Ázsia Ékkövei - Könyvek

35. 2015.07.22. 19:00:00 Fehér Klára - Nemes László: Gésák, pagodák, titkok (1967)

Az ismert újságíró-író házaspár az 1964. évi tokiói olimpia idején turistaként járt Japánban. Az úton és az ott töltött néhány hét során szerzett benyomásaik, tapasztalataik alapján írták könyvüket, amely az útinapló és riportázs keveréke. Tokión kívül jártak néhány nagyvárosban – Osaka, Hirosima és Kyoto jelzik útjukat – kiránduló és idegenforgalmi nevezetességű helyeken, igyekeztek minél többet meglátni a magyar közönség által – akkoriban jószerivel csak könyvekből – ismert keleti világból. Ami könyvükben eltér a szokványos útirajzoktól, az elsősorban a mindennapi élet megfigyelése. Áruházak, iskolák, mulatók, vendéglők, üzemek, színházak, mozik, japán otthonok látogatása, az emberekkel való közvetlen érintkezés teszi színessé, sokrétűvé a képet.

Ajánló

Fehér Klára és Nemes László 1964 októberében utazott ki Japánba, ami azért is érdekes, mert ekkor tartották a 18. nyári olimpiai játékokat. Ez volt az első olimpia, amit Ázsiában tartottak. 2020-ban... Tovább (még 318 szó)

34. 2015.07.04. 13:00:00 A fejnélküli szellem - Régi kínai komédiák - Kalmár Éva (ford.) (1978)

A színjátékot, az elbeszélést és a regényt a XX. század elejéig profán művészetnek tekintette a kínai irodalomtörténet. A hivatalos konfuciánus műveltség alapja a klasszikus vers és az esszé volt: a hivatalnokvizsgákon az írástudók – két műfajban való jártasságukról adtak számot.
A nem hivatalos művészetek mesemondók és énekmondók ajkán születtek; táncosok, akrobaták, szemfényvesztők mutatványai, bohócok, imitátorok, komédiások tréfái és jelenetei nyomán keltek életre.
Az utánzás művészete Kínában is ősi rituális játékokból, sámánok isteneket idéző fohászaiból, hősi csatajeleneteket megjelenítő kultikus táncokból ered. A hagyományos szertartások pedig, amelyek évszázadokon keresztül át- meg átszőtték a faluközösségek, a hivatalnokok, az arisztokraták és a császári udvar életét, tovább örökítették a színjátszás csíráit; a felelgetős népi énekeket, a táncos átváltozásokat és énekes-táncos szerepléseket, amelyek mitikus hősöket, félelmetes állatokat, természetfölötti lényeket idéztek, s a tréfás jeleneteket, a zenekísérettel előadott románcokat. A kínai színjáték csak a XIII-XIV. században alakult érett, önálló művészetté, a mongol Jüandinasztia uralkodásának idején vált le... Tovább (még 486 szó)

33. 2015.05.04. 20:00:00 Tokaji Zsolt: A kínai könyv története (2013)

A magyar könyvkiadás régi adósságát törleszti, hiszen eddig egyetlen mű sem volt magyarul olvasható a kínai könyv történetéről. A selyem, a porcelán, az iránytű, a lőpor hazájában, Kínában született meg kétezer éve a papír, ezerötszáz éve a könyvnyomtatás és ezer éve a mozgatható nyomóelemek, amelyek mindegyike elengedhetetlen tartozéka a könyvben testet öltött csodának, e komplex találmányegyüttesnek. A könyv evolúciója során olykor meglepő anyagokból készült, meghökkentő formákban létezett, ez pedig mára odáig vezetett, hogy tudomásul kellett vennünk, hogy hű társunk csak funkcióját tekintve állandó, de formáját illetően örökké változó. Annál is inkább fontos ezt elfogadnunk, hiszen most is, a számítástechnika uralta világunkban formáját, sőt dimenzióját illetően a könyv egy újabb jelentős változás előtt áll. Amikor pedig a hagyományos könyv jövője miatt aggódunk, talán nem haszontalan múltjának egy érdekes epizódjával sem... Tovább (még 335 szó)

32. 2014.08.25. 20:30:00 Macutani Mijoko: Levelek Tokióból (1986)

Ezúttal Japánba látogatunk. Kalauzunk a 13 éves Júko és újságíró mamája. Mindketten Júko születésnapi ajándékkönyve „írójának”, Anna Franknak, a koncentrációs táborban elpusztult 13 éves kislánynak címzik naplófeljegyzéseiket. Beszámolóikból képet kapunk a mai japán családról és iskoláról, az iskoláig legyűrűző koreai-japán ellentétről, melynek gyökerét keresi - diáknapi előadásra készülve - Júko és - európai útra indulva - mamája.

