Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál 2025

2025.01.25-től 2025.02.02-ig a világ legrangosabb dokumentumfilmjeinek tematikai és egyéb megkötések nélküli egyetlen nemzetközi verseny fesztiválja Magyarországon közel 70 filmmel és 200 vetítéssel várja a nézőket, amelyek között lesz kínai, japán, tajvani és mongol film is eredeti nyelven magyar és angol felirattal. A filmek Budapesten, Békéscsabán, Debrecen, Egerben, Jászberényben, Kecskemétén, Szegeden, Székesfehérváron, Szombathelyen is láthatók lesznek.

A 11. BIDF díjairól hazai és nemzetközi szaktekintélyekből és alkotókból álló zsűritagok döntenek. Minden vetítés után a filmek alkotóival és az egyes filmek témájának szakértőivel beszélgetnek, akikkel megoszthatjátok a véleményeteket és a bennetek felmerülő kérdéseket.

Minden évben, emberek ezrei tűnnek el minden nyom nélkül Japánban. A jelenségnek elnevezése is van: Johatsu avagy „elpárolgottak”, akik a legkülönbözőbb okok miatt döntenek úgy, hogy felhagynak addigi életükkel: kínzó kapcsolatuk, fojtogató adósságuk vagy a maffia fenyegetései elől menekülnek. Sokuknak az úgynevezett „éjszakai költöztető” cégek segítenek eltűnni, és új életet kezdeni valahol máshol. A korábbi identitásukat feladó embereknek és hátrahagyott családjuknak, barátaiknak is számos fájdalommal, belső konfliktussal kell szembesülniük, amelyből ködös út vezet a megbékéléshez..

Egy téli éjszakán Juyeont telefonon hívja az apja. Részeg hangon meglepő megjegyzéseket tesz: „Ne légy olyan, mint a nagynénéd volt, aki öngyilkos lett.” Juyeon egyáltalán nem tud róla, hogy volt egy nagynénje. A családi titoktól megdöbbenve eltökélten kutatni kezd. Ahogy próbálja megtörni a fullasztó csendet, úgy kerül fokozatosan a felszínre, hogy családja magatartása milyen mélyen gyökerezik a dél-koreai társadalom képmutató értékrendjében. Kérdés, hogy sikerül-e Juyeon-nak a hallgatás mélyéről felszínre hozni nagynénje elveszett hangját.

Túl a Kárpátokon, túl az Urálon, sőt, még a végtelen fűtengeren is túl, él egy nép, amely számontartja és szereti a magyarokat. Füredi Zoltán személyes hangvételű road movie-jában Mongóliába kalauzol, hogy fényt derítsen a magyarok és mongolok közötti furcsa rokonságtudat eredetére, és hogy saját sorsát megváltoztassa. A filmben a rendező egy átokkal birkózik. Utazásának tétje van.
Útja során találkozik többek közt hunokkal, vöröskatonákkal, a sonkafőző Angelikával, egy csirkepaprikással az ulánbátori Duna-parton, egy kisborjúval és az Orhon-folyó szellemével.

Kínában egy új iparág jelent meg: ha rájön egy férj vagy feleség, hogy házastársa megcsalja, akkor felkereshet üzleti vállalkozásokat, amelyek vállalt feladata, hogy a hűtlenségnek véget vessen. Wang Zhenxi e növekvőben lévő szakma képviselője, egy úgynevezett „szerető-elválasztó”, akit azért alkalmaznak, hogy minden szükséges eszközzel fenntartsa a házasság kötelékét és megszakítsa az ezt veszélyeztető szerelmi kapcsolatokat. A film - bensőséges bepillantást engedve egy házaspár zárt ajtók mögötti magánéletbe - egy hűtlenség valós, kibontakozó esetét követi nyomon, amelyben Wang professzor megpróbálja a házaspárt a válság széléről visszahozni. Történetük próbára teszi rokonszenvünket férj, feleség és szerető iránt, valamint megmutatja, hogyan ütköznek az érzelmek a kulturális normákkal a mai Kína romantikus kapcsolataiban.

