Ismertető

---

Vannak sorozatok, amiknél az előzetesnek köze sincs a majd megjelenő doramához. Az Andante majdnem ilyen. De csak majdnem. Az előzetes kifejezetten morbid volt és nagyon-nagyon tetszett, hisz annyira más volt, mint a többi romantikus vígjáték előzetese. Így hát nagy várakozással ültem le megnézni az első részt. Ám az epizód feléig semmi nem történt, ami megfelelt az elvárásaimnak. Persze valahol a háttérben ott motoszkált valamiféle titkolt feszültség és pár apróságból sejteni lehetett, hogy valami több vár ránk, csak várjuk ki a végét...


És nem kell sokáig várnunk. Beindul. A hagyományos családi dorama helyét szép lassan átveszi valamiféle abszurd, de mégis kellemesen szerethető, modern és friss érzés.
És ha már beindul, nincs megállás, jó sűrű, történésekkel teli epizódot kapunk, ahol felváltva aggódhatunk, nevethetünk és izgulhatunk.


Imádom, ha egy filmben kihangsúlyozzák a szereplők első találkozását, akár játékosan eltúlozva is. Na itt olyat kapunk, hogy biztosan nem látunk többet hasonlót. Már csak ezért a pillanatért is érdemes ebbe a sorozatba belekezdeni. A 27. perc egyszerűen varázslatosan csodálatos!


A karakterek mind-mind remekek és szerethetőek. Bár 1-2 klisé azért becsúszik, de ezzel nincs baj, hisz jól használják őket.
A forgatókönyv egyszerűen remek. A jelenetek teljesen gördülékenyen követik egymást, jó ritmus érzékkel követik egymást az izgalmak és a kifejtősebb, karakter építős jelenetek. A fényképezés először fura volt, aztán megszoktam a múltat idéző beállásokat.
A történetet ritkán szoktam kiemelni, mert a körítés jobban érdekel egy sorozatnál, de itt kivételt teszek, mert meg kell említenem: tényleg sok érdekfeszítő aprósággal találkozhatunk már az első részben, amikről alig várom, hogy többet kaphassak.