40. 2016.02.08. 20:00:00 Hyeonseo Lee: A lány hét névvel - Szökésem Észak-Koreából (2015)

Hyeonseo Lee: A lány hét névvel - Szökésem Észak-Koreából (2015)

Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül.
Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába.
Ez vakmerő és különleges történet nem csupán arról szól, hogyan tette meg a szerző az utat a sötétségből a fénybe, de a felnőtté válásról is. Elszántan, többször is újraépítette az életét. Egy erős, kivételesen bátor nőt ismerhetünk meg, akinek a visszaemlékezéseiből egy rendkívüli egyéniség képe rajzolódik... Tovább (még 746 szó)


39. 2016.01.30. 13:00:00 A bambuszgyűjtő öregember meséi (2013)

A bambuszgyűjtő öregember meséi (2013)

Valamikor réges-régen élt egy bambuszszedő öregember, aki a mezőkön és hegyeken barangolva gyűjtötte a bambuszt, hogy mindenféle eszközt készítsen azokból. Egyszer egy szép napon a bambuszok sűrűjében megpillantott egyet, amelyiknek hajtásai fényesen ragyogtak. Igen különösnek találta, így hát tüzetesebben is szemügyre vette. Látja ám, hogy a bambuszcső bensejéből tör elő a ragyogás, melynek mélyén egy három hüvelyk parányi lányka üldögél. Így aztán kivette őt onnan, a keblére rejtette és hazavitte.
Otthon aztán a felesége gondjaira bízta, hogy az öregasszony nevelje fel. A leány neve Kaguja-hime lett, ami azt jelent, hogy a "Kecses bambusz tündöklő hercegnője". A szépséges leányhoz sorra érkeztek a kérők, akiknek a legkülönlegesebb, leglehetetlenebb feladatot kell teljesíteniük, ha el akarják nyerni a csodálatos leány kezét.
A bambuszgyűjtő öregember meséi, a Taketori monogatari a legelső, ismert és fennmaradt japán mesegyűjtemény, amelynek első változatai a 8-9. században kerültek lejegyzésre. A Taketori monogatari azonban nem csupán a japán irodalom egyik igen különleges... Tovább (még 445 szó)


38. 2015.08.24. 22:00:00 Lin Yutang: Egy múló pillanat (1990)

Lin Yutang: Egy múló pillanat (1990)

Eredeti címén: Egy pillanat Pekingben, történelmi értelemben valóban egy pillanat, amely mintegy negyven évet fog át: a bokszerlázadástól a Japán-ellenes háborúig rajzolja meg egy előkelő peking család történetét. Menekülés, gyermekrablás, ópiumcsempészet, rablók, mandzsuvezérek, külföldi zsoldoscsapatok. Azután: szerelem, forradalom, a császárság bukása, diákmozgalmak, hagyomány és modern eszmék összecsapása, a huszadik század eleji Kína elevenedik meg e regény lapjain. A sok szálon futó cselekmény sosem unalmas, mert a regényt átszövi a Tao természetelvű bölcsessége, mely a regénybeli család fejének, Yao úrnak az életfilozófiája. Ma már történelmi regénynek számít, amikor először megjelent 1940-ben, javában folyt Kínában a Japán elleni háború. Akkor világsikert aratott mert aktuális volt, ma azért érdekes, mert a modern kínai történelem e változatos és bonyolult korszakáról az utóbbi negyven évben aligha olvashattunk Lin Yutang szellemében megírt alkotást.
Lin Yutang (1895-1976) életének java részét Amerikában élte le, nagy sikerű műveit pedig mindig... Tovább (még 613 szó)


37. 2015.08.04. 19:00:00 Vang Si-fu: A nyugati szoba (1960)

Vang Si-fu: A nyugati szoba (1960)

A nyugati szoba, a klasszikus kínai dráma legnépszerűbb műve, a XIII. században íródott, és mégis, a mai napig sem vesztett kedveltségéből. Mi az oka ennek a népszerűségnek? Miért érzi minden kínai fiatal még ma is lelkéhez közel állónak az ifjú Csang és Jing-jing történetét? A nyugati szoba csak formáját tekintve dráma – bájos szerelmi történet ez, happy enddel. Csang és Jing-jing harcba szállnak boldogságukért. Szerelmüknek sok akadály állja útját, elsősorban a hagyományok, a patriarkális kínai család bénító erkölcse. De akad segítőtársuk, az ügyes, talpraesett szobalány, valamint néhány jóbarát személyében, és sorra sikerül leküzdeniük az akadályokat, kijátszaniuk a gáncsvetőket. Csang és Jing-jing végül is egymáséi lesznek, mert nem hajtottak feje a hagyományoknak, mert fellázadtak az embertelenség ellen.

