2023 április végén a Mondoconon találkoztam Hu Xinnel, aki kínai ösztöndíjas hallgatóként Budapesten az ELTE-n tanulja a magyar nyelvet, mint idegen nyelvet. Vele és barátnőjével egymás után készítettem interjút májusban. Személyiségük eltérő, de hogy átfogóbb képet kaphassunk egy budapesti kínai diák életéről, neki más kérdéseket tettem fel, így akár folytatásként is olvasható a vele készített interjú.
- Az interjú második részében Hunorkával beszélgetek. Mi a kínai és a magyar neved?
- A kínai nevem Hu Xin. A családnevem Hu, a keresztnevem Xin. A Hu Xin Kínában azt jelenti, hogy szerencsés és gazdagság. A magyar nevem Hunorka. Ez különleges, mert bár a Hunor a fiúnév, de a Hunorka lánynév. Ezt a nevet a Kínában lévő magyar tanárom adta.
- Hol születtél, és hol jártál iskolába Kínában?
- Csungkingban születtem. A középső részén, ahol laktam, közel 12 millióan élünk. Itt jártam általános és középiskolába is. Sőt Csungkingban jártam egyetemre is, ahol magyar nyelvet kezdtem tanulni. Összesen húsz évet éltem már Csungkingban. A városon belül nagyon nagy szintkülönbségek vannak. Előfordul, hogyha bemész egy épület földszintjébe, akkor a másik oldalán, ahol kijutsz, már az első emeleten találod magadat. A városban tíz metróvonal van 262 állomással. A hegyes vidék miatt a legmélyebben fekvő metróállomáshoz hat mozgólépcső visz, amikkel közel tíz percbe telik, amire leérsz. Csungking az egyetlen hely Kínában, ahol megmaradt a közösségi légi villamos* közlekedés, ami a Jangce folyó déli és északi partját köti össze 1160 méteren keresztül. [*Szerk.: angolul légi villamos (Aerial tramway), magyarul drótkötélpályás felvonónak nevezzük]. Csungkingban kedvenc helyem a Shancheng Budao. Azért szeretem ezt a helyet, mert ide kirándulva ráláthatok a városra és gyönyörködhetek a naplementében, ami beragyogja a történelmi épületeket, s az egyetemtől sincs olyan messze, így gyakran meglátogatom.
- Miért pont a magyar nyelvet választottad?
- Kicsit hasonló okokból, mint ahogy Lívia mondta. A középiskolában nekem se ment a matematika, ezért vagy egy újabb idegen nyelven vagy valamilyen humán irányon gondolkodtam. Végül az idegen nyelvet választottam, ott pedig a magyar nyelvet. Számomra nagyon nehéz és kihívásokkal teli tanulni a magyar nyelvet.
- Mindketten azt mondtátok, hogy azért választottátok a nyelvtanulást, mert nem megy jól a matematika. De ez miért lenne baj? Vannak, akik a reál tantárgyakból jók, s vannak, akik a humán tantárgyakból. Ez egyáltalán nem baj itt Magyarországon, sem egész Európában.
- A szülők a gyermekeiket inkább mérnöknek vagy programozóknak szeretnék, ami stabilabb állást jelentene és nagyobb keresetet biztosítana számukra. Ezekhez a munkákhoz viszont erős matematika tudás szükséges, ami a legtöbb lány számára nem megy. Például az egyik ázsiai sztereotípia, hogy mindenki jó matematikából. De például én nem vagyok az. Az egyetemen sok lány választja az idegen nyelvet, az irodalmat vagy bármi olyat, ahol nem kell matematikát tanulni, de ez nem igazán jó. Nehezen tudom elmagyarázni. Ha felkészülök a mesterképzésre, a média és kommunikációra, akkor azt sok lány választja, de kevés a hely, és aztán kevés a munkalehetőség is, mert sok ember jelentkezik rá.
- Miben más Magyarországon tanulni a magyar nyelvet, mint Kínában?