Amikor egy olimpiai bajnok nem örömében sír a dobogón, hanem azért, mert országának himnuszát nem énekelheti… Tajvan. Egy ország, amelyet Kína nyomására számos állam a mai napig nem ismer el. A magyar kormány sem. Egy nép, amely óriási küzdelmet folytat, hogy megőrizze nehezen kivívott demokráciáját és a szabadságot. Egyetemi diákok, akik csakúgy, mint Hong – Kongban, elszántan képviselik országuk valódi érdekeit. Egy film, amelynek főhőse Tajvan első női elnöke, a hazája iránti szenvedéllyel kormányzó Tsai Ing-wen, aki kötélen táncolva egyensúlyoz az Egyesült Államok és Kína kolosszális geopolitikai erői között. „A Láthatatlan Nemzet” megmutatja magát.

Nanfu Wang Amerikában élő kínai rendezőnő nem először száll szembe bátran a kínai kormányzattal. Ezúttal az ország egykori „egy gyermekes családpolitikájának” gondosan őrzött titkáról rántja le a leplet, így adva hangot a visszafordíthatatlan sérelmeket elszenvedett emberek millióinak. Miután Wang-nak Amerikában megszületik a kislánya, leleplező film-utazásra indul, amelynek során a családok nagyságát erőszakkal korlátozó politika vizsgálata közepette saját családjának traumái is felszínre kerülnek.

Tisztviselők, újságírók, szülők és aktivisták szédítő számú tanúvallomása a kikényszerített sterilizációról, a gyermekek elhagyásáról és az állam által támogatott emberrablásokról. Bár e „családpolitika” okát értjük, a módszer, ahogyan a könyörtelen propaganda az agymosás és a terror útján számtalan kínai állampolgárt rávett arra, hogy elmondhatatlan bűntetteket kövessen el a falubeliek és saját családtagjai ellen – dermesztő.

Kína olyan tüzet olt, amit maga gyújtott.
Súlyos veszélyben a társadalmi stabilitás Kínában: 30 millióval több a férfi, mint a nő. Vénlánynak nevezik a kínaiak, de leginkább a kínai kormány azokat a tanult, kozmopolita nőket, akik nem mentek férjhez, nem alapítottak családot huszonegynéhány éves korukig.
Házastárs kereső vásárok, házasságközvetítők, kormány által szponzorált randi-rendezvények kavalkádján keresztül követünk három fiatal, bizakodó, egyedülálló nőt, akik hatalmas nyomás alatt próbálják megtalálni szerelmüket - a maguk módján.

Vannak gyárak, amelyekben csak ülő, vagy csak álló munkát lehet végezni, van, ahol nem kötelező az egyenruha és vannak olyanok is, ahol 175 cm-nél magasabb tetovált embereket nem foglalkoztatnak. A gépsorokon szőnyegek, kozmetikumok, távcsövek, mobiltelefonok és műfenyők mellett gumibabák is készülnek. A dolgozók minden mozdulatát kamerák és elöljáróik árgus szemei figyelik.
A főnökök “Super Boss” tréningeken sajátítják el a meggazdagodáshoz szükséges magatartást, de igény szerint az európai etikettet oktató és a jó megjelenést garantáló tanfolyamokra is befizethetnek. A leggazdagabbak számára angolul beszélő komornyikokat és testőröket képeznek. A kínai gazdasági felemelkedés nem ismer határokat.

A tudás hatalom. Kínában az állam ma többet tud a lakosságról, mint az emberek saját magukról. A megfigyelésnek sokféle módja van: az arcfelismerő rendszer, az elképesztő mennyiségű adat elemzése és egy pontrendszer egyvelege, amelyben a viselkedésed alapján szerezhetsz és veszíthetsz társadalmi kreditet. Ez a rendszer már-már disztópikus paródia lehetne, ha nem lenne már a teljes valóság maga. A filmben két család küzd a megfigyelés hálójában, ebben a digitális börtönben az igazságért. Chen férje ügyvéd, emberi jogi aktivista, akit 2020 óta börtönben tartanak jogi munkája miatt. Azóta éjjel-nappal figyelik Chen életét. Találkozunk azon ritka független újságírók egyikével is, aki az állandó fenyegetettség ellenére bátran feltárja a világ legnagyobb hatalmának gaztetteit. Az első egészestés film a kínai megfigyelő államról, a technológiáról, az (ön)cenzúráról, a hatalommal való visszaélésről, de mindenekfelett az egyre jobban ellenőrzött társadalomban élő bátor emberekről.