A húsz-harminc oldalas novellákon keresztül próbálja bemutatni az orosz szerző a kommunista útra lépett kínai átlagember életének a változásait. A novellákban egyszerű katonák, hajósnők, bányászok, földművesek élettörténeteinek az elbeszélése során lehetünk tanúi a kommunista rendszer hozta pozitív változásoknak. Bár az emberek "átneveléséhez" nem elegendő egyetlen generáció, az összefogást és a fejlődést látva egyre többen válnak a rendszer hű követőivé, hogy részese lehessenek az "új Kína" létrehozásának.

Ajánló

Az orosz újságíró Kína városainak az utcáit járva interjúkat készít a nehéz sorsú helyi lakosokkal. Bár a tolmácsa nem javasolja, hogy a nyomortanyákon is készítsen interjút, ő mégis kimegy az emberek közé. Így ismerkedik meg elsőként Taj Liuval, a rablóval, aki aztán elmeséli élettörténetét, hogy miért is tartja magát rablónak. A második novellában megismerkedhetünk egy idős hajósnővel, aki elmondja, hogy milyen élete volt a dzsunkákon élő nőknek azelőtt, hogy átalakult volna a kínai értékszemlélet. A harmadik novellából egy érdekes foglalkozású ember, a tréfacsináló történetét ismerhetjük meg, akinek se a munkája, se az élete nem volt olyan vicces, mint ahogy gondolnánk. A negyedik novella egy várakozással teli napon született, amikor is egy szakszervezeti vezető történetét hallgatta meg az író. Az ötödik novellában az utca történeteit hallgatva ír egy novellát a szerzőt. A hatodik novella egy igazi középkori, feudalista úr és szolga viszonyát meséli el, ami a XX. században történt. A hetedik novella az új rendszer kiépítésének a nehézségeit és eredményeit mondja el. Az utolsó novellában pedig az új rendszerben született szerelmi történetnek lehetünk tanúi. A novellákat oroszból fordította Neményi Ödön, a verseket pedig Terényi István ültette át magyar nyelvre.

Pozitív:

Érdekes összehasonlítása a feudális Kína és a kezdeti kommunista kínai rendszernek.

Negatív:

A könyvet végigkíséri a szájbarágós propaganda szöveg, ami értelmében, ami volt az rossz, ami lesz az jó. Néhány helyen már megjelenik az Amerika ellenség is, de ez általában nem jellemző rá.

Ajánlás:

Akik szeretnének megismerkedni a XX. századi kínai hétköznapi ember életével és megfelelően tudják kezelni a ma már utópisztikus túlzásokat.

Szerintem: 3/5.0

Címkék:

Kína, kommunizmus, II. világháború után, novella, 1955

Írta: kacs