Imázsia Kínai Filmhét 2025

Harmadik alkalommal kerül megrendezésre az Imázsia Kínai Filmhét, amelyen kortárs és klasszikus filmalkotások tekinthetők meg 2025. május 24. és május 30. között. A filmhéten nyolc kínai mozifilm tekinthető meg eredeti mandarin nyelven, magyar felirattal. A különböző filmvetítések előtt más-más díszvendégek is lesznek, úgy mint Wang Yao, a Pekingi Filmakadémia oktatója, Li Shaohong rendező, Zeng Nianping operatőr,Su Tong, a film alapjául szolgáló regény írója, Chris Beryy, a King's College London professzora és Xie Fei filmrendező.

A vetítésen vendég lesz Wang Yao, a Pekingi Filmakadémia oktatója.
Chris Berry, a King's College London professzorának filmajánlója alapján:
"Meg ne tudja a fiam, hogy gazdagok vagyunk!" Kína két komikus sztárszínésze, Shen Teng és Ma Li olyan szülőket alakítnak, akik elhatározzák, hogy gyereküknek és örökösüknek úgy kell felnőnie, hogy két lábbal álljon a földön. Hogy a fiú véletlenül se legyen elkényeztetve, egy Truman show-szerű álvalóságot hoznak létre, hogy felneveljék. A szövevényes megtévesztésből adódó humorforráson túl Az utód 2024-es átütő kasszasikeréhez az is hozzájárult, hogy két, Kínában égető problémát is érintett. Először is, az ország viszonylag szegény, de egyenlőségre törekvő társadalma gyorsan alakult át egy összességében sokkal gazdagabb társadalommá, melyet azonban hatalmas vagyoni szakadék jellemez. A film erre a jelenségre reflektál szatirikusan azzal, hogy a szereplők hatalmas pénzeket költenek a szegénység látszatának megteremtésére. Ezen felül pedig Kínában mindennapos vitatéma, hogy mi a helyes módja a gyereknevelésnek. Fenn kell-e tartani az idősebbek iránti engedelmesség hagyományos értékeit? Vagy hagyni kellene, hogy a gyerekek kibontakoztassák önállóságukat, és a saját útjukat járják? A Shen Teng és Ma Li közötti természetes kémia is hozzájárult ahhoz, hogy több mint egy évtizede ők a kínai vígjátékok állócsillagai. Ők a kreatív zsenik e féktelen, de egyben megható komédiában.

A vetítésre az Imázsia Kínai Filmhét megnyitójának részeként kerül sor.
A megnyitón fellép a Face Team Akrobatikus Sportszínház, valamint Bóbis László sztepp világbajnok koreográfus és csapata. A program egy szünettel valósul meg, teljes hossza kb. 210 perc.

A fesztivál és Wang Yao filmtörténész közös filmajánlója
A Jó dolgok Sanghajból című filmet tavaly november végén mutatták be a kínai mozik, ahol azonnal elnyerte a kínai nézők tetszését, és a téli szezon sikerfilmje lett.
A vígjáték a nagyvárosi női lét kihívásait mutatja be egy elvált, gyerekét egyedül nevelő, egykor nagy karriert befutó nő történetén keresztül, aki bár összeszedett és belevaló, de már kicsit besavanyodott. Élete több szempontból is felbolydul, mikor meglepő módon szoros barátságot köt a házukban lakó szertelen, de szerethető fiatal nővel, aki szinte kontroll nélkül sodródik az életben. Természetesen a szerelmi szál(ak) sem maradhattak ki a történetből, hiszen időről-időre felbukkan a volt férj, aki igyekszik visszaszerezni volt feleségét, egy fiatalabb önjelölt hódító, de az elköteleződésfóbiás sikeres menedzser archetípusa is szerephez jut a filmben. A szereplők között adódó félreértéseket, konfliktusokat pedig a főhősnő kislányának váratlan és frappáns megjegyzései teszik még érdekesebbé és szórakoztatóbbá.
Igazi nagyvárosi, modern történet, ahol nincsenek se tökéletes jellemek, se főgonoszok, és az eltúlzott szituációkban is kicsit ráismerhetünk saját eseteinkre vagy barátaink sztorijaira.
A film 2024 végén került a mozikba Kínában, és hatalmas sikert aratott, 721 millió jüan (kb. 87 millió euró) bevételt hozva. A kritikusok szerint a film fontos női témákat dolgoz fel, és élénk vitát indított a modern független nők kihívásairól, a férfiakkal való kapcsolataikról és a következő generáció neveléséről. Ezek a témák 2024 végétől kezdve a kínai internetes diskurzus középpontjába kerültek.