Ajánló

A nyugati szoba egy XIII. századi kínai, késői északi dráma, ugyanis a szigorú formai szabályok szerint épül fel.... Tovább (még 484 szó)


36. 2015.07.25. 19:00:00 Lu Hszin: Régi mesék mai szemmel (1959)

Lu Hszin: Régi mesék mai szemmel (1959)

A modern kínai irodalom megalapítója, Lu Hszin, két realista stílusú novellás kötete után (Kiáltás, 1921; Bolyongás, 1926) csak tíz év múlva, 1936-ban, halálának évében jelentkezett újra elbeszélés-gyűjteménnyel. Ez a kötet volt a Régi mesék mai szemmel (Ku si hszin pien), amelynek nyolc szatirikus elbeszélése a régi kínai hagyomány egy-egy alakját eleveníti fel újra, hogy a mai korba helyezve őket, leránthassa a leplet a hagyományos kínai ideológiák visszahúzó szerepéről. A nyolc történet ezernyi szállal kapcsolódik a konfuciánus és taoista hagyományokhoz, azok szatirikus boncolgatása, ezért tartalmuk és formájuk megértéséhez mindenekelőtt meg kell ismerkednünk magukkal a "régi mesékkel".

Ajánló

Lu Hszin (Lu Hszün vagy Lu Xun) utolsó novelláskötete a Régi mesék mai szemmel. A magyar fordítás ötezer példányban jelent meg 1959-ben Tőkei Ferenc fordításában és utószavával. A kötet nyolc novellát tartalmaz: Az ég kifoltozása, Futás a holdba, A víz szabályozása,... Tovább (még 217 szó)


35. 2015.07.22. 19:00:00 Fehér Klára - Nemes László: Gésák, pagodák, titkok (1967)

Fehér Klára - Nemes László: Gésák, pagodák, titkok (1967)

Az ismert újságíró-író házaspár az 1964. évi tokiói olimpia idején turistaként járt Japánban. Az úton és az ott töltött néhány hét során szerzett benyomásaik, tapasztalataik alapján írták könyvüket, amely az útinapló és riportázs keveréke. Tokión kívül jártak néhány nagyvárosban – Osaka, Hirosima és Kyoto jelzik útjukat – kiránduló és idegenforgalmi nevezetességű helyeken, igyekeztek minél többet meglátni a magyar közönség által – akkoriban jószerivel csak könyvekből – ismert keleti világból. Ami könyvükben eltér a szokványos útirajzoktól, az elsősorban a mindennapi élet megfigyelése. Áruházak, iskolák, mulatók, vendéglők, üzemek, színházak, mozik, japán otthonok látogatása, az emberekkel való közvetlen érintkezés teszi színessé, sokrétűvé a képet.

Ajánló

Fehér Klára és Nemes László 1964 októberében utazott ki Japánba, ami azért is érdekes, mert ekkor tartották a 18. nyári olimpiai játékokat. Ez volt az első olimpia, amit Ázsiában tartottak. 2020-ban... Tovább (még 318 szó)


34. 2015.07.04. 13:00:00 A fejnélküli szellem - Régi kínai komédiák - Kalmár Éva (ford.) (1978)

A fejnélküli szellem - Régi kínai komédiák - Kalmár Éva (ford.) (1978)

A színjátékot, az elbeszélést és a regényt a XX. század elejéig profán művészetnek tekintette a kínai irodalomtörténet. A hivatalos konfuciánus műveltség alapja a klasszikus vers és az esszé volt: a hivatalnokvizsgákon az írástudók – két műfajban való jártasságukról adtak számot.
A nem hivatalos művészetek mesemondók és énekmondók ajkán születtek; táncosok, akrobaták, szemfényvesztők mutatványai, bohócok, imitátorok, komédiások tréfái és jelenetei nyomán keltek életre.
Az utánzás művészete Kínában is ősi rituális játékokból, sámánok isteneket idéző fohászaiból, hősi csatajeleneteket megjelenítő kultikus táncokból ered. A hagyományos szertartások pedig, amelyek évszázadokon keresztül át- meg átszőtték a faluközösségek, a hivatalnokok, az arisztokraták és a császári udvar életét, tovább örökítették a színjátszás csíráit; a felelgetős népi énekeket, a táncos átváltozásokat és énekes-táncos szerepléseket, amelyek mitikus hősöket, félelmetes állatokat, természetfölötti lényeket idéztek, s a tréfás jeleneteket, a zenekísérettel előadott románcokat. A kínai színjáték csak a XIII-XIV. században alakult érett, önálló művészetté, a mongol Jüandinasztia uralkodásának idején vált le... Tovább (még 486 szó)


