Június 13-án csütörtökön a Japán Alapítványhoz látogattam el, ahol Zugor Valentina programszervezővel beszélgettünk a JFF Online Japán Filmfesztiválról. Budapesten az Oktogon Irodaház második emeletén kapott helyett az alapítvány, ahova belépve rögtön a könyvtár fogadott. Valentina a beszélgetésünk során nemcsak a filmfesztivál kulisszatitkairól, hanem a Japán Alapítványról is számos érdekességet megosztott.
- Korábban a Japán filmfesztiválok személyes részvételt igényeltek, hiszen csak moziban lehetett megtekinteni a filmeket, az utóbbi időkben viszont online. Miért kerültek át az online térbe?
- A JFF Online Japán Filmfesztivált először 2021 februárjában rendeztük meg, mert 2020-ban, majd utána 2021-ben is elmaradt a szokásos Japán Filmhetünk, amit Budapesten moziban szoktunk megrendezni. A világjárvány idején az összes külföldi irodánk kénytelen volt elhalasztani japán filmheteit és egyéb filmvetítéseit. Ezért a tokiói központunk azt a megoldást találta ki, hogy online rendezzünk egy nagyszabású filmfesztivált.
Ez több mint 20 országban került és kerül megrendezésre. A különlegessége, hogy sokkal hosszabb ideig tart, mint a japán filmhetünk, az ugyanis öt napos volt és naponta egy filmet lehetett megnézni. Az online filmfesztiválon viszont két héten keresztül 23 filmet, majd idén először két héten keresztül két sorozatot is meg lehet tekinteni. 2022 februárjában még szintén a Covid kapcsán online filmfesztivált tartottunk, de utána már visszatért az élet a régi kerékvágásba, és újra volt Japán Filmhetünk a Toldi Moziban. Ennek ellenére nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk, illetve a többi külföldi irodánkba, valamint a tokiói központba is, hogy hiába vannak újra jelenléti személyes filmvetítések a mozikban, nagyon szeretné a közönség, hogy újra rendezzünk online filmfesztivált is.
- Mi az idei év egyik különlegessége?
- Idén először a JFF Online Japán Filmfesztivál részét képezi a második kéthetes program, amikor két minisorozatot, doramát lehet megtekinteni. Ez idén van először, és ez nem minden résztvevő országban valósul meg. Mi azért kaphattuk meg a vetítési lehetőséget, mert az elmúlt két JFF Online Japán Filmfesztivál alatt Magyarországon volt a lakossághoz viszonyítva az egyik legmagasabb online nézettség, ezért úgy ítélte meg a tokiói központunk, hogy a magyarok nagyon nyitottak a japán kultúrára, filmművészetre. Ezért kiválasztottak minket a közé a pár ország közé, ahol ezek a sorozatok is a műsor részét képezik, aminek nagyon örülünk, és reméljük, hogy a sorozatok is ugyanolyan jó nézettségi adatokat fognak produkálni, és ha legközelebb megrendezésre kerül a JFF, akkor is bemutathatunk újabbakat.
- Milyen előnye van az online filmfesztiválnak?
- A Japán Filmhetünkkel csak a budapestieket tudjuk elérni, és hiába próbálunk mostanában vidéken is filmvetítéseket tartani, sajnos nem tudunk mindenhol ott lenni. Viszont az online filmfesztivállal a résztvevő országokból bárki megnézheti az összes programban szereplő filmet.
- A 23 filmet és a 2 sorozatot mi alapján választották ki? Van beleszólásotok, hogy milyen filmeket lehet látni?
- Nekünk sajnos innen annyira sok beleszólásunk nincs, leginkább annyi, hogy milyen műfajú filmeket szeretnénk, hogyha mindenképpen bevennének műsorba. Aki járt már filmvetítésünkön, az mindig kitöltheti a kérdőíven, hogy milyen jellegű filmeket szeretne látni. Ezt mindenképpen figyelembe vette a központunk, ezért idén először lesznek horrorfilmek is a kínálatban. Ezek horror rövidfilmek, négy darab, nyolc perctől harminc percesig terjedő hosszúságú filmekről van szó. Ezen kívül is igyekeztek a lehető legszélesebb palettáról válogatni a filmeket. Lesz romantikus film, dráma, többféle vígjáték, kosztümös film, dokumentumfilm, nagyon széles skálán mozognak a filmek, úgyhogy mindenki megtalálhatja, ami neki tetszik.