Ajánló

A könyv tizenhat fejezetből áll, amiből nyolcat a 13 éves lány, Jukó írt, hetet az édesanyja, és egyet a bátyja, Naoki. A naplók egymással szinkronban vannak vezetve, mikor az egyikőjük elérkezik egy bizonyos naphoz, a másik naplója szintén addig az időpontig meséli el az életét. A napló 1978-ban, az akkori jelenben íródott, de gyakran visszautalnak a II. világháborús eseményekre, amik Japánban, Németországban, illetve Lengyelországban történtek. Az ördög szeme című mese különös hatással van a Jukóra és az édesanyjára is, aki a mesében az Auschwitz-Birkenauban történt... Tovább (még 198 szó)

31. 2014.08.18. 20:00:00 Vagyim Kozsevnyikov: Taj Liu - a rabló és más kínai történetek (1955)

A húsz-harminc oldalas novellákon keresztül próbálja bemutatni az orosz szerző a kommunista útra lépett kínai átlagember életének a változásait. A novellákban egyszerű katonák, hajósnők, bányászok, földművesek élettörténeteinek az elbeszélése során lehetünk tanúi a kommunista rendszer hozta pozitív változásoknak. Bár az emberek "átneveléséhez" nem elegendő egyetlen generáció, az összefogást és a fejlődést látva egyre többen válnak a rendszer hű követőivé, hogy részese lehessenek az "új Kína" létrehozásának.

Ajánló

Az orosz újságíró Kína városainak az utcáit járva interjúkat készít a nehéz sorsú helyi lakosokkal. Bár a tolmácsa nem javasolja, hogy a nyomortanyákon is készítsen interjút, ő mégis kimegy az emberek közé. Így ismerkedik meg elsőként Taj Liuval, a rablóval, aki aztán elmeséli élettörténetét, hogy miért is tartja magát rablónak. A második novellában megismerkedhetünk egy idős hajósnővel, aki elmondja, hogy milyen élete volt a dzsunkákon élő nőknek azelőtt, hogy átalakult volna a kínai értékszemlélet. A harmadik novellából egy érdekes foglalkozású ember, a tréfacsináló történetét ismerhetjük... Tovább (még 247 szó)

30. 2014.08.17. 20:00:00 Koreai közmondások - Sári László (Szerk.) (2014)

Az ázsiaiak legnépszerűbb tanítómestere a közmondás. Közmondásokon nőnek fel a fiatalok, életük elveit, eszményeit belőlük merítik a felnőttek. Bíznak a népi bölcsességekben. A koreaiak azt mondják rájuk: arany szavak.
Sem a szatócsboltok háziasszonyai, sem az ország vezetői között ma sem zajlik olyan eszmecsere, amelyben ne kapnának döntő szerepet a bölcs mondások. A legmeggyőzőbb érvelés a közmondás. Tudják, hogy a szó nagyon erős: a szónak nincs csontja, mégis a csontot szétzúzza. Van olyan szó, mely barátságot gyilkoló. Ugyanakkor engesztelhet is az erős szó: ugyanaz a szó - hol durva, hol simogató. A szónak a hangsúly ad jelentést.
Már egy kisebb kötetnyi közmondásból szinte teljes bölcseleti rendszer ismerhető meg. Ahogy a régi ázsiai kultúrák legtöbb szereplője, a koreaiak is mindenkor türelmesek voltak, igyekeztek derűs, jó viszonyban lenni a sorsukkal. Okosabb így élni, mint örökké ütközni, sérülni. Mindig van, aki nevet, mindit van, ki sír. Ha vársz, eljön a találkozás napja. De azt is megfigyelték és följegyezték, hogy Jóság és öröm hívja a... Tovább (még 283 szó)

29. 2014.08.03. 12:15:00 Mijoko Macutani: Táró kalandjai a hegyek országában (1979)

Különös világba vezeti az olvasót a japán író meséje, melynek főhőse, Táró, a távol-keleti ország bábjátékainak és meséinek kedvelt alakja. A nagyanyján élősködő, naplopó fiúból egy csapásra hős lesz, amikor megtudja anyja szomorú sorsát, s elindul, hogy feloldja őt a gonosz varázslat alól. Útja viszontagságokkal teli, élete is veszélybe kerül, de végül mégiscsak győzedelmeskedik az ördögökkel és a természet erőivel vívott harcban.

