Kis japán faluban vagyunk, a második világháború előtt. Derék, dolgos férj kerül a szép parasztlánynak, de a fiatalasszonyra a falu földesurának vásik a foga. A férfinak el kell hagynia családját, a városba kerül, feleségét pedig csakhamar eladják egy nyilvános házba. A férj később háborúba megy, és amikor új emberként hazatér a hadifogságból, már tudja, mit kell tennie.

Takakura Teru a modern japán próza egyik legjelentősebb alakja, parlamenti képviselő, a japán haladó mozgalmak tevékeny részese.

Ajánló

Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 5000 példányban Wessely László fordításában a kemény kötéses mindössze 46 oldalas könyvecske. A történet 15 kisebb számozott részből áll, amit Molnár Ágnes 4 darab egy oldalas színes illusztrációja díszít. A könyv végén egy rövid, alig egy oldalas életrajz található a szerzőről. A kötetben nem szerepel a mű keletkezése, illetve, hogy milyen nyelvből készült a fordítás, de az orosz fordítás 1953-as.

A történetet Tora-szan feleségének az elbeszéléséből ismerhetjük meg. Ő és férje is szegény családból származott, életük pedig nemcsak a természet időjárásának, hanem a helyi földesúr kénye-kedvének is ki volt szolgáltatva. A családnak akkor volt takarmánya, mikor olcsó volt, s malaca is csak akkor, így nem tudtak egyről a kettőre lépni.

Pozitív:

Rövid összefoglalása egy kilátástalannak tűnő korszaknak.

Negatív:

Nagyon rövid, így sok mindent nem tudott kifejteni az írója.

Ajánlás:

Akiket érdekel a japán paraszti világ története röviden.

Szerintem: 3.0/5.0

Címkék:

Japán, parasztság, női sors, elbeszélés

Írta: kacs