- A fesztiválon mennyire cél, hogy új filmek vagy klasszikusok legyenek?
- Mindenképpen cél, hogy sok új film legyen, mert általában ezek a legnépszerűbbek, de emellett mindig vannak a műsorban klasszikus filmek is. Idén kettő került be. Az egyik Twenty-Four Eyes (Tizenkét szempár) című klasszikus, ez 1955-ben elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Golden Globe-díjat. Ez a japánok számára nagyon fontos alkotás, mert ugyanabban az évben jelent meg, mint Kuroszavának A hét szamuráj című filmje, és el tudott vinni díjakat ez elől a nemzetközi szinten ismert és kultikussá vált film elől.
Ez a film a második világháború előtt, alatt és után játszódik, de nagyon más perspektívából mutatja be a háborút, mint ahogy ezt megszokhattuk a háborús filmek esetében. Nem a katonákra, a harcszintére fókuszál, nem is az atombomba katasztrófájára és annak az utóhatásaira, hanem olyan egyénekre, akik távolabb éltek mindennek a központjától, de az ő életükre is nagy hatással volt a háború. Láthatjuk, hogy a kisember, hogyan élte meg ezt a háborút, azt, hogy fiúknak el kellett menni katonának, hogy nem mindenki tért vissza a háborúból. Ez egy nagyon szívhez szóló film, ami nagyon közel áll a japánokhoz is. Úgy gondolom, érdemes megnézni.
A másik pedig az a Jungle Emperor Leo, vagyis a Kimba, a fehér oroszlán. Ez a japán animáció egyik klasszikus alkotása. Tezuka Oszamu mangája alapján készült, akit a japán manga-anime atyjának is neveznek. Korábban Magyarországon is vetítették ennek a sorozatverzióját, viszont ez a film a teljes történetet feldolgozza. Úgyhogy aki esetleg nem nézte gyerekkorában a Kimba, a fehér oroszlán sorozatot, az is teljes értékűen élvezheti a történetet. Ez annyira jelentős és fontos mű, nem csak a japán animáció számára, hanem megtalálhatjuk benne például Az oroszlánkirály előképét is. Állítólag a Disneyre is nagyon nagy hatást gyakorolt, így mondhatjuk, hogy a világ animációja szempontjából is fontos alkotás.
- A filmekhez kapcsolódik egy extra tartalom a Japán Alapítvány YouTube csatornáján. Melyek ezek?
- Minden évben igyekszik a központunk megkeresni a filmek rendezőit, és rövid interjúkat készíteni velük. A legtöbb film rendezőjét sikerült elérni, így elkészültek velük az interjúk, és mindegyikhez készítettünk magyar feliratot is, amelyek megtalálhatóak a YouTube csatornánkon, illetve a Facebook oldalunkon. Ezek egyaránt szolgálhatnak kedvcsinálóként a filmekhez, illetve aki megnézte a filmet és tetszett neki, az még inkább elmélyedhet ezek által a filmekben.
- Az online filmeken kívül még készültetek kísérőprogramokkal is. Melyek ezek?
- Igyekszünk minden évben kísérő programokat is szervezni. Az egyik a már említett Jungle Emperor Leo, vagyis a Kimba, a fehér oroszlán köré szerveződött, ez Tezuka Oszamu korai animációs munkásságáról szólt. Lehocki Pétert, a Mondo magazin újságíróját kértük fel, hogy tartson erről előadást. Ennek a felvétele megtalálható a YouTube csatornánkon a fesztivál ideje alatt, vagyis július harmadikáig lehet megtekinteni. Csütörtök este pedig a japán horrorfilm műfaji stratégiáiról volt egy előadásunk. Ezt Varró Attila filmesztéta, író, a Filmvilág folyóirat szerkesztője, és az ELTE BTK Filmtudományi tanszékének korábbi oktatója tartotta, amiről szintén megtalálható a felvétel a YouTube csatornánkon.
- A fesztivál ideje alatt minden japán filmet magyar felirattal lehet megtekinteni. Kik készítik a feliratokat a filmekhez?
