Könyvek - Ázsia Ékkövei

61. 2018.04.24. 21:00 Mennék én utánad - Baranyi Ferenc (Szerk.) (2001)

Egy Hou nevű leány egyike volt Jang Szui császár több ezer udvarhölgyének a hetedik században. Az uralkodó elkülönített palotában "tárolta" ezeket a nagy gonddal kiválasztott szépségeket. Hou éveken át írta sóvárgó verseit, várta, hogy legalább egyetlenegyszer a császár színe elé kerüljön, de ezt nem adta meg neki a sors. Ezért aztán felakasztotta magát.

Ca Csung-csi módos fiatalember volt, noha költő. A kilencedik században élt. Arról volt nevezetes, hogy ezer uncia aranyért vásárolt meg egyetlen szerelmes éjszakát a gyönyörűséges, messze földön híres kurtizántól, Li si-sitől.

Ez a mindent egy lapra feltevő, egyetlen csodálatos pillanatért – vagy annak a puszta reményéért – szinte egy egész életet feláldozó magatartás vajon hogyan ítéltetett meg a konfucianizmus és a taoizmus földjén? A "mélység halhatatlan szellemének" örökkévalósága hogyan tűrte esendő halandók... Tovább (még 233 szó)

60. 2018.04.22. 17:00 Koreai költők (1920-1930) - Bang Jong Gab (Szerk.) (1958)

Az utóbbi néhány évtizedben sok szó esett a költői magatartásról. A polgári esztéták elefántcsonttoronyban szeretnék látni a költőt, az ún. "örök dolgok" énekesének, távol kora eseményeitől, elvonatkoztatva népe mindennapi életétől, küzdelmeitől.
Ám az a négy koreai költő – a koreai költők legjobbjai –, akik ebben a kötetben felsorakoztak, ellentmondanak ennek az elvnek: ugyanis belevetik magukat az élet sűrűjébe, együtt élnek a néppel.

"Mi bántja szívedet,
Te szótlan reszkető,
Sejtelmes gyertyafény?
Beszélj!"

Így vallatják önmagukat s nem állnak félre, nem hallgatnak, hanem beszélnek. Beszélnek a nép nevében. "Hívó hangot" hallanak, hívó, sürgető hangot:

"Jöjj utunkra, azt kövessed,
hű bajtársak várnak rád"

s ők habozás nélkül lépnek a közösség... Tovább (még 473 szó)

59. 2018.04.07. 13:00 Pan-Dji: Vádirat (2017)

Észak-Koreáról keveset tudunk. Az országgal kapcsolatos híreket a nukleáris és rakétakísérletek, vagy a kommunista dinasztia aktuális uralkodójának külső szemlélő számára megdöbbentő kinyilatkozásai, tettei dominálják.

Belső világáról, az emberek hétköznapjairól, gondjaikról, bánataikról imitt-amott jelentek meg írások, főként észak-koreai menekültek tollából, olyanokéból, akiknek sikerült megszökniük az északi rendszer poklából.

A Vádirat azonban az első mű, melynek írója ma is Észak-Koreában él. A személyével kapcsolatos részletek a szerző védelme érdekében homályban maradnak. A neveket és a helyszíneket érthető megfontolások alapján, számolva a súlyos retorziókkal, ugyancsak megváltoztatták.

Az elbeszélések valódiságában mégsem kételkedünk egy pillanatig sem. Mert maguk a történetek nagyon is valóságszerűek. Mert nagyon is beleférnek abba a képbe, amelyet ezzel az országgal kapcsolatban magunk elé képzelünk. Mert valóságosnak tűnnek a helyszínek, az emberek, a környezet és a konfliktusok. Egyszóval... Tovább (még 866 szó)

58. 2018.02.26. 23:00 Linda Sue Park: Min mester inasa (2003)

Távoli tájon, távoli korban játszódik az Amerikai Gyermekkönyvtárosok Szövetségének elsődíjas ifjúsági könyve. Egy kiskamasz – aki a történet végén már fiatalember – reménytelen helyzetből indul a középkori Koreában. Nevelőapjával a hajléktalanok sorsát éli. Ám a híd alól – lakóhelyükről – újra és újra odalopódzik a falu legtekintélyesebb porcelánművesének ablakához, és lenyűgözve bámulja Min mester munkálkodását. Rengeteg megpróbáltatást és kalandot kell Kórónak, a könyv hősének átélnie, mire vágya beteljesülhet, és a mester tanítványává fogadja.