- Egy kicsit érdekesebb, mint Kínában. A tanáraink nagyon türelmesek és kedvesek velünk. A budapesti tanáraink végig magyarul beszélnek, de Kínában kínaiul magyaráztak, mert könnyebb megtanulni a nyelvtant kínaiul. Az első budapesti órákon úgy éreztem, hogy a tanáraink nagyon gyorsan beszélnek, minden percben figyelnem kellett, hogy mit mondanak. A tanár viszont látta rajtam, hogy nem értem, ezért még egyszer türelmesen elmagyarázta. A magyar diákokkal összevetve viszont a tanáraink valójában lassan és tagoltan beszélnek. Itt főleg a szövegeket nézzük meg először, de Kínában a szókincsünket bővítettük, s utána néztük a szöveget, illetve sokat írtunk. A kínai egyetemen 3 kínai és 2 magyar tanár van. Egyikük csak magyarul beszélt, a másik viszont tud kínaiul is, ami nagyon nagy segítség volt nekem. A budapesti tanáraink több figyelmet fordítanak a beszédre és hallás utáni szövegértésre.
Hu Xin az egyetem ablakában
- Tapasztaltál még más különbséget a budapesti és a csungkingi magyar nyelv oktatása között?
- Ami még különbség van a kínai és a magyarországi tanárunk között, hogy a magyarországi mindig megkérdezi, hogy mit csináltunk hétvégén. S én mindig csak azt tudom mondani, hogy a kollégiumban maradtam. Erre egyszer a tanárunk azt mondta, hogy lusta! Tudtam, hogy csak viccel és hogy csak így szeretne minket bíztatni, hogy menjünk ki a városba és tudjunk meg minél többet Budapestről. De nemcsak én, hanem a csoporttársaim és a barátaim is a kollégiumban maradnak. Egyszer aztán mégis sétáltam a Duna-parton, ami tényleg nagyon élvezetes volt, de nem reális számomra, hogy gyakran ide járjak, mert messze van a szállásomtól, ezért legtöbbször inkább a kollégiumban maradtam, meg inkább magyarul szeretnék regényeket olvasni és filmeket nézni.
- Milyen egy magyar vizsga?
- Kínában és Magyarországon is van írásbeli és szóbeli vizsga is. Évközben írásbeli, félév végén pedig szóbeli vizsgák vannak. A szóbeli vizsgán egy részét le kell írnunk, majd utána a tanárral beszélünk.
- Magyarországon vagy Budapesten mennyire nehéz közlekedni, ha nem tudsz magyarul?
- Nem nagyon ismerem Magyarországot. Csak Budapesten és Szegeden voltam még. De itt jártam a Halászbástyán, a Budai Várban és a Parlamentnél is. De szeretnék eljutni a Balatonra is. Ha nem tudom kifejezni magamat, akkor mint turista angolul kérdezem meg az embereket.
- Budapesten hol laksz?
- Egy XXII. kerületi budapesti kollégiumban, ahol egy szobában hárman vagyunk, egy emeleten tizenkét szoba van, összesen körülbelül kétszázan vagyunk abban a kollégiumban más ösztöndíjas hallgatókkal, köztük magyarokkal is. A szobatársaim közül az egyik lány kínai, a másik magyar. A két másik kínai lány a másik szobában lakik. De a kollégiumban együtt szoktunk tanulni és mindig kínaiul beszélünk. Ez nem jó, de könnyebb. Mert magyarul beszélni fárasztó, s nemcsak beszélni, hanem hallgatni és értelmezni is, mert nagyon gyorsan beszélnek. Ha pedig nem ismerek egy szót vagy kifejezést, nem értem az egész mondatot.
- Akkor van lehetőséged beszélgetni és fejleszteni a magyar tudásodat, nem?
