Ez a kis versgyűjtemény, amelyet a VI. században állítottak össze, sokkal korábbi verseket őrzött meg számunkra. A ciklus darabjai a Keleti Han-dinasztia uralkodásának vége felé, a II. században keletkeztek; ismeretlen költő vagy költők művei.
A versek stílusa egyszerű és tiszta, s ugyanakkor bravúros és megvesztegető. A klasszikus kínai költészetbe szebb és jobb bevezetőt nem is találhatnánk.
Ajánló
A Balassi Kiadónál jelent meg a Kínai-Magyar Könyvek sorozat részeként a mindössze 86 oldalas 19 verset tartalmazó könyv. A műfordítást Tellér Gyula készítette, a kötetet Tőkei Ferenc látta el jegyzeteivel és Tokaji Zsolt lektorálta. A könyv különlegessége, hogy bal oldalt az eredeti kínai szöveg olvasható, míg jobb oldalon a magyar fordítás. A hat oldalas előzetes megjegyzéseket kiegészíti egy szójegyzék is, ami további megjegyzésekkel van ellátva, így aki járatos kínai nyelvben akár szavanként is elemezheti a verseket, a magyar műfordítással összevetve. Egy-egy vers elolvasása után érdemes átfutni ezeket, vagy ha többször is elolvassuk a művet, akkor a vers közben hozzáolvasni az értelmezést, majd újra elolvasni a költeményt.... Tovább (még 115 szó)
A népszerű író-házaspár, Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely közös kínai utazásának könyve A panda ölelése. Hogyan és miért érzik magukat egyre otthonosabban a számukra is idegen és nehezen kiismerhető Kínában? – ennek a közvetlen, mindennapi tapasztalatáról számolnak be mindketten, ugyanarról másképpen. Az eltanulhatatlan életszeretet – az viszont közös.
Ajánló
A Kalligram Kiadónál jelent meg a 240 oldalas keménykötésű, védőborítóval is ellátott könyv. Az útinapló 2017. november 8. és december 8. közötti történéséket mutatja be. A szerzőpáros az elején felváltva, később csak az író írja a könyvet, amit néha még megszakít az írónő egy-egy bejegyzése. Péterfy Gergely 30, Pétefy-Novák Éva pedig összesen 11 napot mutat be. Az elején egymás élményeit kiegészítve olvashatjuk a történetüket, később pedig egymásra utalnak, hogy majd a másik fél erről biztosan írt, pedig nem írt. A könyvben egyetlen fotó található, de az sem Kínáról, hanem egy amerikai újságíróról. A védőborítón pedig még egy a szerzőkről Kínában.... Tovább (még 361 szó)
A japán–magyar kapcsolatok misztikusságát feloldandó, egyben Japánnal kapcsolatos, jól beágyazott sztereotípiáinkat némileg helyreteendő, a magyar olvasók először vehetnek kezükbe olyan monográfiát, amely arról szól, hogyan is sodródott bele a Monarchia magyar fele a korabeli „japánimádat eszmemenetének bűvkörébe”, melyből mára a szusi–gésa–ikebana, vagy éppen a manga–anime–J-pop szentháromságának néha bazárjellegű, queeres kúlságú szentélyei is kinőttek és gombamód szaporodnak.
A könyv kísérlet a bilaterális kapcsolatok alapkutatásának új megközelítésű feldolgozására: tárgyilagos alapossággal, multidiszciplináris módon, hat törzstematika mentén, széles körű (japán, magyar, angol, német nyelvű) forrásfelhasználással. Magyarországon ez a monográfia mutatja be legrészletesebben a közvetlen érintkezések alakulását a tárgyalt korban.
A téma monografikus feldolgozása mellett az utolsó fejezet áttekinti, milyen diskurzus folyhatott Magyarországon a hazai közélet agorái, azaz a korabeli magyar kávéházak asztalainál az 1890-es évektől egyre többször felbukkanó misztikus ismeretlenről, a kezdetben „bájos tündérország” jelzővel illetett Japánról, a kor... Tovább (még 1332 szó)
A lány gyönyörű volt, kicsi és törékeny. Azt írta a hirdetésben, hogy tanítónő Bangkokban, és valami rejtélyes okból kifejezetten magyar férjet keresett…
Éppen ez volt, ami az első pillanatban felkeltette a férfi érdeklődését.
