Kalmár György, a Magyar Rádió munkatársa, a Népszabadság főmunkatársa, az Új Tükör főszerkesztő-helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos munkatársa és a Magyar Televízió főmunkatársa egy újabb ázsiai országból, az 1988. évi nyári olimpiai játékok színhelyét adó Dél-Koreából, Szöulból jelentkezik.

A szokásos ország- és városismertetőkön kívül, meghökkentő interjúkat és személyesen átélt politikai események tanújaként számol be az újságíró, hogy pontosan mi történt a szöuli olimpiát megelőző években Koreában. Akiket nem riaszt el a valódi 1980-as évekbeli Dél-Korea története, annak kitűnő betekintést nyújt Kalmár György könyve.

Ajánló

A Kossuth Könyvkiadónál jelent meg a mindössze 118 oldalas puhafedelű könyvecske. A mű 14 számozatlan, de címmel rendelkező fejezetből álló. A szöveges részen felül 16 oldalnyi színes és 8 oldalnyi fekete-fehér fényképet tartalmaz, amelyek fél, egész és dupla oldalas képek. A szerző egy rövid történelmi áttekintés után, a koreai háború (1950-1953) utáni időszakra fókuszál, majd a személyesen átélt 1986-os és 1987-es eseményekre. Megtudhatjuk, hogy mekkora szerepet játszott Dél-Korea gazdasági sikerében az Egyesült Államok támogatása, illetve a japánok bezárkózása. A fennálló dél-koreai hatalom hogyan fojtotta el a demokráciáért kiálló diákokat, verte le a béremelést követelő sztrájkokat, miközben óriási infláció volt minden évben. 1981-ig törvénytelen volt a sztrájk, a tüntetést pedig büntetendő cselekménynek írták le a törvényhozók.

Végül az Olimpia hogyan hatott az autokratikus katonai vezetésre és hogyan kezdett kibontakozni Dél-Koreában a demokratikus vezetés, miközben protekcionista rendszabályozással védte a saját piacát. A koreai nacionalizmust felhasználva pedig napi 12-16 órát, heti hat-hét napon át is dolgoztatták a koreai munkásokat, a japán fizetés töredékéért, hogy a magyarországnyi területű ország végre erős, és független lehessen, miközben gazdasági nagyhatalommá válik. 1988-ban mindez még csak egy félénk kérdés volt, hogy megvalósítható-e ez a lehetetlen küldetés. 2020-ban viszont már tény, hogy Dél-Korea a 10. legerősebb gazdasági hatalom a világon.

Pozitív:

Érdekes betekintést nyújt a dél-koreai csoda mögé, hogy a csoda nem csoda, hanem kitartó, kemény munka, ami egy teljes generáció vérverejtékes munkájának a gyümölcse.

Negatív:

Hasznos lett volna néhány táblázat és grafikon, ami megkönnyíti az adatok befogadását és összehasonlítását.

Ajánlás:

Akik szeretnék megismerni Dél-Korea naggyá válásának történetének a nehezebb szakaszát is.

Szerintem: 4/5.0

Címkék:

Dél-Korea, Észak-Korea, koreai politika, Olimpia, útleírás

Írta: kacs