A vetítésen vendég lesz Wang Yao, a Beijing Film Academy oktatója és Wang Yao, a film forgalmazója.
Vígjátékba csomagolt sötét történelem és gyilkossági ügyek? Így lehetne összefoglalni a Chinatown Detektív negyedik részét, mely 1900-ba, San Francisco kínai negyedébe repíti a nézőket. Itt egy fehér nő meggyilkolása tovább szítja az amúgy is erősödő kínaiellenes hangulatot. Egy kínai vadász, és egy Amerikában tanult kínai fiatal valószínűtlen párosa kezdi el az ügy felgöngyölítését, amely egyre szövevényesebbé válik, amikor belekeverednek egy híres kínai bűvész rejtélyes halálának ügyébe is. Végül csatlakozik hozzájuk egy kínai forradalmár és a kínai negyed egyik befolyásos alakja is. A több fősre bővült kis csapat mindent megtesz, hogy együtt leleplezze az összefonódó gyilkosságok mögött meghúzódó összeesküvést.
Ez a film a népszerű kínai Detective Chinatown filmsorozat negyedik része. A film megtartja a sorozat jellegzetes "krimikomédia" stílusát, és különleges módon kapcsolja össze az amerikai történelem egy sötét fejezetével: a 20. század eleji kínaiellenes törvényhozással. Ritka példa a külföldi helyszínen játszódó történelmi kínai filmek között. 2025 kínai újévi szezonjában mutatták be, és kb. 500 millió dolláros bevételével hatalmas közönségsiker lett, jelenleg a 14. legnagyobb bevételt hozó film Kínában. Külön publicitást kapott a film kapcsán, hogy a nyugati közönség számára se ismeretlen Zhou Runfa (Chow Yun-fat) is visszatért a film kedvéért a képernyőre.
Az év egyik kasszasikere, 500 millió USD bevétel, 14. helyen a legnagyobb bevételt hozó filmek listáján Kínában.

Kerekasztal beszélgetés a Kávézóban, a Magyar-Kínai Baráti Társaság fotókiállításának megnyitója.
Regisztráció itt!

A filmvetítés vendége lesz Li Shaohong rendező, Nianping Zeng operatőr, valamint Su Tong a film alapjául szolgáló regény írója, a film forgatókönyvírója.
A Púder című film két nő életét és kapcsolatát kíséri figyelemmel az ötvenes évektől kezdődően, akik korábban prostituáltak voltak, azonban az Új Kínában egy kampány keretében elviszik őket átnevelésre, hogy a társadalom hasznos tagjaivá válhassanak.
Eltérő személyiségük eltérő döntésekhez vezet, míg az egyikük megszökik, a másikuk marad az átnevelésen, azonban egyik választás sem garantálja a boldog végkifejletet, hiszen az emberi sorsban minden állomás csupán átmeneti. Számos fordulat és hányattatás után a régi barátnők kibékülnek bár, de külön utakon folytatják életüket.
A film az egyik legnagyobb hatású kortárs kínai író, Su Tong azonos című regénye alapján készült, az író maga is részt vett a forgatókönyv megírásában. Li Shaohong rendezőnő a kínai rendezők ötödik generációjának tagjaként különös érzékenységgel vitte filmvászonra a történetet, alkotását számos pozitív kritikával és a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjjal jutalmazták.

A vetítés vendége Chris Beryy, a King's College London professzora.
Filmajánló Chris Berrytől, a King's College London professzorától
Az A-Q hiteles története Kína egyik vitathatatlan filmklasszikusa, és az első kínai film, amelyet beválogattak a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába. A nagyhatású baloldali író - Lu Xun - azonos című, 1920-as évekbeli regényének feldolgozását a Sanghaji Filmstúdió adaptálta filmvászonra 1981-ben, az író születésének 100. évfordulója alkalmából. A-Q egy szegény földműves a Qing-dinasztia utolsó napjaiban, akit kizsákmányol a feudalizmus, és cserbenhagy az 1911-es polgári forradalom is – az a forradalom, amely megdöntötte a régi császári rendszert, és köztársaságot hozott létre. Az elnyomó ideológia eltorzítja Ah Q lelkivilágát is. Ez a torzulás volt Lu Xun művének központi eleme, írói célja pedig az, hogy a kínai népet ebből az állapotból kizökkentse.
A filmkészítők számára azonban kihívást jelentett, hogy a főszereplő egy antihős: gyáva, önámító és opportunista. Egyfelől ez egy lehetőség volt arra, hogy elszakadjanak a múlt leegyszerűsített fekete-fehér karaktereitől, másrészt viszont hogyan fogadhatna el a közönség egy antihőst? A rendező, Cen Fan és a forgatókönyvíró, Chen Baichen végül egy keretes elbeszéléssel oldotta meg ezt a problémát, amely Lu Xun saját vívódásáról szól, ahogy megírja a regényt. A végeredmény esztétikai és kritikai szempontból is diadalt aratott.

