Zhao Lihong, Kína egyik legismertebb költője, írója, 1952-ben született Sanghajban. A Kínai Írószövetség igazgatója, a Shanghai Writers Association alelnöke, a Shanghai Literature irodalmi folyóirat kiadója. Emellett vendégprofesszor a Kelet-Kínai Egyetemen és a Shanghai Jiao Tong Egyetemen. Zhao több mint 80 verses-, próza-, és riportkötetet publikált. Számos irodalmi díjat nyert, köztük az Aranykulcsot (Szerbia 2013), a Kiemelkedő művészetért és irodalomért elismerést (Sanghaj, 2014) és a "Mihai Eminescu" Nemzetközi Költészeti Díjat (Románia, 2019). Számos műve a kínai általános és középiskolai, valamint főiskolai tananyag része. Műveit több idegen nyelvre is lefordították.
Ajánló
Az AB-ART kiadónál jelent meg a Lyra omnis sorozat 21. köteteként a 88 oldalas verseskötet. A magyar fordítást Balázs F. Attila készítette. A kötet 47 verset tartalmaz, zárásként a fordító kiemel néhány versből egy-egy versszakot, amit röviden értelmez.
A versek különállóak, de témájuk hol lazábban, hol szorosabban kapcsolódik egymáshoz. Vannak versek, amelyekben a költő különböző érzékszerverek és... Tovább (még 181 szó)
1955-ben született Berlinben. Pekingben nőtt fel. Neve szorosan összekapcsolódott a Misty Poets nevű csoporttal, amely a költészet eszközeivel lépett fel a szólásszabadság korlátozása ellen. Egy ideig Ausztráliában és Új-Zélandon, majd 1997 óta Londonban és legújabban Berlinben él. Költészete az 1980-as években vált ismertté Kínában és nemzetközileg is. Nem kerüli meg a politizálást, állandó témái világirodalmi, politikai és művészeti kérdések. Egyik legismertebb munkája az önéletrajzi The Narrative Poem (Elbeszélő költemény). Vers- és prózakötetei mellett egy esszéválogatást is publikált műveit több mint húsz nyelvre fordították le. 2018-ban ő a Jannus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíj kitüntetettje.
Ajánló
A Magyar PEN Club kiadásában jelent meg a nagy alakú, fényes papírra nyomtatott 60 oldalas verseskötet. A kötet Benyhe István és Szőcs Géza versfordításait tartalmazza, amelyek Yu-Barta Erika és Yu Zemin fordításain alapulnak. A kötet egy versciklust és tíz verset tartalmaz, majd következik egy fekete-fehér arckép a költőről, egy rövid életrajz és a tartalomjegyzékkel zárul a... Tovább (még 274 szó)
A kulturális forradalom után újjáéledő kínai irodalom egyik legjelentősebb írójának regénye egy bölcs öregember és a köré csoportosuló szereplők egymással összefonódó sorsát rajzolja meg a mágikus realizmus és a szürrealizmus eszközeivel. A valós és csodás, népi hiedelmekkel tarkított történetek füzére különös világot mutat be, amelyben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, varázslatos és gyilkos gombák. S mire az öreg Ding élete fő műve, a Gombahatározó elkészül, válaszok születnek szerelem és vágy, hatalom és küzdelem, hűség és árulás kérdéseire is.
A Hétféle gomba Zhang Wei két nagyregénye, a díjnyertes Az Ősi hajó és a Szeptemberi mese megjelenése között született meg, bizonyságul arra, hogy a szerző nem szűkölködik a kínai irodalomra jellemző metaforisztikus stíluselemekben, de közel áll hozzá a szatirikus látásmód is, ez teszi különlegessé a regény hangvételét.
Ajánló
A Geopen Kiadónál jelent a keménykötésű 167 oldalas könyv Zombory Klára magyar fordításában. A könyv tíz különböző hosszúságú, cím nélküli... Tovább (még 589 szó)
A 18. sz. végén a 19. sz. elején élt zen buddhista szerzetes őszinte, egyszerű, a természetben és a természettel együtt élő, bensőséges hangú japán költő. Versei egyszerre otthonosan ismerősek és egzotikusan ismeretlenek – kivételes élményt kínálnak. Annál is inkább, mert fordítójuk maga is átélte zen szerzetesként Ryokan életformáját, ahhoz a Soto zen felekezethez tartozott, mint a szerző.
