Vietnam hosszú évtizedekig francia gyarmat volt. Az ősi kultúrájú, ásványi kincsekben gazdag, buja növényzetű trópusi országot kifosztotta, koldussá tette a gyarmati uralom. Lakói sohasem törődtek bele a gyarmati elnyomásba, s hosszú, súlyos küzdelmet vívtak felszabadulásukért. Az elkeseredett harcot végül is győzelem koronázta Dien Bien Phunál; vietnami nép a hadsereg döntő csapást mért a francia expedíciós hadtestre. A franciák rákényszerültek, hogy kivonuljanak Észak-Vietnamból. De kettészakították az országot, s az amerikaiak segítségével – sőt fenn hatósága alatt – zsarnoki terroruralmat honosítottak meg Dél-Vietnamban.

Ilyen előzmények után alakult meg a Vietnami Népköztársaság. A "Vietnami tavasz" szerzője, Bruno Frei elviszi az olvasót ennek az érdekes országnak a fővárosába, Hanoiba, ahol éppen megkezdődött a tavasz ünnepe, Megismerjük könyvéből Vietnam legszebb tájait, a Sárkány-öblöt, a majmok lakta őserdőket, a kis erdei falvakat, a forgalmas tengeri kikötőket és a messze földön híres antracitbányák vidékét.

Megismerkedünk volt partizánokkal, akik most bányát igazgatnak, városokat építenek újjá, termelőszövetkezeteket szerveznek; munkásokkal, akik életük kockáztatásával mentették a franciák elöl az üzemet, a nyersanyagot: falusi asszonyokkal, akik most szövetkezetet vezetnek: újságírókkal, dalnokokkal, párttitkárokkal...

Rövid kis riportjaiban Bruno Frei nagyszerűen érzékelteti, hogyan emelkedik ki ez az ország a romokból és az elmaradottságból, milyen nehézségek kel küzd, mit épített már eddig, s milyen terheket ró rá az áldatlan kettészakítottság.

Hogyan győzhette le a legprimitívebb fegyvere kel harcba induló partizán sereg az állig fölfegyverzett francia gyarmati had sereget? Milyen a vietnami kommunisták munkastílusa? Hogyan alakul a szövetkezeti parasztság élete? Minderre, s még sok fontos és érdekes kérdésre választ kapunk Frei, szép képekkel illusztrált riportkönyvéből.

Ajánló

A Kossuth Könyvkiadónál jelent meg ötezer-kétszáz példányban a 114 oldalas mű, amelyet Győri Pálné fordított magyar nyelvre. A könyv a kifejezetten a magyar kiadáshoz készült szerző előszavával kezdődik, amit tizennégy címes fejezetet követ. A könyv 16 oldalnyi fekete-fehér fényképet tartalmaz.

A könyvből megtudhatjuk, hogy a vietnámi nők miért lakkozták feketére a fogukat, hogy 60 nemzeti kisebbség lakta az országot 1959-ben. A szerző többször hivatkozik Fritz Jensenre (1903-1955), aki 1954-ben interjút készített Ho Si Minh-nel a Vietnámi Demokratikus Köztársaság elnökével és miniszterelnökével.

Az osztrák származású szerző ellátogatott a haiphongi állami cementgyárba, a hong gay-i szénkikötőbe, amely útja során két magyar mérnökkel találkozott. Elutazik a romjaiból föltámadt Thai Nguye-be, a viet bac-i faluba, meglátogatja az 1959-ben megnyitott Központi Forradalmi Múzeumot, bejárja Hanoit, ahol egy kávéházban elbeszélget cipőboltossal, hogy ő hogyan látja a kommunizmust.

Pozitív:

Néhány érdekesség Vietnámról. Rövid.

Negatív:

Ha csak előszóban lett volna kommunista propaganda, már az is bőven sok lett volna. A túltolt propaganda nélkül körülbelül ötven oldalas lenne a könyv.

Ajánlás:

Akik még nem olvastak kommunista propaganda könyvet útivázlatoknak álcázva.

Szerintem: 2.0/5.0

Címkék:

Vietnam, Észak-Vietnam, Vietnámi Demokratikus Köztársaság, osztrák szerző

Írta: kacs