A vetítés vendége lesz Qiao Liang, a film rendezője
A Hold nyomában című film a 8. Lu Xun irodalmi díjjal kitüntetett Az elmúlás című regényből készült, és a 12. Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál versenyszekciójában szerepelt.
A film egy művész története, és egyben egy női történet. Qi asszony ünnepelt kínai opera sztár, számos szakmai sikerrel a háta mögött, azonban ezért súlyos árat kellett fizetnie. Férje elhagyta, gyerekeivel pedig elhidegült a kapcsolat, amivel akkor szembesül igazán, mikor már betegen visszatér szülővárosába. Ünnepelt művészként csatlakozik a helyi operatársulathoz, melyben egyik fia is tagja, hogy helyrehozza kapcsolatukat. Egy váratlan incidens révén azonban a múlt sötét titkaira is lassan fény derül…
A Qi asszonyt alakító He Saifei eredetileg maga is elismert kínai operaművész. Bár a szerep mintha neki lett volna kitalálva, eleinte mégis vonakodott elvállalni, attól tartott, hogy túl nehezen fog tudni kikerülni a hatása alól a hasonlóságok miatt. Az összetett karakter kiváló megformálásáért végül elnyerte Kína egyik legrangosabb díját.
He Saifei fiatalkori tehetségét egyébként az idei filmhéten még a Púder című Ezüst Medve-díjas alkotásban is megcsodálhatjuk, melynek szintén egyik főszereplője.

A vetítés vendége lesz Xie Fei, a film rendezője.
Li Huiquan egy rosszul végződő utcai verekedés után, 24 évesen szabadul a börtönből, és utcai kirakodós árusként egyedül kezd új életet. Mikor megismerkedik egy Zhao Yaqiu nevű kezdő énekesnővel, a lány első látásra elbűvöli. Li Huiquan a lány segítségére siet, amikor azt zaklatják, és látszólag egyre közelebb kerülnek egymáshoz. De mikor úgy tűnik, Li Huiquan élete végre rendeződni fog, egykori legjobb barátja, aki szintén a verekedés miatt volt börtönben, megszökik, és hozzá fordul segítségért ...
A film az 1990-es Berlinalén elnyerte a kiemelkedő egyéni művészi teljesítményért járó Ezüst Medve-díjat. A film a kínai fiatalok útkeresésébe, lelkiállapotába, és a kor társadalmi valóságába nyújt betekintést a 80-as évek Kínájában, a Nyitás és Reform politikáját közvető átalakulás időszakában. Xie Fei rendező alkotását a kritikusok egy noir elemekkel gazdagított remekműnek tartják. A rendező által helyenként alkalmazott dokumentarista kamerakezelés korszakalkotónak számított Kínában, és az autentikus hangulat miatt egy egész generáció kultuszfilmje lett.

Chris Berry, a King's College London professzorának filmajánlója
Még nagyobb, még jobb, még több speciális effekttel! A vándorló Föld 2 az első film varázslatát építi tovább, mely 2019-ben áttörő sikert jelentett a kínai sci-fi számára. A második részben Kína legnagyobb akciófilm sztárja, az eredeti filmben is szereplő Wu Jing, és a hongkongi megasztár Liu Dehua (Andy Lau) közösen szerepel.
A Vándorló Föld 2. című film 2044-be repít minket, amikor az Egyesült Föld kormánya szembesül azzal, hogy a Nap tágulása hamarosan ellehetetleníti majd az életet a Földön. Vajon melyik a jobb választás, a Digitális Élet Projekt, mely alapján elektronikusan őrznék meg az emberi tudatot az örökkévalóságnak? Vagy a Mozgó Hegy Projekt, melynek szerint az emberiségnek hatalmas hajtóműveket kell építenie, hogy kilökje a bolygót a Naprendszerből? A Wu Jing által alakított űrhajós, és az Andy Lau által megformált tudós küldetésük során személyes tragédiákkal is kénytelenek szembenézni, a drámai feszültséget nem csupán bolygónk közeledő veszte okozza, hanem a családi és a nemzettel szembeni kötelezettségek és érdekek ütközése is.
A film Kína első Hugo-díjas írójának, Liu Cixinnek a művei alapján készült. Ez azonban nem akadályozza meg a rendezőt abban, hogy becsempésszen néhány tisztelgést személyes kedvence, Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmje előtt.