Ajánló
A Terebess Kiadónál jelent meg a kis alakú, mindössze ötven oldalas könyvecske. A haikukat Terebess Gábor fordította magyarra nyelvre. A kötetben található 44 haiku hiragana, Hepburn-féle átírással és magyar nyelven olvashatók egy oldalon, amelyeket egy L alakú vonal választ el egymástól. Mindössze az első oldalon szereplő haiku nem található meg a kötetben eredeti nyelven. A könyv egy rövid életrajzzal kezdődik, amit Terebess Gábor személyes élményeivel egészít ki, hogy egy 1997 decemberében egy párizsi antikváriumban találta egy kétnyelvű Ryokan Taigu kötetet, amelyet útközben elkezdett lefordítani.
Ryokan Taigu (1757.11.02. – 1831.02.18.) Izumozaki faluban Echigo prefektúrájában született Eizo... Tovább (még 235 szó)
"Búcsúzóul, visszanéztem Sanghajra. Semmit sem változott, mióta idejöttem. Az emberek tömött sorokban lépkedtek a járdán, mellettük ócska biciklik hömpölyögtek, az autók megmerevedtek a dugóban. A szag is a régi volt: büdös, keserűen fanyar és ételszagú, de immár otthonos. Én változtam meg három év alatt, nem Sanghaj." – Lehet valaki szerelmes egy városba? Erre a kérdésre még adható nemleges válasz. Lehet valaki szerelmes Sanghajba? Nos, aki elolvassa Sóvári Mónika első, élénk és vibráló színekkel festett, minden fejezetében magával ragadó regényét, már biztos abban, hogy erre a kérdésre az egyetlen helyes válasz: IGEN!
Ajánló
A DUNA International Könyvkiadónál jelent meg a 173 oldalas keménykötésű, védőborítóval is ellátott könyv. A szerző a kötet három nagyobb részre osztotta, amelyekben számozatlan, de címmel jelölt rövid fejezetek kaptak helyett. A könyv az író fotóján kívül nem tartalmaz képeket.
A szerzőnő férje révén lehetőséget kap, hogy Sanghajban töltsenek néhány évet, így elutazik a Bükkből az egész család. Kapnak egy magánházat, ami ritkaság a városban, mivel főleg... Tovább (még 399 szó)
A vibráló dzsesszkluboktól az ostromolt város elszegényedett utcáiig, a Sanghaj utolsó rózsája egy időtlen, magával ragadó történet szerelemről és megváltásról.
A japánok által megszállt Sanghajban két különböző kulturális hátterű embert egymás mellé sodor a végzet és a zene adta szabadság…
1940. Aj-ji Sao fiatal örökösnő és egy egykor népszerű, fényűző sanghaji éjszakai klub tulajdonosa. Ernest Reismann egy nincstelen zsidó menekült, aki Németországból érkezett, és kívülállóként menedéket keres egy óvatos idegenekkel teli városban. Majdnem minden reményét elveszíti, ám egy nap megismerkedik Aj-jival. Mikor Aj-ji alkalmazza Ernestet, hogy zongorázzon a klubjában, a szokásokkal való dacolása szenzációnak számít. Ernest hirtelen kelt hírnevének köszönhetően Aj-ji klubja ismét Sanghaj legnépszerűbb szórakozóhelyévé válik. Nemsokára ráébrednek, hogy nem csupán a dzsessz iránt érzett szenvedély köti össze őket, ám a különbségeik leküzdhetetlennek tűnnek, Aj-ji ráadásul egy másik férfi jegyese.
