
A szerző nagyanyja életét regényesen feldolgozó A fehér eperfa pazar, megható portré a harmincas évek Japánjában élő, két világ között őrlődő, fiatal koreai nőről, akinek nincsen más választása, a családja jövője érdekében vissza kell szereznie az identitását.
1928, Korea japán megszállás alatt. A tizenegy éves Mijong aprócska, Phenjan melletti falujának határán túl mutató álmokat dédelget. Tanár szeretne lenni, nem kíván előre elrendezett házasságot kötni, saját maga akar dönteni a jövőjéről. Amikor lehetősége nyílik, hogy Japánban éljen a nővérével és továbbtanuljon, talán nem is lehetne boldogabb, pedig az édesanyját és a koreai nevét is kénytelen maga mögött hagyni. Kiotóban egyre ellenségesebben viselkednek a koreaiakkal, Mijong pedig gyorsan rájön, hogy a túlélés érdekében japánná kell válnia. Japán néven, Mijokóként nővér lehet, de ahogy telnek-múlnak az évek, úgy érzi, hogy kezdi elveszíteni önmagát. Egy koreai gyülekezetben vigasztalódik, és valami olyat talál, amire egyáltalán nem számít: célt és fiúgyermeket adó szerelmet egy aktivista oldalán.
Amikor a háború közvetlen közelről fenyeget, Mijong egyre inkább szembesül új otthonának korlátaival. Választania kell. Döntése pedig örökre megváltoztatja az... Tovább (még 496 szó)

A titokzatos, varázslatos Kína. Gyaloghintók, ópiumpipák, első és másodfeleségek világa.
1862-től 1939-ig kíséri végig a regény a vagyonos Felix Lo és a tradicionális kínai és a modern nyugati civilizáció között élő és vívódó családtagjai történetét. Szerelmek szövődnek, féltékenység és halálesetek kísérik sorsukat, miközben akaratukon kívül, vagy éppen annak ellenére, bekerülnek a 20. század sodrásába. Magyarországon a negyvenes évek elején öt kiadást élt meg Naomi Lane Babson izgalmas és megható regénye, mely most is Szerb Antal gyönyörű fordításában jelenik meg.
Ajánló
Az Európa Könyvkiadónál jelent meg a 456 oldalas könyv, amelyet Szerb Antal (1901-1945) fordított magyarra. Az 1939-ben angol nyelven írt mű magyarul először 1941-ben jelent meg Szegény kis Barackvirág címmel. A családregény négy részből áll: Kezdetben, Tegnap, Ma és Holnap. A részek további fejezetből állnak (5,9,5,1).
A könyv írónője Naomi Lane Babson (1895.11.30.–1985.08.) Massachusetts államban, Rockport Pigeon Cove nevű részén született, ami generációk óta családja tulajdonában állt. Apja... Tovább (még 498 szó)

Hsiung angol nyelven írott regénye a XIX. század végétől mutatja be a Li család életén keresztül a császári Kína és a nyugati eszmékkel átitatott modernizációs törekvések összeütközését, egészen az 1911-es forradalomig és a császárság bukásáig. Hsiung ironikus, humoros elbeszélői stílusa érzékletesen mutatja be a császári Kína hagyományos értékekre épülő társadalmának képmutatását és a nyugati gyarmatosítók lekezelő stílusát. A regény születésétől követi végig Datong életét, aki a vidéki Li család fattyából a pekingi forradalom egyik vezéregyéniségévé növi ki magát, így ezzel együtt az ő életén keresztül követhetjük végig a modern Kína megszületését.
Ajánló
A Kossuth Kiadónál jelent meg a 448 oldalas családtörténeti fikciós történelmi regény, amelyet Kiss Marcell fordított magyarra. A könyv előszóval kezdődik, amit 14 számozott és bölcsességgel kezdődő fejezet követ és egy epilógus zár le. A kötet végén Kína főbb történelmi eseményeit tekinthetjük át 1872-től 1912-ig, majd a regényben szereplő kínai nevek pinyin és a magyar népszerű átírásait... Tovább (még 401 szó)

