Az Ázsia Ékkövein publikáló Drikával augusztusban az Orient kínai étteremben találkoztunk egy interjú keretében, ahol a koreai, kínai és a japán sorozatfordításokról beszélgettünk. Drika az oldalon DrikaForever néven található meg, 2019 óta már több mint 42 sorozatnak és 25 filmnek készítette el a magyar feliratát. Az interjú után a Koreai Kulturális Központot is meglátogattuk.
- Mikor kezdtél el ázsiai sorozatok fordításával foglalkozni?
- 2019 tavaszán, s nagyon hamar fel is került az Ázsia Ékköveire az első fordításom, ami egy egyetemen játszódó romantikus kínai sorozat volt a Youth.
- Miért pont ezt a sorozatot választottad, mikor belekezdtél a fordításba?
- Abban az időszakban inkább könnyedebb kínai sorozatokat néztem, és a testvérem is szeretett volna csatlakozni hozzám. Ő angolt tanult, én viszont németet ezért, hogy meglegyen a közös nyelv, úgy döntöttem, hogy lefordítom neki, és akkor együtt tudjuk nézni és élvezni ezeket a sorozatokat.
- Ez érdekes, mert általában angol szokott lenni a forrásnyelv. Mindig német nyelvből dolgozol?
- Igen, németből. Ez ritka, én is csak egy-két embert ismerek, aki nem angolból fordít. Egy idő után el is szoktak tünedezni. Jobban megmarad az, aki angolból fordít, mert sokkal előbb megkapja a feliratot, amiből tud dolgozni, akár több fordítás is elérhető. Általában a németből egy van, és az sem mindig a legjobb minőségű. A német nyelv sokkal kifejezőbb, jobban közli például kapcsolatokat. Ilyen szempontból azért eléggé segítő, hogy mondjuk du (te) van vagy Sie (maga, Ön). Sokkal egyszerűbb volt megérteni az elején, hogy kik azok, akiknél magázás áll fenn, kik azok, akiknél tegezés.
- Mi alapján választod ki, hogy melyik sorozatot fogod majd fordítani?
- Sok mindentől függ. Általában a műfajt nézem, meg a tartalmakat szoktam olvasni. Ha megtetszik, és még nem foglalta le senki, és ha jön Viki-re is, akkor a legtöbbször a német feliratot onnan tudom megszerezni.
- Ezek általában milyen műfajúak?
- Thriller vagy krimi. Nagyon szeretem a melodrámákat is. Viszont egy jó iskolai drámát sem szoktam visszautasítani. Végignézve a fordításaimat, azért a legtöbb műfajban már dolgoztam: történelmin, romantikuson, horroron. Nézőként is mindenevőnek mondanám magamat, és szerintem ez fordítóként is látszik a munkáimon.
- A sorozatokon kívül elég sok filmfordításod is van. A filmeket mi alapján választod ki?
- A filmeknél is általában a tartalom, illetve egy szépen elkészített borító is fel szokta kelteni a figyelmemet. Ha a tartalom is tetszik, illetve a képi világa is megfelelő az előzetesek alapján, akkor az döntő szokott lenni. Filmeknél is mindenfélét fordítottam, különböző kultúrákból és különböző műfajokban is. Maga az, hogy egy híresebb személy játszik benne, nekem annyira nem mérvadó, hanem inkább a történet az, ami alapján döntök.
Drika Korea polca
- Egy-egy ilyen választásnál, hogy mit fogsz fordítani, mennyire játszik szerepet az, hogy milyen hosszú a sorozat, illetve a felirat?
- A koreai sorozatoknál általában 12-16 részeseket fordítok szívesen. Kínait most már nagyon ritkán szoktam fordítani, viszont ott a 15-24 rész körüli az, amire azt mondom, hogy szívesen dolgozom vele. Mostanában nagyon sokat dolgozom japán sorozatokon is. Azok nem annyira hosszúak, 10-11 részesek. A feliratnál nem is az befolyásol, hogy egy milyen hosszú, hanem milyen típusú. A jogi szövegekhez nincs nagy szókincsem, németből pedig még akkora sem. Általában, ha 1000 sor fölött van egy felirat, akkor már nagyon átgondolom a fordítást.
- A vicces jeleneteket, szóvicceket, amiket nem lehet szó szerint lefordítani, s a német is eleve másként fordíthat, azt mennyire nehéz lefordítani, hogy magyarul is megállja a helyét?
- Általában itt a több nyelvi feliratot is elő szoktam venni. Meg szoktam nézni például az angolt, illetve hogyha egy kicsit tanácstalan vagyok, akkor a spanyolt is – mert azt is tanultam. Ha már megvan az értelme, akkor próbálok valami magyar szófordulatot vagy szólás, közmondást keresni, ami átadja ezt az érzést. Tehát nem szó szerint szeretném lefordítani, mivel úgysem értenék meg, hanem próbálom megtalálni a magyar megfelelőjét.
