Könyvek - Ázsia Ékkövei

114. 2021.07.27. 20:30:00 Kertész Magda: Vendég voltam Japánban (1969)

Bejrúton, Indián, Hongkongon át, a legnagyobb japán hírügynökség vendégeként érkezett Japánba Kertész Magda, a Nők Lapja ismert munkatársa. Az idegen hosszú évekig élhet Japánban anélkül, hogy átléphetné egyetlen japán család küszöbét. A hírügynökség munkatársai azonban meghívták a vendéget otthonukba, elvitték rokonaikhoz, ismerőseikhez, és hétköznapi jelenségekben mutatták meg az ősi törvényeknek és a legmodernebb vívmányoknak azt a furcsa keverékét, amely a mai japán élet fő jellemzője. A magyar újságírónő családtagként vehetett részt japán esküvői szertartáson, és megtudta, mi lehet válóok Japánban, megismerkedett diáklányokkal, és kereste a fiatalok öngyilkossági rekordjának okait. Részt vett teaceremónián, amelyet nem külföldiek mulattatására, hanem valóban családi körben rendeztek, megfejtette a "geisha-rejtélyt", járt japán jósnőnél, de modern gyárban is.

A sok apróságból végül összeáll a mai Japán színes, sok humorral fűszerezett, gazdag és változatos képe.

Ajánló

A keménytáblás könyv a Táncsics Kiadónál jelent meg az Úti kalandok sorozat részeként 1969-ben. Írónője, Kertész Magda (1911-2003) a Nők Lapja újságírójaként 30 napos útja során járt Libanon fővárosában: Bejrútban,... Tovább (még 392 szó)

113. 2021.07.20. 22:00:00 Mécs Alajos: Az ismeretlen Japán (1942)

Mécs Alajos talán az első – nyugati értelemben is kiemelkedő – magyar riporter-újságíró, aki a harmincas években két évet töltött Japánban. Természetesen megtanult japánul és nemcsak újságíró-szimatjára alapozott, hanem igen alapos előtanulmányokat is végzett, megismerkedett az ország történelmével, földrajzával, művelődéstörténetével, tudományával és intézményrendszerével, művészetével és irodalmával. Ezeknek az ismereteknek a birtokában tájékozódott a helyszínen és írta meg hazatérte után Az ismeretlen Japán című könyvét. Érdekes dokumentuma a magyar sztárújságírás történetének is, elsősorban azonban hasonlíthatatlanul izgalmas olvasmány.

Mécs a harmincas évek Japánját ismerteti, de olyan széles alapozással, annyira élményszerűen, és persze oly sok, később sem változó dologra figyelve, hogy a kötet mindmáig a legjobb bevezetőnek látszik a „japanológiába”. Mécset nemcsak a minden kézikönyvben megtalálható főbb adatok érdeklik, hanem minden esetben szembesíti ezeket a geográfiai, politikai, hadtörténeti stb. ismereteket saját tapasztalataival, japán ismerőseinek, kalauzainak információival. És szinte semmi sem kerüli el a figyelmét: az illemszabályokról éppoly kimerítően tájékoztat, mint a harcművészetekről, a katonáskodási szokásokról vagy az udvarlási módozatokról, az... Tovább (még 542 szó)

112. 2021.07.11. 18:00:00 Cso Namdzsu: Született 1982-ben (2019)

Kim Dzsijong a nővérével osztozik egy szobán. Az öccsének saját szobája van.
Kim Dzsijong iskolájában a lányok mindig a fiúk után kaptak ebédet, mert így hamarabb kimehetnek az udvarra, hiszen nekik nagyobb a mozgásigényük.
Kim Dzsijongot kikap az apukájától, mert molesztálták az utcán.
Kim Dzsijong remek munkaerő, de keresztülnéznek rajta, amikor előléptetésre kerülne sor.
Kim Dzsijong feladja karrierjét – családanya lesz, akár akarja, akár nem. És ő nem akarja.
Kim Dzsijong furán kezd viselkedni, és pszichiáterhez kerül.
Kim Dzsijong nem önmaga többé: végre rátalált önmagára.
Kim Dzsijong nem átlagos nő: Kim Dzsijong teljesen átlagos.

Amikor a Született 1982-ben megjelent, Dél-Koreában szenzációt keltett; a regény azóta is számos beszélgetésnek, vitaestnek témája nemcsak Koreában, de szerte a világon, ahol napvilágot látott. Az intézményesített női elnyomás elleni fellépés mindannyiunkat érintő, húsba vágó téma – akár egyessel, akár kettessel kezdődjön a személyi számunk.

Ajánló

A kemény kötéses könyv az Athenaeum Kiadónál jelent meg 2019-ben, a magyar fordítást Németh... Tovább (még 398 szó)

111. 2021.06.19. 19:30:00 Hámori Tibor: Kimonóban – Hámori Tibor riportkönyve japánról (1971)

Volt egyszer egy világbajnokság...