Ajánló

Linda Sue Park koreai írónő az Egyesült Államokban született 1960-ban. Már kisgyermekkorában jelentek meg versei és történetei, később viszont nyelvtanárként folytatta pályáját. Így az első ifjúsági könyve csak 1997-ben jelent meg. Regényei a középkori és újkori Koreában játszódnak, s általában százötven oldal körüliek. Több regénye is díjat kapott, a Min mester inasa pedig elnyerte az Amerikai Gyerekkönyvtárosok Szövetségének díját, a Newbery Medalt.... Tovább (még 338 szó)

57. 2017.11.04. 14:00 Polonyi Péter: Kínai filmkockák (1986)

"Annyi év után a dolgok végre jó irányban változnak Kínában. Igaz, még temérdek a gond, de amit láttam, tudom, csak metszete a Kínában jócskán felgyorsult időnek. Mire megírom, már érvényét is veszíti. Már múlttá válik. De a múlt nélkül a jelen sem érthető."

Ajánló

A könyv a Kossuth Könyvkiadónál jelent meg 1986-ban. A 192 oldalas kötet további 32 oldal színes fényképes mellékletet tartalmaz, amelyeket Ráday Mihály készített. A fejezeteket elválasztó illusztrációkat Engel Tevan István készítette.

Összesen nyolc nagyobb fejezetre van osztva a könyv, egy-egy fejezet pedig a fejezetcímben szereplő nagyobb városról és környékéről szól. A nagyobb fejezetek pedig általában három külön címes alfejezetre vannak... Tovább (még 694 szó)

56. 2017.10.23. 23:00 Csao Su Li: Kis Er-Hei Házassága (1952)

Csao Su Li hét elbeszélését tartalmazza a kötetet, amelyek a kínai polgárháború időszakában és a Kínai Népköztársaság megalakulása (1949) után játszódik. A szerző bemutatja a jelenleg is fennálló rendszer előtti falusi életmódot és szokásokat, majd, hogy az új rendszer milyen változásokat hozott a népnek, különösen a női nem számára.

Ajánló

A könyv 1952-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál ötezer példányban. A köteteben szereplő hét elbeszélésből négyet Makai Imre, hármat pedig Kürti Pál fordított magyar nyelvre az 1950-ben megjelent kínai és angol kiadás alapján. A címlapon szereplő grafikát Kálmán Klára készítette.

Az első elbeszélés a kötetcímadó Kis Er-Hei házassága, amelyben két falusi szerelmének a történetét ismerhetjük meg. A régi kínai rendszerben a szülők döntötték el, hogy ki kihez megy férjül,... Tovább (még 509 szó)

55. 2017.09.24. 21:00 Toncz Tibor: Hat hét Kínában (1956)

Toncz Tibor magyar festő, grafikus, karikaturista és könyvillusztrátor 1955. március 26-án Budapestről Pekingbe utazott Tardos Tiborral és Zsolt Róberttel, hogy személyes tapasztalatokat gyűjtsenek az országról. Moszkváig repültek, majd útjukat vonattal folytatták. Így összesen hat hetet tudtak Kínában tölteni, ami alatt több mint hatszáz vázlatot készített. Ebből az utolsó öt napjuk alatt a Képzőművészeti Főiskola hatvan képet kiválasztott, amelyből négy napos kiállítást rendeztek. 1955.október 21-től pedig Magyarországon a Műcsarnok kamaratermében volt kiállítása ezekből az útirajzaiból. Az kínai utazási élményei és a kalligráfia tusfestészet nagy hatással volt későbbi művészi tevékenységére is. 1956-ban Hat Hét Kínában címmel, amiben százhúsz grafikája kapott helyett, amit egy rövid beszámolóval és ötvenkét karikatúrával színesített.

