Egy Facebook ismeretségnek köszönhetően nagypénteken lehetőségem nyílt találkozni a hamarosan magyarul is megjelenő Örvénylő szerelem című kínai regény szerzőjével, Jason Sivel. Mint kiderült, jelenleg Magyarországon él, így Budapesten találkoztunk, ahol angolul beszélgettünk az életéről, a regényeiről és Budapestről, miközben a Kálvin téri Flour Style Wok Bar-ban a forró, gőzölgő rámenünket eszegettük ebédidőben.
- Milyen volt a gyermekkorod Kínában, hol éltél?
- Átlagos, de boldog gyermekkorom volt a nővéremmel és a bátyámmal. Kínai mértékkel számítva egy kisebb, 5 millió lakosú városban, Szucsou (Anhuj) nőttem fel, ez Kína középső részén helyezkedik el. Hosszú történelme van a városnak, amely több híres történelmi személyiséget is adott Kínának. A város a Lingbi kövekről (magyarul: tudóskő, angolul: Gongshi) is híres, amelyek a természetes erózió által különös formájúra alakított kőtömbök. Ezekkel a különleges kövekkel évszázadok óta Kínában a kerteket és a dolgozószobákat is szívesen díszítették.
- Éltél még máshol is Kínában huzamosabb ideig?
- A szülővárosomon kívül éltem Sanghajban is, ahol az egyetemet végeztem, valamint az indiai Csennai városában, ahol a mesterképzésemet fejeztem be. Később két évig Pekingben laktam, ahol angoltanárként dolgoztam.
- Hol hallottál először Magyarországról, Budapestről?
- Angoltanulás közben figyeltem fel Magyarországra, hogy az angol „Hungary” (Magyarország) és a „hungry” (éhes) szavak nagyon hasonlóak. Kínában Qiang Chen egy híres színész, aki az 1950-es években Magyarországon járt, és amikor épp Budapest látképében gyönyörködött, akkor tudta meg, hogy fia születik. Így első fiát Budának, majd második fiát Pestnek nevezte el. A nevük nagyon egzotikusnak hat Kínában, ezért ha ők szerepelnek egy filmben vagy műsorban, mindenki felkapja a fejét.
Jason Si Pekingben
- Mi volt az első benyomásod Budapestről, és hogyan változott ez az évek során?
- 2015. június 1-je óta élek itt, vagyis már majdnem tíz éve. Számomra Budapest egy csendes és gyönyörű város, különösen a belvárosi Duna-partok tetszettek meg elsőre. Az évek alatt ezek a területek is sokat változtak – több új épület épült, ami modernebbé és nemzetközibbé teszi a városképet. Szucsouban körülbelül 18 évig éltem, Budapesten pedig már 10 éve, s így Budapest lett a második otthonom. Nagyon szeretem a Budai Várat és a Gellért-hegyet – onnan belátni az egész várost és a Dunát.
- Tíz év alatt megpróbálkoztál a magyar nyelv elsajátításával is?
- Magyarul akkor kezdtem tanulni, amikor ideköltöztem. De be kell vallanom, hogy ez egy nagyon nehéz nyelv. Főként baráti beszélgetések során tanulok, illetve nyelvkönyvekből. A nyelv szépsége számomra abban rejlik, hogy nagyon más, mint a kínai vagy az angol – különleges a logikája és a hangzása is.
- Budapesten kívül milyen más magyar városokat látogattál még meg?
- Szinte minden nagyobb városban jártam már, és több kisebb városban, sőt néhány igazán szép faluban is. Például Székesfehérváron, Debrecenben, Pécsett, Győrben, a Balatonnál, Miskolcon, valamint Hollókőn is. Nagyon érdekes élmény volt számomra a miskolctapolcai barlangfürdő – ilyet korábban még sosem láttam. Hollókő is mély benyomást tett rám: a falu hangulata, a hagyományos épületek és a történelmi örökség mind különleges élményt nyújtottak. Érezni lehet ott a régi idők hangulatát, mintha visszautazna az ember az időben.
Jason Si a József-hegyi kilátónál
- Hogyan egyensúlyozol a kínai gyökereid és a magyarországi mindennapi életed között?
- Ez attól függ, éppen hol vagyok. Ha Európában vagyok, de nem Magyarországon, akkor Magyarországot érzem az otthonomnak. Viszont ha Kínába látogatok, azonnal mindent ismerősnek érzek, és az otthonosság érzése tölt el.
- Mikor és miért kezdtél el írni? Mit jelent számodra az írás?
- Már középiskolás koromban elkezdtem írni. Emlékszem, hogy a gimnázium utolsó évében a kínai nyelvtanárnőm gyakran felolvasta az írásaimat az egész osztály előtt, ami az egyik legnagyobb elismerés Kínában. Ez óriási bátorítást adott nekem, hogy folytassam az írást. Az írás számomra a legjobb módja annak, hogy kapcsolatba lépjek a világgal, és megértsem az életemet. Egyben az érzelmeim és a stressz levezetésének is az egyik legjobb eszköze.
- Miről szól az első regényed, és mi inspirált a megírására?
- Az első regényemet valójában még nem adtam ki, mert úgy éreztem, nem volt elég jó. De az, hogy végig írtam egy hosszabb történetet, megtanított arra, hogyan kell regényt írni. Ez a regény az életem egy valós eseményén alapul. Szóval az Örvénylő szerelem című regényem valójában a harmadik kínai nyelven írt regényem, de az első, ami kiadásra is kerül.
