"Azt mondta, Katherine-nek hívják. Kan-si-zsen kínaiul azt jelenti: megölni egy halottat. Erről jegyeztem meg a nevét... Este, az ágyamban fekve, gyakran gondoltam Katherine-re és a piros rúzsára. A gesztenyebarna hajú, hiúz-szemű, kígyó testű, szépséges idegen démonra."

Egy amerikai nő akkor érkezik Kínába, hogy angol nyelvet tanítson, amikor az ország hat évvel Mao halála után megnyitja kapuit a nyugati világ előtt. ruhái, hajviselete, bája – az amerikai gyerekkorról szóló történetei, a kötetlen beszélgetésekkel és beatzene hallgatásával töltött órák – férfi és női tanítványaiban egyaránt felébreszti a csábító Nyugat és az ismeretlen erotika iránti vágyódásukat. Katherine tudatos és öntudatlan csábító egyszerre, aki amikor tanítványával szerelmi kapcsoltba kezd, nem is tudja felfogni, hogy tettének milyen messzire visznek és milyen kérlelhetetlenül tragikussá válnak.

A szenvedély és a szexuális eszmélés története a Kulturális Forradalom brutalitása közepette felnőtt nemzedékek regénye. Anchee Min évszázados tradíciók és tabuk ledöntéséről ír, szerelemről és árulásról, arról a gyógyító balzsamról és rombolásról, amelyet a szenvedély hordoz magában.

A Madame Mao szerzője ezúttal a szeretetre éhes emberi lélek mélységeinek feltárására vállalkozik. Mesterien egyensúlyoz Zebra, a kínai tanítvány nőként való "újjászületésének" és a Kulturális Forradalom okozta sebek gyógyulási folyamatának ábrázolása között. Az olvasó elkísérheti Katherine-t azon a hosszú úton, amelyre Kínáról és a kínaiakról naiv elképzelésekkel, könyvekből szerzett ismeretekkel érkezik, egészen a teljes érzelmi és egzisztenciális káoszig, illetve a legyőzöttség feltételek nélküli elfogadásáig.

Ajánló

A kétszáz oldalas regény tizenöt változó hosszúságú fejezetre van osztva. A fejezetek elején a borítón is látható kinyitott legyező található. Ugyanez a kép megtalálható a könyv láblécében is, a szerző nevével és a mű címével. A történetet Sao-zsun, azaz Zebra szemszögéből meséli el egyes szám első személyben.

A történetnek négy főszereplője van. Katherine, az Amerikai Egyesült Államokból érkezett, elvált angoltanárnő, aki Zebra intelmei ellenére túlságosan megbízik minden kínaiban. Zebra, aki az Elefántmezőn történt tragédiája után kerül vendégmunkásként a városba, majd lehetősége nyílik angolt tanulnia és Katherine osztályába kerül. Oroszlán, aki mindig filozofikus magasságokban szárnyal, miközben egyetlen cél érdekében képes a testét és lelkét is feláldozni. A negyedik főszereplő Jasmine, az iskolaigazgató lány, aki halálosan szerelmes Oroszlánba és bármire képes, hogy megszerezze, ugyanakkor Oroszlán tudomást se vesz róla.

Miközben az főszereplők játszmái zajlanak egymással, az elbeszéléseikből nemcsak a saját életüket, hanem a múltbeli és a nyolcvanas évekbeli Kínát is megismerhetjük. Láthatjuk mindazt, hogy miképpen működik a rendszer, és, hogy ami nagyban történik a tömegekkel, ugyanaz történik az egyénekkel és az egyének között is. Kína pedig egyáltalán nem olyan, mint amit a szerelmes történetekből elképzelhettünk.

Pozitív:

A személyes tragédiákon és lélekrajzokon keresztül ráláthatunk a kínai nép nyolcvanas évekbeli hétköznapjaira. A kíniakról hitt téves elképzelésekről fellebbenti a fátylat és közismert kínai bölcsességgel megmagyarázza, hogy miért alakultak ki ezek az a hiedelmek.

Negatív:

A könyv végé fele egyre nagyobb kihagyásokkal él a szerző és nem fejt ki mindent a könyv végére sem.

Ajánlás:

Azoknak ajánlom, akik egy rövid életrajzszerű regényt szeretnének olvasni a nyolcvanas évek Kínájából.

Szerintem: 3.0/5.0

Címkék:

Kína, 1980-as évek, Anchee Min, 2001

Írta: kacs