- Az elmúlt években egy hivatalos filmfeliratozással foglalkozó céget kértünk fel a magyar feliratok elkészítésére, viszont ők mindig csak angolból vállalták a magyar felirat elkészítését. De idén először sikerült találnunk egy magyar fordítócsapatot, akik kimondottan feliratok készítésével foglalkoznak, japán nyelvből fordítanak magyarra, úgyhogy nagyon boldogok vagyunk, hogy idén az összes feliratunk az eredeti japán nyelvből készült.
- A filmfesztivál mennyi előkészületet igényel? Mennyivel hamarabb kezdődik el a szervezés a színfalak mögött?
- Valószínűleg a tokiói központunk már rögtön, ahogy az idei véget ér, kezdi a következőt szervezni, mivel az összes film forgalmazójával fel kell venni a kapcsolatot, és szerződést kell kötni velük, meggyőzni őket arról, hogy érdemes a sok esetben vadonatúj, Japánban nagy sikert aratott filmjeiket ingyenesen elérhetővé tenni a külföldi közönség számára.
Részünkről a feliratok készítése miatt olyan négy-öt hónapot mondanék. Viszont már tavaly novemberben tartottunk a PR-osokkal megbeszélést róla, maga a tervezés, a megfelelő emberek megtalálása, legyen szó a fordítókról, vagy a PR-marketing szakemberekről, az már sokkal hamarabb elindul.
- Lesz majd újra mozis Japán Filmhét a közeljövőben?
- Természetesen fogunk moziban is Japán Filmhetet tartani. Általában nyáron szoktuk a Japán Filmhetet megrendezni, ez idén az online japán filmfesztivál miatt elmaradt. Viszont előreláthatólag január-február környékén pótolni fogjuk ezt, úgyhogy nem maradunk mozis Japán Filmhét nélkül. Illetve lesz augusztus 18-án vasárnap egy szabadtéri filmvetítésünk a Mozisziget keretében a Margitszigeten. Itt Kavasze Naomi A naplemente ragyogása című filmjét fogjuk levetíteni. Ezeken kívül is igyekszünk majd idén is és jövőre is tartani vidéken is filmvetítést.
- Van a budapesti Japán Alapítványon kívül Magyarországon máshol is ilyen központ?
- Mindent a budapesti központból irányítunk, nem is csak magyar központ vagyunk itt, hanem régióközpont is, mert összesen 13 ország tartozik hozzánk. Együttműködésben vagyunk mind a nagykövetségekkel a többi ország esetében, mind pedig a Magyar-Japán Baráti Társaság különböző helyi képviseleteivel. Nekik Budapesten kívül is van több vidéki tagozatuk, így ők tudnak segíteni a vidéki programok hirdetésében is.
- Milyen más programokat szervez a Japán Alapítvány?
- A filmvetítéseken kívül tartunk kulturális ismeretterjesztő előadásokat, például nemrég volt előadásunk a nindzsákról. Vannak kiállításaink, általában egy múzeummal együttműködésben. Ilyen volt legutóbb a Szusimánia, ami a szusi történetéről és jelentőségéről, fajtáiról szólt, ami a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban három hónapig volt látható. Vannak színpadi előadásaink, például két éve volt nálunk Fujima Rankoh táncművész, aki tradicionális japán táncot adott elő. Foglalkozunk japán nyelvoktatással is, vannak japán nyelvóráink és szimpóziumaink japán nyelvoktatók részére. Illetve együttműködünk a EUNIC nevű kulturális intézeteket tömörítő szervezettel is. Velük együtt szoktunk részt venni az Irodalom Éjszakáján, a Moziszigeten, és a Nyelvi Koktélbár című rendezvényeken is. Emellett van egy könyvtárunk is, ami Magyarország legnagyobb Japánnal kapcsolatos gyűjteményét mondhatja magáénak. Megtalálhatóak japán irodalmi művek eredeti nyelven, magyar fordításban, japanológia kutatással foglalkozó könyvek, mangák, japán nyelvkönyvek, vagyis minden, ami szem-szájnak ingere, és a Japán iránt érdeklődőket szolgálhatja.
- Köszönöm szépen az interjút.
- Nagyon szépen köszönöm.