- Miért döntöttél úgy, hogy kínaiul írod meg az Örvénylő szerelem című regényedet?
- A kínai az anyanyelvem, és egyben az a nyelv, amelyen a legpontosabban ki tudom fejezni a gondolataimat és az érzéseimet. Dézsi Ibolya fordította magyarra és az Atlantic Press Kiadónál fog megjelenni a regényem. Nagyon kellemes volt az együttműködés, időnként konzultáltunk, amikor egy-egy részlet magyarázatra szorult, hogy a jelentése pontosan átjöjjön a magyar olvasóknak is.
- Mely írók vagy könyvek voltak rád hatással?
- A könyvek közül például Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása, Han Kang: A vegetáriánus és Vladimir Nabokov: Lolita voltak rám nagy hatással. Ezeket kínai nyelven olvastam. Emellett több mint 2000 filmet is megnéztem, amelyek szintén sokat segítettek a történetvezetés technikájának elsajátításában.
- A regényed inkább kínai történet magyar közönségnek, vagy inkább egyfajta híd a két kultúra között?
- Határozottan egy híd a két kultúra között. A magyar olvasók megismerhetik a kínai kultúra érdekes vonásait, ugyanakkor sok ismerős dolgot is felfedezhetnek benne, például Budapesttel és a magyar mindennapokkal kapcsolatos helyszíneket és kulturális elemeket. A kínai történetmesélés erősebben támaszkodik az érzelmek árnyalt ábrázolására és a rejtett jelentésekre, míg a magyar irodalom sokszor közvetlenebb érzelmi megjelenítést alkalmaz és természetesen teljesen más kulturális háttérből táplálkoznak, ami eltérő látásmódot hoz magával.
Jason Si a Zsámbéki Romtemplomnál
- Az Örvénylő szerelem című regényed nem az első publikált műved. Hogyan látod az írói fejlődésedet az első megjelenésed óta?
- Az írás számomra olyan, mintha lépcsőfokokon haladnék felfelé. Ahogy írok, úgy érzem, hogy egyre jobban meg tudom tervezni a történetet, és a nyelvi kifejezőeszközeim is egyre gazdagabbá válnak.
- Mennyiben befolyásolta az itteni élet a munkásságodat? Változott-e a szemléleted, amióta itt alkotsz?
- Az itt töltött évek alatt, különösen, amikor az utcán vagyok, sokszor érzem magam kívülállónak – de ez az érzés kifejezetten jót tesz az írásomnak. Tudatosan figyelek a mindennapi élet apró részleteire. Például, ha látok valakit csendben álldogálni a Lánchídon, mások talán azt gondolják, csak gyönyörködik a kilátásban – én viszont elképzelem az életét, a történetét. Ez a fajta látásmód sokat segít a történeteim megalkotásában.
- A regény egy fiatal pár – egy olasz férfi és egy kínai nő – budapesti szerelmének történetét meséli el. Mi inspirált erre a nemzetközi kapcsolatra?
- Mindig is vallottam, hogy a művészet alapja a valós élet. Ez a regény is részben az én élettapasztalataimból táplálkozik. Budapest egy igazi nemzetközi város, így két külföldi szerelmét választottam fő motívumnak, mintha Budapest lenne az egész világ közepe.
- Miért választottad Budapestet a történet szívének?
- Budapest a második otthonom. Kínán kívül ezt a várost ismerem a legjobban. Nagyon szeretem, ezért fontos szerepet kapott a regényemben is. Valójában számos novellát és egy másik hosszabb regényt is írtam már, amelyek szintén Budapesten játszódnak. Ilyen volt a Magyar-Kínai Írószövetség Lapjában a Kínai nők a Dunánál című novellám. Minden új történet számomra olyan, mint egy új életirány felfedezése – ez az, ami igazán izgalmassá teszi az írást számomra.
- A regényben a szerelem és a tragédia szorosan összefonódik. Miért tartottad fontosnak, hogy ne csak a boldogságot, hanem a nehézségeket is bemutasd?
- A boldogság a legfontosabb az életben. De a földön élünk, nem a mennyországban – a mindennapokban a nehézségek is jelen vannak. Ezek teszik a történetet hitelesebbé és sokszínűbbé.
Jason Si Brno városában Csehországban
- Milyen jövőbeli terveid vannak? Dolgozol már egy új regényen is?
- Az egyik novellámat nemrég lefordítottam angolra, amely hamarosan megjelenik az Egyesült Államokban. A második hosszabb regényemet is már befejeztem, és az is Budapesten játszódik. Nagyon remélem, hogy felkelti néhány kiadó érdeklődését, és sikerül magyar nyelven is megjelentetni.
- Mikor találkozhatnak veled személyesen a magyar olvasók?
- Az Örvénylő szerelem című regényem magyarul 2025. május 20-tól lesz kapható a könyvesboltokban. 2025. június 14-én 11 órakor a 96. Ünnepi Könyvhéten Budapesten, a Vörösmarty téren, az Atlantic Press Kiadó standjánál, a 73-as pavilonnál fogok dedikálni. Aki akkor meglátogat egy Magyarországon egyedülálló dedikálásban lesz része, mert a kínai írói pecsétem is a könyvébe kerülhet.
- Köszönöm szépen az interjút. Találkozzunk a dedikáláson!
- Köszönöm szépen én is a lehetőséget.
Jason Si: Örvénylő szerelem dedikálása