2024 irodalmi Nobel-díjas szerzője, Han Kang új regénye.
A férfi ógörög szavakat rajzol a táblára, ügyesen leplezve, hogy szinte csak foltokat lát: egy örökletes betegség miatt hamarosan megvakul. A nő szorgalmasan jegyzetel, és senki nem sejti, hogy képtelen megszólalni: miután elvesztette édesanyját és a kisfia feletti felügyeleti jogot, fájdalmában megnémult. Mindketten azért vannak ebben a szöuli tanteremben, hogy egy holt nyelv szépségében leljenek vigaszra, ami végül nemcsak túlélni segíti, de egymás karjába is sodorja őket – együtt talán visszatalálnak a hanghoz és a fényhez.
Az irodalmi Nobel-díjas Han Kang harmadik magyarul megjelent regényében két folyton szemlélődő, magányos ember csendes kitartással igyekszik feldolgozni az őket ért veszteségeket. A Görög leckék egyedülálló és érzéki mű, mely az emberi élet alighanem legfontosabb kérdéseire keres választ: hogy bírjuk el a lét súlyát, meg tudjuk-e magunkat értetni szóval vagy anélkül, és tudunk-e igazán kapcsolódni egymáshoz? A regény líraian elmosódó képek sora, és néma szóáradat, amely még sokáig visszhangzik az olvasóban.
"Az arc, amit életünk során a leggyakrabban elképzelünk, a... Tovább (még 452 szó)

Dzsongmin egyik pillanatról a másikra mond fel a munkahelyén, úgy érzi teljesen kiégett. Már évek óta fáradhatatlanul dolgozik, érzi, változásra van szüksége.
Miután hónapokra kivonja magát a társadalomból, most úgy dönt, újra összerakja az életét. Kimerészkedik az utcákra Szöul közelében, ahol belebotlik a Szojo fazekasműhelybe. Ahogy magához vonzza őt a hely fénye és melegsége, az agyag és a kávé illata, Dzsongmin úgy érzi, valami megmozdul benne…
Társra talál, akivel megoszthatja élettörténetét, s közben az évszakok múlásával egyre inkább visszatér önmagához. Sorra készülnek a tányérok és edények, s ahogy keze egyre elfoglaltabb, úgy elméje lenyugszik és szíve kitárul, mint még soha azelőtt.
Korea feltörekvő tehetségének felemelő története olyan régi módszerekről, amikkel rátalálhatunk a közösségre, ahová tartozunk. Egy mese arról, mi történik, ha lelassulunk ebben a rohanó világban.
Dzsongminnak örökre az emlékezetébe vésődött, ahogy tavaly... Tovább (még 526 szó)

A tea orvosságként kezdte, majd ital lett belőle. A tizennegyedik századi Japánban a teafogyasztás afféle "vájtfülű vallássá" – teaizmussá – nemesedett. A teaizmus a mindennapi élet tisztátalanságai közt megjelenő Szép imádatán alapuló kultusz. Tisztaságot és összhangot, kölcsönös szeretetet, romantikus társadalmi békét sugároz. Valamennyi elkötelezettjét a kifinomult ízlés arisztokratájává emeli…
Okakura Kakuzónak a teaszertartásról írt, ma már klasszikusnak számító, örökbecsű művét nyújtjuk át az Olvasónak.
Ajánló
Az Édesvíz Kiadónál jelent meg a 150 oldalas könyv, amelyet Magyar László András fordított magyar nyelvre az 1956-ban megjelent angol kiadása alapján, ami az eredeti 1906-os angol kiadás alapján készült és kiegészítették aktuális előszóval és életrajzzal. A könyv röviden ír a képekről, majd Elise Grilli 1956-os előszava következik. Utána jön a hét fejezetből álló könyv: Egy csésze emberség, Teasiskolák, Tao és zen, A teaszoba, A befogadás, Virágok, Teamesterek. Végül Elise Grilli által írt életrajzi vázlattal zárul a kötet. A fejezetek elején szessu (1420-1506) tusrajzai... Tovább (még 380 szó)

