A nyugati szoba, a klasszikus kínai dráma legnépszerűbb műve, a XIII. században íródott, és mégis, a mai napig sem vesztett kedveltségéből. Mi az oka ennek a népszerűségnek? Miért érzi minden kínai fiatal még ma is lelkéhez közel állónak az ifjú Csang és Jing-jing történetét? A nyugati szoba csak formáját tekintve dráma – bájos szerelmi történet ez, happy enddel. Csang és Jing-jing harcba szállnak boldogságukért. Szerelmüknek sok akadály állja útját, elsősorban a hagyományok, a patriarkális kínai család bénító erkölcse. De akad segítőtársuk, az ügyes, talpraesett szobalány, valamint néhány jóbarát személyében, és sorra sikerül leküzdeniük az akadályokat, kijátszaniuk a gáncsvetőket. Csang és Jing-jing végül is egymáséi lesznek, mert nem hajtottak feje a hagyományoknak, mert fellázadtak az embertelenség ellen.

Ajánló

A nyugati szoba egy XIII. századi kínai, késői északi dráma, ugyanis a szigorú formai szabályok szerint épül fel. Ugyanakkor tartalma és belső formája alapján sok helyen már epikának tekinthető. A dráma másik különlegessége, hogy rendkívül hosszú. Összesen öt részből áll, a második rész kivétel van előjáték, a részek pedig négy felvonást tartalmaznak. Továbbá az énekekben sok helyen utalnak Tang kori és korábbi híres tudósokra, hősökre, uralkodókra a hagyományos népi fogalommá vált kifejezéseken kívül. Ezek nagy részének a magyarázatát a könyv végén, a jegyzetekben meg is találhatjuk, viszont a drámában nincsenek megcsillagozva, ami nehézkessé teszi, hogy pontosan mikor és mihez is tartozik magyarázat. A Nyugati szobát a sinológus Tőkei Ferenc fordította kínai eredetiből, a verseket pedig Károlyi Amy (Weöres Sándor felesége). A könyvben tíz színes illusztráció található. A könyv végén, a jegyzetek előtt Tőkei Ferenc utószavát olvashatjuk, ahol sok mindent megtudhatunk a kínai drámákról, a Nyugati szobáról és az íróról, Vang Si-furól.
A történet egy plátói szerelemmel kezdődik, ugyanis Csang Csün-zsujnak se pénze se rangja, mégis első látásra megtetszik neki a miniszter lánya, Jing-Jing (akinek a neves sárgarigót jelent). Amikor egy „véletlen” folytán találkoznak a Jing-Jingnek is megtetszik a férfi, különösen az, ahogy udvarolni kezd neki. Először rejtett utalásokkal, majd versekkel és lantpengetéssel nyeri meg a szívét. A szerelmük beteljesülése reménytelen, de amikor banditák veszi körbe a kolostort Jing-Jing anyja úgy dönt, hogy ahhoz adja a lányát, aki megmenti az életüket és a lányát, hogy ne kelljen a banditához hozzámennie. Csang Csün-zsuj jelentkezik is a feladatra, bár ötezer banditával nem tud elbánni, így eszére hagyatkozik. Bár terve sikerül, Jing-Jing anyja egy ravasz trükkel még sem adja hozzá a lányát. A szerelmespárnak pedig még sok-sok próbán kell keresztülmennie, hogy egymás karjaiban gondtalanul megpihenhessenek.

Pozitív:

A legjobb eddig általam olvasott kínai dráma, ami részletesen kidolgozott, romantikus, szép költői képekkel fűszerezve. Egy különleges dráma, még a kínai drámák között. Méltán vált ilyen népszerűvé.

Negatív:

Nincsenek jelölve, hogy melyek azok a kifejezések, amelyek a jegyzetekben meg vannak magyarázva. Jegyzetek nélkül is élvezhető a történet, de a bennük található ismeretek ráerősítenek a két szerelmes egymáshoz vágyódására.

Ajánlás:

Azoknak ajánlom, akik szeretnének elolvasni egy kiváló romantikus, középkori kínai drámát, ami még ma is megállja a helyét az irodalomban.

Szerintem: 5.0/5.0

Címkék:

Kína, Vang Si-fu, A nyugati szoba, dráma, XIII. század

Írta: kacs