Ajánló

A történet húsz rövid fejezetben meséli el Táró kalandjait. A fordítás oroszból Kántor Péter készítette, a tizenhat, teljes oldalas színes illusztrációt pedig Varga Judit. Ezenkívül még számos, rövid versikét tartalmaz a könyv. A fejezetek rövidek, a szöveg pedig nagy betűkkel szedett, így kisiskolásoknak kényelmes olvasmánya lehet. A könyv csak néhány nem ismert szót tartalmaz, ezekhez viszont az oldal alján tartozik egy rövid magyarázat. A történet szereplőinek beszélő... Tovább (még 136 szó)

28. 2014.07.28. 16:00:00 Si King: Dalok könyve (1959)

Mint egy-egy finom keleti tusrajz, olyanok a Si King, a sokszázéves kínai daloskönyv versei. Boldogasszonyok éneklik meg bennük uruk szépségét, elhagyott szerelmesek panaszolják sorsukat, névtelen katonák jajgatják el bánatukat, ismeretlen dalnokok foglalják versbe intelmeiket, krónikás hűséggel hagyják az utókorra egy-egy nevezetes hadjárat eseményeit. A kínai költészetnek ez az első nagy írásos emléke, amelyből századokon át merítettek ihletet a kínai irodalom nagy klasszikusai.

Ajánló

A Dalok könyve összes 305 verset tartalmaz, amik Kr. e. I. évezredéből származnak. Tőkei Ferenc fordította kínai eredetiből magyar prózára a verseket, amikből Csanádi Imre, Illyés Gyula, Jánosy István, Károlyi Amy, Kormos István, Lator László, Nemes Nagy Ágnes, Rab Zsuzsa, Szabó Magda és Weöres Sándor készítette el a versek magyar fordítását. A Dalok könyve verseit összesen háromezer vers közül válogatták ki, amiket aztán négy csoportra osztottak. Az első rész "A fejedelemségek szokásait" jelenti, a... Tovább (még 142 szó)

27. 2014.04.08. 17:30:00 Japán közmondások - Sári László (Szerk.) (2012)

A japán szellemiség ragaszkodik a realitásokhoz. Még a japán népmesékben is ritka a boldog befejezés, ésszerű, józan felismerésekre és következtetésekre törekednek. Az emberi viselkedésre vonatkozó talán legáltalánosabb érvényű megállapításaik a híres japán visszafogottságra, szerénységre ösztönöznek. Reális világszemléletük, gyakorlatias felfogásuk a közmondásokban is kifejezésre jut.
Minden korszakban nagy szerepe volt az okos, értelmes gondolkodásnak, hiszen csakis bölcs észjárással lehetséges boldogulni. Ezzel együtt természetesen mindig elítélték azokat, akik felelőtlenül gondolkodtak és ostobán cselekedtek. A japánok szerint a boldogulás feltétele a szorgalmas munka. Könnyen eljátssza az esélyeit az, aki nem becsüli meg, amit az élettől kap.
Számos közmondás szól a férfi-nő viszonyról, és tesz megállapítást a családi élet jellemző helyzeteiről. A vallási irányzatok és a bölcselet kérdései is megjelennek a közmondásokban, és jelen van a japánok közismert természetimádata. Egyszerre józan és költői szemléletük a köznapi élet minden apró részletére kiterjed. Az emberi viselkedésre vonatkozó talán... Tovább (még 315 szó)

26. 2014.03.02. 14:00:00 Vu Cseng-en: A majomkirály története (átdolg. Tokaji Zsolt) (2013)

A kínai kultúrkör egyik legismertebb és legnépszerűbb figurája vitathatatlanul Szun Vu-kung a majomkirály. Ez a fékezhetetlen természetű és nagyravágyó majom kőtojásból pattant elő, majd miután a majmok királyává lett elsajátította a halhatatlanság művészetét és megannyi varázslatos képességre tett szert. Harcba indult a mennyek palotája ellen, hogy elfoglalja a Jáde Császár trónját. E lenyűgöző mesében sorra elevenednek meg a kínai népi és vallásos mitológia legjelentősebb alakjai. A majomkirály történetét Ázsia-szerte számos műfajban, időről-időre feldolgozták. Magyarországon a gyerekek számára mégis szinte ismeretlen. Igaz, kevesen tudják, hogy a nem oly régen vetített, hihetetlenül népszerű japán rajzfilmsorozat, a Dragon Ball főszereplője, Son Goku neve nem más, mint a kínai Szun Vu-kung japán olvasata.

Ajánló

A 16. századi híres regénynek - a Nyugati... Tovább (még 243 szó)