- Milyen más nehézségékbe ütköztél még a fordítás során az évek alatt?
- Volt egy sorozatom, ahol egy majdnem 10 perces jelenet hiányzott a Vikis verzióból, erre egy másik verzióra átidőzítéskor jöttem rá. Sokszor a Vikin teljesen máshogy van megvágva a sorozat. Volt, hogy pár percenként mindig jött egy olyan jelenet, amit vagy nem úgy vágtak meg, vagy valami kimaradt, vagy csak pár másodperces fekete villanás került bele, ami elég arra, hogy elcsússzon az egész felirat, s akkor egy-egy résznek az átidőzítésekor még plusz két-három órán keresztül ott görnyedek az időzítő program felett, hogy a mindenki számára könnyen elérhető verzióhoz is illeszkedjen. Mostanában még az is nehézség a sorozatválasztásnál, hogy egyre több streaming felületen érhetők el a sorozatok. Ami nézőként jó, viszont fordítóként azért néha megfájdul az ember szíve, amikor egy olyan projekt, amit hónapokkal ezelőtt kinézett, végül a streaminghez kerül, és akkor nem tud rajta dolgozni, hiszen van olyan, hogy már aznap felkerül a magyar feliratos verzió is vagy akár a szinkron.
- Vannak kedvenc műfajaid, amelyeket szívesebben fordítasz?
- Nagyon szeretem a melodrámákat. Tudom, hogy sokaknak ezek megosztók, viszont azok nagyon közel állnak hozzám. Illetve az iskolai drámákat, nem feltétlen csak a romantikus kisiskolai történeteket, hanem akár a társadalmi problémákat is érintő sorozatokat.
- Fordításkor mennyire szükséges ismerni az adott nép kultúráját?
- Kezdő fordítóként az ázsiai kultúrák teljesen másak, mint a nyugati kultúrák. Tehát ha nem nézett valaki előtte mondjuk több ázsiai sorozatot, akkor lehet, hogy lesznek olyan furcsaságok, amiket nem igazán tud hova tenni. Például a koreai társadalomban is fontos, hogy ki kit hogyan szólít meg. A különböző magázások, tegezések, hogy hogyan adja meg az egyik ember a másiknak a tiszteletet. Amikor elkezdtem a japán sorozatokkal is foglalkozni, ez nagyon más volt. Ott is fontosak ezek, viszont nem vették annyira szigorúan. A kínaiaknál azt figyeltem meg, hogy a tisztelet megadása fontos, viszont nincsen annyira formai keretek között, mint például a koreaiaknál. Eldönteni, hogy melyik az a pont, amikor tegeződés felé viszi el az ember a dolgot, melyik az a pont, amikor még magázódással folytatódik, ez okozhat néha nehézséget. Kell egy kis idő, amíg átáll az ember egy másik kultúrára. Egyes hivatásos sorozatfordítóknál is érezhető, hogy nem feltétlenül a kultúra szerelmesei azok, akiket felkérnek, és olyan alapvető dolgok, amiket mi használunk, akár a megnevezések, a sunbae, meg társai kimaradnak, ami érthető, ha olyan embereknek fordítják, akik nem ismerik ezeket a kultúrákat, de aki mondjuk évek óta koreai rajongó, azoknak ez visszaesés, furcsa lehet.
- Mit élvezel különösen a fordítói munkában?
- Az első részek fordítását, amikor a karakterek közötti kapcsolatokat próbálom megérteni. Utána pedig az árnyalást, hogy megvan köztük a távolságtartás, de azért mivel közelebb állnak, egy-egy csipkelődés vagy egy kis barátibb megszólalás, gesztus, odaszólás van köztük. Ezekre mindig próbálok figyelni, hogy érzékeltessem. Illetve amire nem feltétlenül figyelnek mindig a németre fordítók se, vagy az eredeti angol felirat készítői, hogy a korosztálynak megfelelő szavakat használják. Nemrég fordítottam például egy japán filmet, ahol a főszereplők körülbelül a 11-12 éves korosztály, s ott nem egyszer futottam bele abba, hogy olyan szavakat, kifejezéseket használtak, amit egy átlagos fiatal tinédzser biztos, hogy sose használna, vagy csak 10-20 évvel ezelőtt használt. Az is fontos, hogy tisztában legyünk akár a szlengekkel is, például a középiskolás sorozatoknál.
- Egy-egy szereplőnek mennyire tudod érzékeltetni a beszédstílusát?
