókicsi, a fiú menekül: iskolakerülésbe, színházba, betegségbe, ki tudja,... Tovább (még 353 szó)
Kavabata Jaszunari Nobel-díjas japán író az ötvenes évek derekán, röviddel a Hóország világsikere után írta A tó című kisregényét.
A történet hőse, Ginpei, a szépség megszállottja, az elérhetetlen boldogság után vágyik. Kitaszítottnak érzi magát az erős és szép emberek közül, és gyökértelenül sodródik a bűn, a züllés útján.
Ginpei nem megrögzött bűnöző, hanem saját rögeszméi és a körülmények áldozata. A valóság és a képzelet között vergődve, a megtalálhatatlan boldogságot keresi. Az író nagy emberi részvéttel és nagy művészettel rajzolja meg esendő hősének szenvedélyes szerelmeit és széthulló világát.
Ajánló
Az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár sorozatában jelent meg 11 000 példányban Göncz Árpád fordításában a 126 oldalas könyv. Az utószót Kárig Sára írta, a japán eredetivel Yamaji Masaori (1944-) vette egybe, aki ekkor az az ELTE Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék japán lektora volt. A könyv két szinte két egyforma hosszúságú fejezetből áll, amit az utószó... Tovább (még 290 szó)
Maszaoka Sikit nem véletlenül emlegetik a modern haikuköltészet atyjaként. A tragikusan rövid életű költő verseinek új és friss stílusával elérte, hogy a lassan feledésbe merülő haiku ismét népszerűvé váljon a 19. század végén. De vajon miben rejlik sikerének titka, amelynek következtében a haiku népszerűsége azóta is töretlen, és mára nemcsak Japánban, hanem az egész világon ismerik és szeretik?
A fordító a kötetben százhúsz verset gondosan összeválogatva kíván ízelítőt nyújtani a költő sajátos stílusából, remélve, hogy az olvasó megtalálja a választ a sorok között.
A versek japán nyelven, kiejtés szerinti magyar átírásban és magyar fordításban olvashatók.
Ajánló
A kis méretű alig több mint 100 oldalas könyv a Napkút Kiadónál jelent meg. A verseskötet összesen 120 haikut és 12 illusztrációt tartalmaz. A haikukat Czifra Adrienn fordította, az illusztrációk Maszaoka Siki festményei és Zopcsák... Tovább (még 232 szó)
A Mekong folyó torkolatánál él egy vadló. Zászlós sörénye lobog, amint szabadon nyargalászik, örül a szélnek. Ám egyszer megismerkedik az emberrel, aki barátjává fogadja, akit megszeret. És a ló elveszíti szabadságát, majd barátja megmentéséért még a barátságot is.
Ez a költőien szép mese csak egy a sok közül, amelyeket ebben a könyvben találhatsz. Írójuk magyarul fogalmazta meg azokat a meséket, amelyeket kisgyerek korában hallott nagyanyjától a Távol-Keleten, egy apró vietnami faluban. A mesék írója, rajzolója ugyanis már több éve itt él közöttünk – és akár hiszed, akár nem, matematikus. De ezek a mesék merészen túllépnek a számok világán, és olyan időbe röpítik az írót meg az olvasót, amelyben a csillaglányok szerelmesek lettek az ember fiába, amikor az ember fia minden veszéllyel szembeszállt egy pillangó szerelméért, és amikor Kuoi bácsi gondolt egyet, és nekiindult a Holdnak. Lehet, most is ott csücsül, és álmélkodva nézi, hogyan került ő egy magyarul írt mesekönyv címébe.
