A könyv a kínai gondolkodástörténet egy kevésbé ismert időszakába, a korai középkorba (i. sz. 1–4. század) nyújt betekintést. Ebben az időszakban tovább fejlődtek az ókori filozófiai iskolák, emellett új vallási és filozófiai elképzelések jelentek meg Kínában. A kötet a korszak filozófiai és vallási irodalmával ismerteti meg az olvasót öt olyan korabeli szövegen keresztül, amelynek korábban nem volt magyar fordítása. A klasszikus kínai eredetiből készült fordításokat egy-egy tanulmány kíséri, amely az adott szöveget és a benne megjelenő eszméket mutatja be. A közölt írások között szerepel konfuciánus szellemben írt jogtörténeti munka (Ban Gu: Értekezés a büntetésekről és a törvényekről), kérdés-felelet formájú értekezés a korabeli kínai vallásosságban fontos szerepet játszó halhatatlanokról (Ge Hong: Az Egyszerűséget Magához Ölelő Mester, 2. fejezet), halhatatlanok életrajzainak gyűjteménye (Ge Hong: Halhatatlanokról szóló feljegyzések), egy írás a taoista talizmánokról (Ge Hong: Az Egyszerűséget Magához Ölelő Mester, 17. fejezet), továbbá az első ismert kínai buddhista apológia (Mou mester eloszlatja a kételyeket). A kötet fordítói és szerzői az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének munkatársai: Hamar Imre, Kósa Gábor, P. Szabó Sándor, Prutkay Csaba és Salát Gergely. Szerkesztette: Hamar Imre és Salát Gergely.

Ajánló

A könyv a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg a Sinológiai Műhely sorozatban. A kötetben öt szerzőtől találhatók írások. Mindegyik írás felépítésére jellemző, hogy a kínai szövegfordítás előtt található egy részletes tanulmány, ami bemutatja az adott kort és előzményeit, a hozzá kapcsolódó történelmi eseményeket és a különböző lehetséges értelmezéseket. A tanulmányok gyakran száznál is több lábjegyzetet tartalmaznak, amelyek egy része csak hivatkozás, de nagyon sok kiegészítő információt is tartalmaz, pl.: melyik uralkodóra utal a kínai szerző, miért így hivatkoznak rá, honnan idéz a kínai szerző, valóban idézés-e a kínai szöveg. A könyvben a kínai nevek, gyakran használt szavak kínai megfelelője pinjin átírással és egyszerűsített kínai írással is szerepel. A tanulmányokat felhasznált irdalom és szakirodalom zárja. A könyv végén pedig egy mutató található, ahol nevek és fogalmak között kereshetünk.

Salát Gergely: Az első kínai "jogtörténet" – Ban Gu értekezése a büntetésekről
A tanulmány a katonai szervezetek fejlődéséről és a büntetések változásról (csonkítások (tetoválás, orrlevágás, bal lábfej levágás, jobb lábfej levágás, ivartalanítás), botütések, börtön, kényszermunka, száműzetés, kivégzés) szól a különböző korokban.

Kósa Gábor: Halandó halhatatlanok: A xian-halhatatlanság képzete a Baopuzi 2. fejezetének tükrében
A tanulmány röviden összefoglalja Ge Hong életét és munkásságát, majd a Baopuzi 2. fejezetének a fordítását ismerhetjük meg magyarázatokkal. A kíniaknál már régóta ismert volt a hosszú élet és az élet meghosszabbítása, a halhatatlanság fogalma viszont csak a Hadakozó fejedelemségek korában (Kr. e. 403-221) jelent meg. Ge Hong logikai érvelése a halhatatlanokról: amiről nem tudjuk bebizonyítani, hogy nincs, az létezik.

P. Szabó Sándor: A Halhatatlanokról szóló feljegyzések és a halhatatlanság-keresés filozófiai, vallási és tudományos háttere a kora középkori Kínában
A tanulmány A Halhatatlanokról szóló feljegyzések fordítása, amiből a legendákból ismert halhatatlanokról szóló rövid életrajzok és hozzájuk kapcsolódó történetek ismerhetők meg, kiegészítve magyarázó szöveggel.

Prutkay Csaba: Az írásalapú taoista talizmánok hagyománya
A kínai taoista talizmánok felépítéséről, elkészítéséről és használatáról ír a tanulmány. Majd a Baopuzi 17. fejezetének a fordítása található meg, amiben Ge Hong leírja, hogy mikor, hol és milyen talizmánok védhetik meg az útra kelő vándorokat a különböző rontásoktól, vadállatoktól, mérgező növényektől és ártó szellemektől, továbbá melyik hegyre mikor érdemes felmenni.

Hamar Imre: Mou mester eloszlatja a kételyeket: az első kínai buddhista apológia
A tanulmány Mou mester védőbeszéde, amelyben kínai klasszikusok segítségével 37 kérdéssel és válasszal bebizonyítja, hogy a buddhizmusnak is ugyanolyan létjogosultsága van, mint a taoizmusnak.

Pozitív:

Nagyon jó összefoglalója az ókor végén és középkor elején létező filozófiai és vallási gondolatoknak. A kínai művek fordítása mellett a könyv értékét nagyban növeli a bevezető és értelmező tanulmányok, amelyek sokat segítenek a művek megértésben és a korabeli körülmények elképzelésében.

Negatív:

A sok lábjegyzet, hivatkozás, vissza és előre utalások miatt nehéz olvasmány, főleg amikor más művekkel kell összevetni az adott gondolatot. Nincs külön jelölve a csak hivatkozás és a megjegyzés.

Ajánlás:

Elsősorban azoknak ajánlom az öt tanulmányt, akik mélyebben, esetleg kutatási céllal szeretnének foglalkozni a kínai filozófiával és vallással, mert nagyon sok segítséget nyújt a témában.

Szerintem: 4.0/5.0

Címkék:

Kína, jogtörténet, Ban Gu, Baopuzi, halhatatlanok, talizmán, tao, buddhizmus, apológia, ókor, középkor, 2005

Írta: kacs