Még aznap írt neki.
Korábban is eszébe jutott már, hogy ki kéne próbálnia az életet valahol máshol, egy idegen országban. A környezetéből sokan elmentek, Bécsbe, Londonba, de őt nem vonzotta Európa.
Mi lenne, ha megnézné Ázsiát?
Az interneten videókat keresett Vietnámról, Indonéziáról, Kambodzsáról, akkor botlott a nemzetközi társkereső oldalba, és a lány hirdetésébe. Néhány levélváltás után eldőlt: Thaiföld lesz az úticél!
A családjában mindenki kövér és rosszkedvű, jó volt képzelődni, milyen lenne, ha a krákogó anyja helyett ez a szépség ébresztené reggelente.
Már fél éve minden nap órákat beszélgetett az interneten a thai lánnyal, amikor egy este, Messengeren keresztül megkérte a kezét.
Akár a befejezése is lehetne ez egy tündérmesének. Ám a történet, amelynek szálai a magyarországi rendszerváltásig nyúlnak vissza, és ami... Tovább (még 502 szó)
Vu császárnő, a kínai történelem egyetlen női uralkodójának története.
Eljött az ideje, hogy a kezébe vegye a sorsát. A császár halálával minden megváltozik a palotában. Mej, a korábbi ágyas felszabadul, a szereleme, Fácán pedig megörökli a trónt, ami új korszak kezdetét jelenti Kínában. Ám amikor Mej azt gondolja, hogy közelebb került az álmához, Fácán felesége, a befolyásos, de kiszámíthatatlan Vang úrnő ellene fordul, és felfoghatatlan tettek szánja el magát, hogy megállítsa őt. A két nő harca a hatalomért nemcsak Mej, de egész Kína sorsát meghatározza.
Weina Dai Randel nagy sikerű folytatásos regényében Mej tovább halad a trón felé vezető úton, miközben az immár otthonává vált palotában ellenségek veszik körül. Ám csak úgy tudja beteljesíteni a sorsát, és válhat Kína legbefolyásosabb asszonyává, ha legyőzi a rosszakaróit.
Ajánló
A Hold a palotában című regény folytatása, egy évvel később,... Tovább (még 578 szó)
A Hold a palotában az egyetlen valaha élt kínai császárnő történetét meséli el, aki önerejéből jutott hatalomra. Csodálatos, magával ragadó olvasmány, mely egy lenyűgöző, egzotikus és egyben kegyetlen korba és körülmények közé repíti az olvasót.
A palotában élő ágyas hamar megtanulja, hogy a császár figyelmét sokféleképpen fel lehet kelteni. Sokan fehérre festik az arcukat, vörösre az ajkukat és vonzó frizurát készítenek maguknak, hogy a szépségükkel elkábítsák a birodalom leghatalmasabb emberét. Mások jádefüggőt vagy kalligráfiával díszített tekercseket adnak neki ajándékba, hogy lenyűgözzék. A legtöbben pedig a csábításról szerzett tudásukra hagyatkoznak. Az ifjú Mej azonban semmit sem tud ezekről a női praktikákról, mégis felejthetetlen ajándékkal szolgál a császárnak.
Mej intelligenciája és kíváncsisága kissé különccé teszi őt az ágyasok között, azonban a császárt lenyűgözi. Mikor végre abba a helyzetbe kerül, hogy elcsábíthatná Kína legbefolyásosabb emberét, az udvarban hatalmi harcok alakulnak ki, melynek közepette a lány élete is veszélybe... Tovább (még 730 szó)
A fiatal magyar olvasók számára még ismeretlen országok (Kína, Thaiföld, Laosz, Burma, Mongólia, Kambodzsa és Japán) különös érzelem és gondolatvilágát közvetíti ez a könyv.
A történetek között van vidám is, szomorú is, furfangos vagy a józan paraszti észjárásra alapozó és előkelő környezetben játszódó, fantasztikus szövésű mese is. A mesék jó része erkölcsi tanulságokat is tartalmaz: a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését.
A mesék, legendák, történetek amellett, hogy tanítanak, szórakoztatóak és kellemes kikapcsolódást jelentenek, egyben közelebb hozzák a Távol-Kelet sajátos kultúráját is.