A japán haiku minden bizonnyal a világirodalom legtömörebb, kevéssel legtöbbet mondó műfaja. E háromsoros, 5+7+5 szótagos műformának legnagyobb, stílusteremtő mestere Bashó (1677--1694) volt. Bashó klasszikus mintának tekintett haikuit mélységes nyugalom, elmélyedő komolyság, benső harmónia jellemzi. Minden későbbi haiku-költő – köztük a három másik kiemelkedő mester: Buson (1715-1783), Issa (1763-1827) és Shiki (1867-1902) – az ő nyomdokain haladt, az ő művészi világához képest keresett új árnyalatokat, az övétől eltérő utakat. Kötetünk a legnagyobbak részletes bemaratása mellett az időbeli folyamatosság érzékeltetésére is törekszik: a tanítványok, kevésbé ismert alkotók jelentős műveinek bevonásával kronologikus sorrendben vezeti végig az olvasót a japán haiku évszázadain, a kezdetektől a 19. század végéig.
Ajánló
A Kairosz Kiadónál jelent meg a 86 oldalas haiku kötet Kulcsár F. Imre fordításában. A kötetben 276 haiku kapott helyett 60 költőtől a 12. századtól kezdve egészen a 20. század végéig. Egyes költőktől mindössze egyetlen vers, míg másoktól több mint tíz is helyett kapott. A haikuk nem évszakok szerint, ha a költők születési... Tovább (még 348 szó)

Vajon honnan ered ez a rejtélyes kapcsolat a japán és magyar közmondások között? – teszi fel a kérdést a szerző, aki közel negyven évet töltött Japánban, elsajátította a japán nyelvet és megismerte az ország szokásait. S bár a két nép nagyon eltérő kultúrában él, közmondásaik népi gyökerei meglepő hasonlóságot mutatnak.
A közmondások a japán és magyar nyelv mellett angolul, németül és franciául is olvashatók.
Ajánló
A 116 oldalas könyv a C+S Kiadónál jelent meg. A kötet 110 sorszámozott közmondást tartalmaz. A könyv a Kanazawa József előszavával kezdődik, majd a kiadó előszavával folytatódik. Először szerepel a magyar közmondás, majd annak az angol, német, francia és japán kandzsi változata. Ezt követi a magyar fonetikus átírása, majd annak szó szerinti magyar, angol német és francia változata, néha kiegészítve magyarázattal.
A kötet egyik érdekesség, hogy szinte végig ábécérendben követik egymást a közmondások. A kötetben szereplő közmondások egy része szinte szó szerint... Tovább (még 104 szó)

2003 nyarán 18 napot töltöttem Kínában, s eközben felkerestem Pekinget, Sanghajt, a Szecsuán tartománybeli Csengdut, valamint Tibet tartománybeli Lhászát. Utam célja eredetileg az volt, hogy egy fényképalbumot készítsek a nagy ázsiai országról. Ám röviddel megérkezésem után az ősi épületek, a templomok látványa, a hagyományos művészetek és a helyiek filozófiája egyszerűen magával ragadott. Egy számomra teljesen idegen világ közepén álltam, ami ennek ellenére furán ismerős volt. Rá kellett döbbennem, hogy ez az út alapjaiban fogja megváltoztatni az életemet. Bár körutazásomat aligha lehetne a világ nagy felfedezőútjai sorába besorolni, mégis a saját szemszögemből végre felfedeztem Kínát.
Az átlagos nyugati utazó Kínáról szóló elképzeléseit leggyakrabban a rizsföldek, a kerékpárközlekedés és a mao-egyenruhák határozzák meg. A valóság egészen más. A kerékpárokon száguldozó proletárruhás tömegek képe immár örökre a múzeumok fekete-fehér fotókiállításaira száműzetett.
Kína a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságát... Tovább (még 635 szó)

"A csúcsokért vívott küzdelem maga is betöltheti az ember szívét. Boldognak kell elképzelnünk Sziszüphoszt" (Alber Camus)
2007-ben a szerző és felesége Japánba, a felkelő nap országába utazott, hogy megmássza a Fuji és a Japán Alpok csúcsait és bepillantson az európai ember számára titokzatos japán kultúrába.
Ajánló
A 78 oldalas könyv a Pannon Művészet Alapítvány kiadásában jelent meg. A Vándorszínész mesél sorozat harmadik kötete, ami egy Japán térképpel kezdődik, amin jelölve van, hogy hol túrázott a szerző a feleségével. Ezt követi a cím magyarázata, ami a szerző nevének az anagrammája. A japán kaland 32 színes fényképpel záródik.
Papp János 1948. augusztus 4-én született Somogytarnócán, aki színészként és szinkronszínként vált ismerté, hobbija pedig a túrázás. 2007-ben feleségével, Zsuzsával járt Japánban. Július 12-től augusztus 14-ig tartott az utazásuk. 13-én a Narita repülőtérre érkeztek meg, majd az első három napot Tokióban... Tovább (még 197 szó)