Ajánló
A keménykötésű könyv a Móra Ferenc Kiadónál jelent meg 12800 példányban. A mesék eredetileg népmesék, amelyet Dao Ngoc Thang a saját szavaival jegyzett le. A 30 illusztrációt a szerző maga készítette. A könyv 47 mesét... Tovább (még 177 szó)
Han Mac Tu a század első felének kiemelkedő vietnami lírikusa, húszesztendős kora körül kapta meg kora gyógyíthatatlannak számító trópusi betegségét, a leprát. Rövid ideig Saigonban újságíróskodott, majd a Tuy-hoa-i kórházba került, ahol csaknem négyévnyi szenvedés után, huszonnyolc évesen meghalt.
Költészetében jól nyomon követhető a kínai formáktól a nemzeti formákig tartó út. Nagy erővel szólal meg lírájában a vietnami nemzeti költészet egyik legalapvetőbb motívuma, a szexualitás is, persze a konfuciánus prüdérián nevelkedett kelet-ázsiai ember nyelvén: visszafogottan, ám néha meglepő szenvedéllyel.
Egyéni tragédiája halált váró, ám mégis életigenlő verseit különös, zaklatott hangú költészetté varázsolja.
Ajánló
A mindössze 70 oldalas könyvet a Magyar-Vietnami Baráti Társaság adta ki. A verseket Csala Károly, Dobos Éva, Györe Imre, Simor András és Szegő László... Tovább (még 348 szó)
"Derült, csillagfényes éjszakán kelt útra a két vándor. Kezdetben a jól ismert úton haladtak Trong leshelye felé, a Ho Si Minh-ösvényig. Magára az útra nem mertek rátérni, mert féltek, ha ott feltűnik két kóborló gyerek, visszakísértetik őket Loc Ninhbe. Ezért az úttal párhuzamosan haladtak dél felé. Reggel már elég távol kerültek Loc Ninhtől, és kimerészkedtek a Ho Si Minh-ösvényre. Felkéredzkedtek egy teherautóra. Azt mondták a vezetőnek, hogy egy közeli faluba valók, de eltévedtek, és arrafelé tartanak. Ezt többször is eljátszották. Trong mindannyiszor kinézett egy-egy közeli falunevet a térképen. Egész gyorsan haladtak.
– Ilyen tempóval estére Saigonban lehetnénk! – sóhajtott Thu."
Ajánló
A Móra Ferenc Könyvkiadónál, a Hétszínvilág sorozatban jelent meg a keménykötésű alig száz oldalas könyv. A 95 fényképből 38 színes, amelyek között van több egész oldalas is. A fényképeket a szerző, Szarvas Péter, Rév Miklós, valamint az MTI Képszolgálat készítette. A történet hat külön címmel rendelkező... Tovább (még 294 szó)
1952, Francia Indokína. A tizennyolc éves, félig francia, félig vietnami lány, Nicole a születése pillanatától fogva gyönyörű nővére árnyékában él. Miután apjuk fontos kormányzati állást kap, a lányaira bízza a családi selyemkereskedelmet. Ám Nicole csak egy elhagyatott kis selyemboltot kap a vietnami negyedben, amely tele van ellenállókkal, akik akár erőszakkal is véget akarnak vetni a francia fennhatóságnak.
Nicole életében először szembesül azzal, mennyire korrupt a gyarmatosító hatalom, és hogy a saját családja is részt vesz a piszkos ügyletekben. A lány elveszti bizalmát a családja iránt, két világ között őrlődik. Mindeközben megismerkedik egy elbűvölő amerikai selyemkereskedővel, azzal a férfival, akiről mindig is álmodozott. De vajon bízhat-e benne egy olyan világban, ahol senki sem az, akinek látszik?
A teaültetvényes felesége nagy sikerű regény szerzője ezúttal sem okoz csalódást az olvasóknak: izgalmas, fordulatos cselekmény, színes leírások, amelyek festőien mutatják be a vietnami tájat és Hanoi nyüzsgő utcáit, ahol az utcai árusok fennhangon kínálják portékájukat, bambuszkalitkákban kanárik énekelnek, és a levegőt betölti a gyömbér... Tovább (még 433 szó)