Ajánló
A Gazella Könyvkiadónál jelent meg Maróczy Magda (1928-2017) válogatásában és fordításában a könyv. A kötetben 25 történet és 29 fotó illusztráció kap helyett, amelyből 7 kínai, 6 laoszi, 3 japán, 3 thai, 2 mongol, 1 burmai, 1 koreai, 1 tibeti és 1 ujgor. A képek szobrokról, festményekről rajzokról és metszetekről készültek,... Tovább (még 402 szó)
Az Ó-kínai tanmesék és a Modern kínai tanmesék után a Littoria kiadó a számszerűleg legnagyobb kínai nemzetiség a han, valamint a tibeti nemzetiség sok ezer éves kultúrájának, Kínában legkedveltebb népmese-remekeivel lepi meg 1994-ben a magyar közönséget.
Ehhez az ikerkiadványhoz sem szükséges sok kommentár - a nálunk ismeretlen mesék hiánypótló voltát egyrészt felesleges bizonygatni, másrészt a két kötet darabjai önmagukért beszélnek, hiábavalóság volna méltatni őket: a távolkeleti kultúra két egyaránt meghatározó nemzetiségének klasszikus sok ezer éves bölcsességet hordozó irodalmi darabjait tesszük a magyar olvasók közkincsévé.
Ajánló
Az alig száztíz oldalas kötet a Littoria Könyvkiadónál jelent meg Striker Judit fordításában és Shen Jian Hao huszonkilenc illusztrációjával. A piros bársony borítású kötet egy védőfóliát is kapott. A könyvben a meseszámokhoz hűen hét mese kapott helyet, amelyek átlagosan tizenöt oldalasak. A történeteket a lineáris cselekményvezetés jellemzi, a... Tovább (még 253 szó)
Valahányszor a mennyei birodalom császárának zsarnoksága alattvalói torkára fakasztott a szót, s bármiféle politikai igazság kimondása életveszélyt jelentett Kínában, az emberek mindannyiszor megtalálták a módját annak, hogy mesék alakjában juttassák kifejezésre véleményünket. Ez a kis kötet a politikai Nyomás alatt született mesékből ad ízelítőt. Az ókortól az újkorig terjedő válogatás valamennyire meg kell a nép ajkán született, szájhagyományként terjedt, és többnyire sok évvel, évtizeddel a keletkezési után vetette papírra őket valamelyik írástudó. A rövid, költői ihletésű mesékhez szinte felesleges a kommentár az emberiség történetének számunkra eddig ismeretlen, megrázó, felemelő népi bölcsességek darabját tartja kezében az olvasó.
Ajánló
A százhúsz oldalas könyv a Nótárius Könyvkiadói GMK-nál jelent meg Striker Judit fordításában, Feng Zikai illusztrációival és Wei Jinzhi előszavával. A kék bársony borítású kötet egy védőfóliát is kapott. Összesen 121 mesét tartalmaz, amelyek többsége fél-egy oldalas, de akad közte két kétoldalas is, viszont mindegyik rövidebb három oldalnál. A történetek... Tovább (még 249 szó)
A 9. században élt szerző a klasszikus kínai elbeszélő művészet kimagasló alakja, akinek műveiben a fantasztikum és a misztikum természetesen ötvöződik a valósággal. Kötetünk öt különös, egzotikus története valójában irodalmi szintre emelt buddhista és taoista mese – tele természetfeletti jelenségekkel, csodákkal és a konfuciánus erényeket megtestesítő figurákkal.
Ajánló
A kis könyvecske a Terebess Kiadónál jelent meg Tokaji Zsolt fordításában és illusztrálásában. A kötet öt történetet tartalmaz: A jáde-mozsár és mozsártörő, A déltengeri rabszolga, Nei Jin-niang, a bérgyilkoslány, Csen Luan-feng és mennydörgés-isten és A fejdelem sírja. A kínai történelemben kevésbé jártasak segítségére van az elbeszélések végén lévő megjegyzések, amelyek rövid magyarázatot adnak a megemlített személyekről vagy elhelyezik a korban a cselekményt. A kötetet egy hat oldalas utószó zárja, amiben Tokaji Zsolt a Tang-dinasztia végének leghíresebb elbeszélés gyűjtemény (Különös történetek) szerzőjéről, Pej Hszingről ír. Ebből megtudhatjuk, hogy a három kötetes műből csak 31... Tovább (még 319 szó)