- Ez igaz! De nagyon félénk vagyok. Nem gyakran beszélek magyarul más emberekkel. De tudom, hogy ez nem jó, ha egy idegen nyelvet tanulunk. Nem nagyon tudok más emberrel beszélni, ami az én hibám. Nemcsak magyarul és angolul, kínaiul se nagyon szeretek beszélni, nagyon fárasztó számomra. Ez nem nagyon jó számomra, de most szerettem volna kipróbálni magamat, hogy veled beszélek. Túlságosan félénk vagyok, és nagyon hiányzik Csungking és a csungkingi ételek. A szülőhelyem adott egy biztonságot, de most honvágyam van. Meg nem tudok olyan jól magyarul beszélni. Jobban szeretek inkább magyarul olvasni és filmet nézni, mint beszélgetni. Szerintem nagyon jó filmeket készítenek a magyarok. Meg majd szeretnék olyan dolgot találni, amit igazán szeretek, és hosszú ideig tudnám csinálni, de most még nem találtam meg azt, amit igazán szeretek. Számomra egy készség, hogy magyarul tudok kommunikálni, de én nem beszélgetek igazán más emberekkel. De ez jó tapasztalatszerzési lehetőség, hogy Budapesten tanulok, s később jó, szép emlék lesz.
- Az egyetemen beszéltetek magyarul másokkal?
- Általában hárman szoktunk együtt menni kínai lányok, de egyszer két magyar fiú megkérdezte, hogy mi a véleményem a magyar zenékről. Szerencsére értettem, hogy mit kérdeztek.
- Ez érdekes. Honnan tudták, hogy tudtok magyarul?
- Sétáltunk a Westendben, ahol ez a két fiú ránk köszönt, hogy sziasztok, és mi is sziasztokkal válaszoltunk. Ezért azt gondolták, hogy tudunk magyarul beszélni.
Kilátás Csungkingra
- Milyen magyar nyelvű könyveket olvastál?
- Másodéves koromban olvastam A kis herceget magyarul, s aztán angolul is, mert nem egészen értettem a szöveget. Aztán olvastam egy magyar könyvet kínai nyelven, aminek a címe Le grand cahier, a magyar címe A nagy füzet. Az eredeti könyv francia, de szerzője magyar, és magyar történelmet mesél el. A könyvből film is készült. Magyarul még A Pál utcai fiúk című könyvből olvastam egy fejezetet. Abból is készült film és színházi előadás, aminek a zenéjét meghallgattam.
- Milyen magyar nyelvű filmet láttál Kínában?
- Kínában egy magyar rövidfilmet láttam, aminek a címe Mindenki. Magyarul néztük meg kínai felirattal, Magyarországon pedig csak magyarul felirat nélkül.
- Mit szeretnél még megnézni Budapesten?
- Szeretnék még a Margit-szigeten sétálni, de csak ha napos idő lesz. Meg az ELTE Füvészkertbe is egyszer elmenni.
- Milyen további terveid vannak, ha elvégezted az egyetemet?
- Ha visszamentem Kínába, akkor felkészülök a média és kommunikáció mesterképzés felvételijére. Nem tudom még biztosan, de talán újságíró, szerkesztő szeretnék lenni, mert nagyon félénk vagyok. A jövőben, ha nem leszek ennyire félénk, akkor majd szeretnék interjúkat is készíteni másokkal.
- Van valamilyen kedves emléked Magyarországról, amire emlékezni fogsz, ha visszamész Kínába?
- Amikor Tapolcán keresztül utaztunk, egy magyar fiú azt mondta, hogy Nihao, ami kínaiul a szia. Nagyon aranyos volt a fiú, és ez nekem nagyon kedves emlék. Vagy amikor bérletet próbáltam venni az automatákból, akkor mindig volt valaki, aki segített. A másik jó emlék, amikor a Margit-szigeten ettünk és beszélgettünk a barátaimmal.
- Köszönöm szépen az interjút. Kívánom, hogy még sok szép helyre eljussatok a barátnőddel Magyarországon!
- Köszönöm szépen.
A cikkben szereplő képeket Hu Xin bocsátotta rendelkezésünkre.