33. 2015.05.04. 20:00:00 Tokaji Zsolt: A kínai könyv története (2013)

Tokaji Zsolt: A kínai könyv története (2013)

A magyar könyvkiadás régi adósságát törleszti, hiszen eddig egyetlen mű sem volt magyarul olvasható a kínai könyv történetéről. A selyem, a porcelán, az iránytű, a lőpor hazájában, Kínában született meg kétezer éve a papír, ezerötszáz éve a könyvnyomtatás és ezer éve a mozgatható nyomóelemek, amelyek mindegyike elengedhetetlen tartozéka a könyvben testet öltött csodának, e komplex találmányegyüttesnek. A könyv evolúciója során olykor meglepő anyagokból készült, meghökkentő formákban létezett, ez pedig mára odáig vezetett, hogy tudomásul kellett vennünk, hogy hű társunk csak funkcióját tekintve állandó, de formáját illetően örökké változó. Annál is inkább fontos ezt elfogadnunk, hiszen most is, a számítástechnika uralta világunkban formáját, sőt dimenzióját illetően a könyv egy újabb jelentős változás előtt áll. Amikor pedig a hagyományos könyv jövője miatt aggódunk, talán nem haszontalan múltjának egy érdekes epizódjával sem... Tovább (még 335 szó)


32. 2014.08.25. 20:30:00 Macutani Mijoko: Levelek Tokióból (1986)

Macutani Mijoko: Levelek Tokióból (1986)

Ezúttal Japánba látogatunk. Kalauzunk a 13 éves Júko és újságíró mamája. Mindketten Júko születésnapi ajándékkönyve „írójának”, Anna Franknak, a koncentrációs táborban elpusztult 13 éves kislánynak címzik naplófeljegyzéseiket. Beszámolóikból képet kapunk a mai japán családról és iskoláról, az iskoláig legyűrűző koreai-japán ellentétről, melynek gyökerét keresi - diáknapi előadásra készülve - Júko és - európai útra indulva - mamája.

Ajánló

A könyv tizenhat fejezetből áll, amiből nyolcat a 13 éves lány, Jukó írt, hetet az édesanyja, és egyet a bátyja, Naoki. A naplók egymással szinkronban vannak vezetve, mikor az egyikőjük elérkezik egy bizonyos naphoz, a másik naplója szintén addig az időpontig meséli el az életét. A napló 1978-ban, az akkori jelenben íródott, de gyakran visszautalnak a II. világháborús eseményekre, amik Japánban, Németországban, illetve Lengyelországban történtek. Az ördög szeme című mese különös hatással van a Jukóra és az édesanyjára is, aki a mesében az Auschwitz-Birkenauban történt... Tovább (még 198 szó)


31. 2014.08.18. 20:00:00 Vagyim Kozsevnyikov: Taj Liu - a rabló és más kínai történetek (1955)

Vagyim Kozsevnyikov: Taj Liu - a rabló és más kínai történetek (1955)

A húsz-harminc oldalas novellákon keresztül próbálja bemutatni az orosz szerző a kommunista útra lépett kínai átlagember életének a változásait. A novellákban egyszerű katonák, hajósnők, bányászok, földművesek élettörténeteinek az elbeszélése során lehetünk tanúi a kommunista rendszer hozta pozitív változásoknak. Bár az emberek "átneveléséhez" nem elegendő egyetlen generáció, az összefogást és a fejlődést látva egyre többen válnak a rendszer hű követőivé, hogy részese lehessenek az "új Kína" létrehozásának.

Ajánló

Az orosz újságíró Kína városainak az utcáit járva interjúkat készít a nehéz sorsú helyi lakosokkal. Bár a tolmácsa nem javasolja, hogy a nyomortanyákon is készítsen interjút, ő mégis kimegy az emberek közé. Így ismerkedik meg elsőként Taj Liuval, a rablóval, aki aztán elmeséli élettörténetét, hogy miért is tartja magát rablónak. A második novellában megismerkedhetünk egy idős hajósnővel, aki elmondja, hogy milyen élete volt a dzsunkákon élő nőknek azelőtt, hogy átalakult volna a kínai értékszemlélet. A harmadik novellából egy érdekes foglalkozású ember, a tréfacsináló történetét ismerhetjük... Tovább (még 247 szó)


Aktív közösségi fordítások
Someone You May Know (2017) 2. rész
22.32%

Segítek én is a fordításban!

Ázsia Ékkövei a Facebookon

Dél-koreai sorozatok
minden szombaton:
KBS2 19:55
Mother of Mine
tvN 21:00
Confession
MBC 21:00
Love in Sadness
SBS 22:00
The Fiery Priest
OCN 22:20
Kill It
22:50
Babel
jTBC 23:00
Legal High