- Igyekszem, amikor lehet. Nem annyira gyakori, de a színészeknél is hallatszik, hogy direkt úgy van megírva a szerepe, hogy egy kicsit racsolósabban beszél, vagy egy kicsit máshogy ejti a hangokat. Ezzel lehet játszani, csak a nézők nem feltétlenül veszik mindig jónéven. Pedig csak a karakter beszédhibáját próbáljuk átadni a magyar feliratban is. Van, akinek ez átjön, valakinek nem. Igyekszem, hogy próbáljak egy kis karaktert adni a szereplőknek, hogy közelebb kerülhessenek a nézőhöz. Én sokkal több időt foglalkozom velük, nekem összeáll róluk egy kép, jobban átérzem, viszont ügyelek arra, hogy annak is átjöjjön, hogy milyen a karakter, aki csak pár naponta egy-egy órát tölt azzal, hogy megnézze a következő részt.
- Egy rész elkészítésének milyen munkafázisai vannak, és mennyi ideig tartanak?
- Nehéz megmondani, függ attól is, hogy milyen fajta a sorozat, attól is, hogy mennyire vagyok fáradt. Van olyan, hogy pár napig csak 10-10 percig tudok vele foglalkozni, de olyan is, hogy egy egész délután. Műfajtól is függ, hogy mennyire használnak szakszavakat benne, mennyire kell utána néznem, utána olvasnom. A koreai sorozatoknál általában előre meg szoktam nézni a részt, majd csak utána kezdek bele. A Viki a koreai sorozatokat 6 darab 10 perces részre osztja fel. 10 percenként szoktam visszaellenőrizni, és akkor látom a képet és a szöveget is. A helyesírási hibákat, az esetleg elrontott személyragokat ilyenkor szoktam kijavítani, és utána jön az időzítés.
- Említetted, hogy utána szoktál nézni néhány dolognak. Miknek például?
- Ha valamilyen betegségről van szó, akkor annak a tünetegyütteseire is rákeresek. Például én fordítottam az Anyát, ez koreai sorozat, de annak van egy japán előzménye, meg azóta már a törökök is feldolgozták. Például ott is érintették, hogy a koreai családoknak sokkal több joga van, mint a gyermekvédelmi szervezeteknek. Ennek a szabályozásnak is egy kicsit utána néztem. Megnéztem, hogy Magyarországon ez hogyan működik, melyek a különbözőségek. Meg néha vannak olyan dolgok, amik csak így hirtelen eszembe jutnak, és meg kell néznem. Van ugye a Jancsi és Juliska mese. Néztem, hogy németül Hänsel und Gretel, angolul meg Jack and Jill. Elgondolkoztam, hogy mi alapján történik az elnevezése ezeknek a külföldről átvett mesekaraktereknek. Próbáltam utánanézni, hogy mondanak mit erről, akár a nyelvészek. Ez a fordítástól teljesen független volt, de a jelenet közepén két órára kiejtett a ritmusból. Vagy amikor sorozatban vagy filmben utalnak más filmekre vagy sorozatokra, és akkor rögtön jön, hogy ez tényleg létezik? Vagy ha egy filmcímet mondanak, akkor rákerestem, hogy tényleg létezik, aztán megnéztem. Vannak ilyen a sorozathoz kapcsolódó dolgok, amiknek jobban utána nézek, hogy jobban megértsem.
- Nagyon sok műfajban fordítottál. Mennyire kell másképpen fordítani egy történelmi sorozatot vagy krimit?
- Itt jön jól az, hogy nagyon sokat olvastam régebben is, többfajta műfajban is, és számít, hogy egy embernek mekkora szókincse van, mennyire ismeri a szinonimákat, akár olyanokat is, amik egy régebbi korban is megállják a helyüket, meg olyanokat is, amelyek inkább szlengesek. Tehát arra mindenképpen figyelni kell, hogy ott más szavakkal, más kifejezésekkel kell játszani, és át kell gondolni, hogy mi az, ami abban a korban megfelelő. A szinonima szótárban nagyon sok mindent fel szoktak sorolni, a régebbi elnevezéseket is.
Drika németből fordít Vikin
- Fordítani csak egyedül szoktál vagy csapatban is? Mennyiben más így fordítani?