Miközben egyre inkább elmérgesedik a háború, Aj-ji és Ernest elszakadnak egymástól, s a szerelem és a túlélés közti választás is egyre nehezebbé válik. A nyomasztó eshetőségek végül az... Tovább (még 1185 szó)
Európa a múlt század második felében kezdte valójában felfedezni a maga számára Japán kultúráját. Tudvalévő, hogy Van Gogh és festőtársai mennyire lelkesedtek a távol-keleti szigetország színes fametszeteiért, az irodalom megismerését azonban a nyelvi nehézségek egy időre még hátráltatták. De mikor századunk első évtizedében megjelentek a nyugati nyelvekre fordított első haiku-kötetek, valóságos irodalmi szenzációként fogadták az "impresszionista epigrammákat". Sőt, hatásukra már 1905-ben kiadták Franciaországban az első európai nyelven írt, önálló haiku-gyűjteményt. A színes fametszet elsősorban a francia impresszionista festészetre, a haiku pedig mindenekelőtt az angol-amerikai modernista költészeti irányzatra, az imagizmusra gyakorolt mély hatást, amely olyannyira tartósnak bizonyult, hogy 1963 óta American Haiku címen haiku-folyóiratot adnak ki, amely eredeti angol háromsorosokat közöl. A távol-keleti irodalmi műfajok közül mind ez ideig talán a haiku hatott leginkább a nyugati irodalomra, mégis gyakran joggal vitatják, hogy a modern haiku egyes költői vajon mennyire értik és... Tovább (még 304 szó)
Gy. Szabó Béla (1905-1985) romániai magyar grafikus két kínai útjának (1956 és 1957) a története, az ott készített grafikáival illusztrálva. A Gyulafehérváron született magyar grafikus élete során bejárta Európát, ahol rengeteg rajzot, pasztellt készített, amelyekből könyvei is megjelentek. A Kínában töltött egy-egy hónapját most mi is megismerhetjük az általa írt könyv segítségével, amiben nemcsak a grafikái kaptak helyett, hanem a rá jellemző humoros és leíró történetei is.
Ajánló
Az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál Bukaresten jelent meg a könyv 1960-ban, a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közös könyvkiadási megállapodása keretében. A kötet egy előszóval kezdődik, majd a történet két nagyobb részre van felosztva.
Az első részben Gy. Szabó Béla 1956-ban Kínában tett látogatásakor és alkotásáról ír, ami 16 kisebb részből áll. A második részben az 1957-es kínai útját és munkásságát mutatja be, ami 20 kisebb részből áll. A két útját összesen 66... Tovább (még 227 szó)
Egy házaspár Tokió egyik csendes részén kis házat bérel, amelyhez hatalmas, a hagyományok szerint megtervezett kert is tartozik. Mindketten a harmincas éveikben járnak, szabadúszóként otthon dolgoznak. Kis konyhájukban egyszer csak megjelenik egy macska. Kisvártatva elmegy, de másnap megint jön, aztán megint. A házaspár finom falatokat készít külön neki, és amikor nincs ott, élvezettel idézik fel, mi mindent csinált legutóbbi látogatásakor. Vendégként kezelik, nem házi kedvencként. Hirtelen mintha új értelemmel telt volna meg a férj és a feleség élete több lett benne a fény és a szín, mígnem egy napon történik valami…
Igazi kis gyöngyszemet tart kezében az Olvasó, kivételes szépségű, metaforákban gazdag történetet, amely bepillantást enged a japán lélek különös világába és a sajátos japán gondolkodásmódba. Hiraide Takasi megbecsült költő hazájában. Regénye, amely több országban bestseller lett, lírai hangulatú képekben arról mesél, milyen megfoghatatlanok az élet rejtélyei, csak távolról csodálhatja őket az ember, ahogy a macskavendéget a házaspár, akiket örökbe fogadott.
Ajánló
Az Európa Könyvkiadónál jelent meg Nagy Anita fordításában a 165 oldalas keménykötésű könyv... Tovább (még 349 szó)
"1979–1985: budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, angol és olasz szak, skandinavisztika tanulmányok. 1985–1989: nyelvtanárként egyetemi és főiskolai nyelvi lektorátusokon tanított (Budapesti Műszaki Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola). 1989–1991 között Németországban és Svédországban élt, a Göttingeni Georg August Egyetemen német, mint idegen nyelv szakon folytatott tanulmányokat. Ebben az időszakban kezdett a fotográfiával foglalkozni. 1992-ben a budapesti 6. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet fényképész szakán szakképesítést szerzett. 1993–1994 között további tanulmányokat folytatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem vizuális kommunikáció és média szakán. 1994-től hét évig a Magyar Távirati Iroda Fotószerkesztőségének külső munkatársaként dolgozott, így munkái hazai és külföldi napi- és hetilapokban, fotográfiai szakkiadványokban jelentek meg. 1995-től a MÚOSZ, 1997-től a Magyar Fotóriporterek Társasága tagja, 1999–2003 között a Magyar Fotóriporterek Társasága elnökségi tagja."
Ajánló
Az Argumentum Kiadónál jelent meg a nagy alakú 120 oldalas fekete-fehér fényképeket tartalmazó... Tovább (még 328 szó)