Ha már egyszer ezt a címet adtam ennek a kis bevezetőnek, hadd jegyezzem meg: a világbajnokságon nagyszerű magyar győzelem született. De kezdjük mással.

Az útikönyv – utazás leírása. A sportolókat kísérő újságíró beszámolja ennél több. A riporter felvillantja az embersziget, a Felkelő Nap országának egzotikumát és "Ázsia Labdarúgása", az asztalitenisz-rajongás légkörét.

Nagy élmény megismerni Japánt, a rohamléptekkel amerikanizálódó ipari országot, a világ egyik legnagyobb tőkés államát, az ellentétek, a végletek világát. Itt bizony idegen és csodálkozó az európai, a felhőkarcolók és az alacsony pagodák, a minimagnók és a hagyományos kimonók között keveredik a múlt és a jelen.

A szerző könyve jó szórakozást nyújt. Jól teszi, hogy beülteti az olvasót a nagy sebességgel száguldó Hikari-expresszbe, elkalauzolja Mikimotot Gyöngyszigetére, mesél a Ginzáról, Tokió fényutcájáról, a fővárosi szmogról, a távol-keleti udvariasságról. És... Tovább (még 628 szó)

110. 2021.06.12. 19:00:00 Flesch István: Pontyok úsznak a tavaszi égen (1986)

Néhány évvel ezelőtt két magyar fiú – egy testvérpár – érkezett Japánba. Édesapjuk hivatása szólította őket ebbe a nagyon távoli országba, amelyről addig alig-alig tudtak valamit. A tizenkét éves István és a hatéves Gáborka öt évet töltött a Távol-Keleten. A két diák életét a Hi Fi-tornyok, a képmagnók, a videokészülékek, a Toyoták és Hondák birodalmában is – vagy talán ott még inkább? – a kötelességteljesítés robotos hétköznapjai töltötték ki. De ezt az egyhangúságot néha beragyogták a japán ünnepek és az utazások vasárnapjai. A kis Dzsingumae kerület népe és a gyerekek gyorsan befogadták a magyar családot, s ennek köszönhették japáni életük egyik meghatározó élményét: barátságukat japán emberekkel. S e barátsággal kezdődött a magyar fiúk nagy kalandja is: ritka kiváltságként bebocsátást nyertek japán otthonokba. István és Gábor elsősorban Tokiót járta be, de eljutott messzebb is, oda, ahol a tatárok hiába próbáltak partra szállni...

Ajánló

A kemény kötéses könyv a Móra Ferenc Könyvkiadónál jelent meg 1986-ban. A 140 oldalas mű 48 oldal színes fényképmellékletet is tartalmaz. A... Tovább (még 421 szó)

109. 2021.05.23. 23:00:00 Geszty Júlia: Rejtelmes Kelet (1937)

Talán sohasem vágyódtak annyira az emberek utazni, messze tájakat, új népeket megismerni, mint éppen mostanában. Ma már a kevésbé tehetősek számára is feltárul Páris, London; megmutatja csodáit Itália és Tirol. De azért nem hisszük, hogy sok olyan utazó akad, mint Geszty Júlia, aki ezt a megkapóan érdekes könyvet írta. Hat esztendeje már, hogy először kelt útnak s hat esztendő alatt beutazta az egész Keletet, eljutott olyan távoli országokba és városokba, amelyekről rendes körülmények közt hírt sem szoktunk hallani s megtöltötte lelkét ezerféle látnivalóval, szokással, szépséggel, hogy aztán hazatérve, beszámoljon róla a magyar ifjúságnak.

Ajánló

A könyv Singer és Wolfner Irodalmi Intézet kiadásában jelent meg 1937-ben, a Bíró Miklós Nyomdájából. A könyv alcíme: Egy magyar leány utazása Indiában, Sziámban, Burmában, Kambodzsában, Jáva szigetén, Kínában, Japánban, Koreában, Mancsukóban. A 181 oldalas könyv 32 oldal fekete-fehér fényképes melléklettel gazdagítja a leírásokat, amelyek némelyikén maga a szerző is szerepel. A könyv ezen kívül számos korabeli híresség névre szóló dedikálást is tartalmazza pl.: az indiai Rabindranáth Tagore,... Tovább (még 638 szó)

108. 2021.04.05. 12:00:00 Kavabata Jaszunari: Hóország (2013)

Kavabata a 20. századi japán irodalom kiemelkedő egyénisége, az újfajta érzékenységű írók egyik vezéralakja, az első japán író, aki 1968-ban Irodalmi Nobel-díjat kapott.

Klasszikus japán lírai szimbólumokat helyez írásainak középpontjába, de hőseinek gondolatvilágában már a huszadik századi ember gátlásai és szorongásai kísértenek. Kedvenc műfaja az úgynevezett leheletnyi történetek, amelyből több mint százat írt. Leghíresebb műve a Hóország. A regény írását 1934-ben kezdte el, kisebb-nagyobb megszakításokkal 1937-ig dolgozott rajta, aztán közvetlenül megjelenése előtt 1947-ben megtoldotta még egy fejezettel.

