SAJÁT MAGUNK KIZSÁKMÁNYOLÓI LETTÜNK.
A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott. A teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerre váltotta. Mi történik akkor, ha az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig – a tőke pedig szabadon áramlik tovább.

Hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a szemlélődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság? Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt. A filozófia és szociológia klasszikusait metsző pontossággal kell olvasni ahhoz, hogy a mai világ leírásához szükséges új fogalmi kereteket megalkothassuk. Jelen kötet erre tesz kísérletet.

Ajánló

A Typotex Kiadónál jelenet meg 2019-ben a 112 oldalas könyv. A fordítást Miklódy Dóra és Simon-Szabó Ágnes készítette német nyelvből. A könyv összesen tíz részből áll: A fáradt Prométheusz (előszó), A neuronális erőszak, Túl a fegyelmező társadalmon, A mélyreható unalom, Vica activia, A látás pedagógiája, A Bartleby-eset, A fáradtság társadalma, Függelék: A kiégés társadalma, Fenn-költ idő (Ünnep az ünnepek nélküli korban).

A szerző a filozófiáját gyakran úgy építi fel, hogy más filozófusok gondolatait cáfolja. Alaptézise, hogy a jelenlegi korunk pszichés zavarai, mint például a depresszió és a figyelemzavar a kiégés következményei, amely az önmegvalósítás és a szabadság korlátlan lehetőségeinek a kihasználásába való belefáradás. Ez adja meg a fülszövegben is olvasható gondolatot, hogy önmagunk kizsákmányolói lettünk, amelyet egyesek az örökös önmegvalósításba csomagolnak.

A szerző sok érdekes gondolatot sűrített a rövid kötetébe, néha már közhelyesen hangzó dolgokat is, de alapvetően ő is csak vizsgálódik, szemlélődik a jelenkorban, aki nem tudja a megoldást a problémákra, de keresi az okokat, s néha-néha talán egy lehetséges megoldást.

Néhány érdekesség, idézetek a könyvből: "A depresszió annak a társadalomnak a betegsége, amely a túltengő pozitivitástól szenved. Az önmaga ellen háborút viselő emberiséget tükrözi vissza." "A közösségi hálóban található "barátoknak" elsősorban az a szerepük, hogy fokozzák a narcisztikus önérzetet. Tapsoló tömeget képeznek, mely az áruként kiállított Egónak figyelmet szentel." "A multitasking ugyanis a vadon élő állatok hétköznapi kelléke. Olyan figyelmi technika, mely elengedhetetlen a vadonban való túléléshez."

A szerző szinte soha nem utazik külföldre, de sok évi szervezés után 2022. június 29-én Byung-Chul Han ellátogatott Magyarországra egy beszélgetésre a Goethe-Institut, a budapesti Koreai Kulturális Központ és a Typotex Kiadónak köszönhetően.

Byung-Chul Han filozófus előadása Budapesten
Beszélgetés Byung-Chul Hannal Budapesten

Pozitív:

Érdekes, viszonylag könnyen olvasható – már a rövidsége miatt is – jelenkori filozófiai mű.

Negatív:

Néhány helyen önismétlő, sok mindent cáfolatra épít.

Ajánlás:

Akiket érdekel a modern filozófia, eredetileg német nyelven író koreai filozófus tollából.

Szerintem: 4.0/5.0

Címkék:

Dél-Korea, filozófia, sztárfilozófus, Byung-Chul Han, kiégés

Írta: kacs