Ajánló

A könyv a Magvető Könyvkiadónál jelent meg 6150 példányszámban, ellenőrző szerkesztője Hinz Gyula volt. Az előszót Mihályfi Ernő, a köszöntőt pedig Lin Je, a budapesti kínai nagykövetség... Tovább (még 298 szó)

54. 2017.09.03. 15:00 Mostani és régi idők csodálatos látványai (1960)

A klasszikus kínai elbeszélés-irodalom remekeiből kap sokszínű válogatást az olvasó ebben a kötetben. A tizenhat elbeszélés gazdag és érdekes színei, mesei áradása emberi közelségbe hozza a régi Kína városainak levegőjét, s az olvasónak óhatatlanul az európai reneszánsz világát idézi. A néha meghökkentő, időnként számunkra sikamlós, mindig lebilincselő elbeszélések hol az Ezeregyéjszaka, hol Boccaccio történeteire emlékeztetnek s joggal, mert aki a mesét szereti, mesét talál bennük, aki pedig novellát akar, az sem csalódik.

Ajánló

Az Európa Könyvkiadónál jelent meg hatezer példányban a könyv, amelynek a prózai szövegét Kemény Katalin fordította magyarra, a verseket pedig Kalász Márton. A Csin ku csi kuan egy összesen negyven elbeszélést tartalmazó, XVII. században összeállított kínai gyűjtemény, amelyből tizenhatot tartalmaz ez az ötszázharmincnyolc oldalas kötet. A történetek, de főleg a versek szimbolikájának... Tovább (még 546 szó)

53. 2017.08.18. 15:00 Az olajárus és a kurtizán (1958)

A klasszikus kínai elbeszélés-irodalom remekeiből kap kicsiny ízelítőt az olvasó ebben a kötetben. A közvetlen hangú négy elbeszélés gazdag és érdekes színei, mesei áradása emberi közelségbe hozza a régi Kína városainak levegőjét, s az olvasónak óhatatlanul az európai reneszánsz világát idézi.
A néha meghökkentő, időnként számunkra sikamlós, mindig lebilincselő elbeszélések hol az Ezeregyéjszaka, hol Boccaccio történeteire emlékeztetnek s joggal, mert aki a mesét szereti, mesét talál bennük, aki pedig novellát akar, az sem csalódik.

Ajánló

Az Európa Könyvkiadónál, a Világirodalmi Kiskönyvtár sorozatban jelent meg ötezer példányban a négy elbeszélést tartalmazó kötetet, amelyet Kemény Katalin fordított magyarra. A történetek a XVII. században összeállított kínai elbeszélésgyűjteményből, a Csin ku csi kuanból valók. Ebben összesen negyven elbeszélés szerepel,... Tovább (még 549 szó)

52. 2017.08.13. 19:00 Zenepalota Jofu (1959)

Az ókori Kínában az időszámításunk előtti II. században érdekes intézményt hoztak létre: a Jo-fut, a Zenepalotát. Feladata volt a birodalom népdalainak, balladáinak és rigmusainak összegyűjtése. Az intézmény hosszú évszázadokig tevékenykedett és munkájának eredménye az a versgyűjtemény, melynek legérdekesebb darabjait ez a kötet ismerteti meg a magyar olvasóval.
A könyvnek nagy az irodalmi ritkaság-értéke: benne maradtak fenn a kínai verses epika legrégibb és csaknem egyedülálló művei, a népballadák és a népi románcok. Különös érdeklődésre számíthatnak azok a darabok, melyek valószínűleg belső-ázsiai nomád törzsek népköltéséből valók, „barbár” dalokon alapszanak, vagy ilyenek fordításai – olyan korból, amelyből e népek nyelvén semmiféle szövegemlékkel nem rendelkezünk.

Ajánló

A százhuszonöt oldalas könyv 6800 példányban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. A verseskötet négy részre osztható, melyből az elsőben található 60 vers. Ezt követi a Jo-fu modorában... Tovább (még 336 szó)