- Próbáltam mindkettőt. Rájöttem, hogy magányos farkas típus vagyok inkább. Szerkesztőként, átnézőként egyébként szoktam másokkal is dolgozni, pár hónapja a PandaSubs oldalon is megtalálható vagyok. Vannak projektek, ahol ténylegesen fordítói munkát nem végzek, hanem amikor valaki elkészül a fordítással, átnézem, hogy nyelvtanilag rendben van-e, illetve, hogy van-e esetleg félrefordítás, amin egy kicsit lehetne javítani. De régebben fordítottam websorozatot úgy, hogy elfeleztük az egyik fordítótársammal. Nekem az annyira nem volt jó, mert bár beszélgettem vele korábban, és tudtam, hogy nagyjából egy korosztály vagyunk, de valahogy mégis teljesen más szókinccsel rendelkezett, mint én, teljesen másképpen használta a szófordulatokat, ami utána sok fejtörést okozott, mivel nem akartam nagyon átjavítgatni a munkáját, viszont az se jó, ha a sorozatrész 2 fele teljesen más stílusban ad vissza 1-1 karaktert.
- Milyen ázsiai országot látogatnál meg szívesen?
- Amit szívesen meglátogatnék, az Japán, aztán Korea meg Kína, de ott csak a kínai nagy falat nézném meg. Japán úgy egészben érdekel, a vidék is. Sokat fordítottam már japán filmeket is. Azok alapján nekem nagyon tetsző ország, akár építészetileg, akár kulturális szempontból. A japánok is bezárkózóbb nép, de mégiscsak nyitottabbak is. Én úgy vettem észre, hogy nyitottabbak a külföldiekkel szemben is. Koreában a történelmi helyszíneket látogatnám meg. Ahol mondjuk a történelmi sorozatokat is forgattak. A klasszikus, régi koreai építészet, ami vonz leginkább.
- Mi motivál a fordításban?
- Az, hogy látom, akár a számlálón is, hogy vannak olyanok, akik kitartanak, a köszönömök. Meg vannak olyan nevek, amik újra és újra felfelbukkannak, ez ilyen pozitív megerősítés. Amikor vannak, akik akár több sorozaton, majdnem az összesen végigkísértek téged, meg a filmeknél is felfelbukkannak, ezt mondanám ilyen motivációnak. Vagy a fórumban akár hozzászólásként is, egy-egy sorozat végén, amikor ilyen hosszabb üzenetet ott-ott hagynak, akár a sorozattal kapcsolatban. Például az nagyon jól-esett, amikor kiemelték, hogy maga a fordítás is olyan igényesen volt megcsinálva. Az úgy jólesett a lelkemnek. Hogyha nemcsak a sorozatot, hanem mondjuk a fordító munkájáról is szép szót ejtenek, az biztos, hogy jól fog neki esni bármelyik fordítónak. Kimondottan a kezdőknél fordulhat az elő, hogyha nem kapnak visszajelzést, hogy jó-e, amit csinálnak, akkor elveszhet a kedvük. De egy pozitív hozzászólás tovább lendíti őket.
- A „mikor lesz már kész a következő rész?” mennyire motivál vagy demotivál?
- Én az a típus vagyok, aki, ha ezt olvassa leül teljesen mást csinálni. Szóval engem egyáltalán nem motivál. Tudom, hogy várják, tudom, hogy türelmetlenek. De sokszor szoktam olyat fordítani, ami lelkileg is azért kicsit megterhelő és nehezebb téma. Néha nekem akkor kell egy kis szusszanás. Általában azért szokott párhuzamos fordításom is lenni, mert azok, ha nem is különböző műfajúak, feltöltenek. Illetve most egyetemre is járok a munka mellett, emiatt is valamikor leterheltebb vagyok. Ha valaki hibát fedez fel a fordításomban, és szépen megfogalmazza az észrevételét, nyugodtan leírhatja, nem zavar, sőt, igazából örülök is neki. Mondjuk volt már olyan, ahol véletlenül elrontottam egy sor időzítését, és akkor olyan minőségű megfogalmazást kaptam, hogy azért az egy kicsit rosszul esett. A fordító is ember és hibázik. A többségünk nem hivatalos fordító, hanem hobbiból készíti a feliratokat. Az észrevételeket én biztosan, de szerintem többen is szívesen fogadják. Csak figyeljünk arra, hogy milyen stílusban tesszük ezeket meg.
- Milyen további fordításai terveid vannak?
- Most folyamatban van egy film, amire felkerül ez az interjú, addigra az el is készül. Vannak egyébként elmentve egy kicsit régebbi sorozatok, filmek is. Aztán most nemrég néztem egy fülöp-szigeteki sorozatot, ami egy kicsit izgatja a fantáziámat, egy iskolai dráma. Lehet, hogy azt lefordítom egyszer. Terveim még vannak, de majd az idő megmondja, hogy mi az, ami belefér a következő időszakba, mi az, ami nem, de nem tervezem még abbahagyni.
- Köszönöm szépen az interjút, és hogy ilyen messziről eljöttél, több mint két órát utaztál.
- Én köszönöm. Köszönöm a meghívást. Jólesett, hogy rám gondoltál.