A történet Honsú szigetén, a Japán Alpok hófödte csúcsai között, Hóországban játszódik. Itt találkozik Simamura, a balettszakértő és Komako, a gésa. Szerelmük három éven át folytatódik, a lány egyre elkeseredettebb, a férfi egyre elgondolkodóbb lesz, s igen sokat emlékezik egy Joko nevű lányra, akit a hőforráshoz jövet a vonatablak keretében látott. Simamura élete a meditáció, a töprengés, a tökéletes esztétikum utáni vágy. Nem biztos, hogy valaha is látott igazi balettet, és hogy Komako ismer valami mást is Hóországon kívül. Vajon a melankolikus érzésből van-e a kiút? Megmarad-e a... Tovább (még 530 szó)

107. 2021.03.15. 14:00:00 Xuan Dieu: Az arékapálma virága (1986)

Eredeti neve Ngo Xuan Dieu. Maga választotta költői névként keresztnevét, s azóta Xuan Dieuként ismeri az egész ország- Vietnam. 1917-ben született Ha Tinh tartományban. A harmincas években láttak napvilágot első versei, s máig termékeny alkotója a vietnami költészetnek: 1980-ig 42 kötete jelent meg. Megújítója is volt e hagyományokon nevelkedett költészetnek: az Új Költészet mozgalom (1932-1945) egyik úttörője. Modern, európai hangokkal gazdagította a hagyományos líra keleti tájakkal és formákkal ékes hangjait. több esszét és tanulmányt is írt a klasszikus és modern költészet kérdéseiről, alkotóiról.

Szerelmes versei- kötetünk túlnyomórészt ezeket mutatja be- olykor lágyak és visszafogottak, olykor azonban merész képekben jelenítik meg a kedves alakját, a viszontlátás örömét vagy az elválás csendes bánatát. Xuan Dieu a magyar költészet barátja: Petőfi, Ady, József Attila verseinek vietnami fordítója.

Ajánló

Az Európa Könyvkiadónál jelent meg mindössze ezer példányban a 41 verset tartalmazó 66 oldalas könyvecske. Az versek válogatását, és első 16 verset Barna Imre,... Tovább (még 194 szó)

106. 2021.01.19. 22:00:00 Cao Wenxuan: Bronz és Napraforgó (2020)

Cao Wenxuan ifjúsági regényében két, a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben élő kínai gyerek történetét meséli el.

A fiú, Bronz egy szörnyű tűzeset után megnémul, és a némasága elzárja a többi gyerektől. A kislány, Napraforgó szobrász édesapjával együtt érkezik kitelepítettként a vidéki Árpaföldre, ahol az apját földműves munkára kényszerítik, mint akkoriban sok millió kínai értelmiségit. Napraforgó is magányos, főleg miután apjának egy baleset során nyoma vész. Bronz családja befogadja az árva kislányt, és a szeretetteljes falusi mindennapokban mély érzelmi kapcsolat, igazi barátság alakul ki közöttük.

A lírai hangvételű regény feltárja a kínai lélek érzékenységét, miközben a feltétlen odaadásról, a lemondásról, a családi és kisközösségi összefogásról és összetartozásról megindító korrajzot fest.

Ajánló

A Ventus Libro Kiadónál jelent meg Yu-Barta Erika sinológus,... Tovább (még 374 szó)

105. 2020.12.28. 14:00:00 Stefan Bosbeijk: Észak-Korea 2002 - Egy turistaút tükre (2003)

Hiánypótló kiadványt tart kezében az olvasó. Észak-Koreáról, erről a zárkózott, különös országról másfél évtizede nem jelent meg magyar nyelvű könyv. Ebben az országban nincs hamburger és utcai büfé sincs. Nincs forgalmi dugó és forgalom sincs. Nincs bankkártya-automata és internet sincs. Nincs mobiltelefon és magántelefon sincs. Nincsenek reklámok és hirdetések.

Az országról szóló híradások a korábbi majdnem teljes csendet követően némileg gyakoribbakká váltak a 2002. évben. Jelentős diplomáciai lépések történtek a Dél-Koreával és Japánnal szembeni viszony rendezésére. Az ország élelmezési helyzete - pár évi könnyebbség után - sajnos ismét válságosra fordult. Néhány 2002-ben tett gazdasági intézkedés továbbá azt mutatja, hogy Észak-Korea nagyléptékű és minőségi változások előtt áll.

A rendszerváltás után az utazó kedvű közönség számára nem volt széles körben ismert, hogy Észak-Koreába is el lehet látogatni. Igaz, erre csak szervezett turistaút keretében kerülhetett sor, amelyet a 90-es évek folyamán világszerte is csak néhány utazási iroda hirdethetett meg. Az érdeklődők előtt 2002-ben némileg... Tovább (még 506 szó)