A 2023-as tavaszi Mondoconon találkoztam Yongwei Yaoval, aki kínai ösztöndíjasként idén Budapesten az ELTE-n tanulja a magyar nyelvet, mint idegen nyelvet. Már első beszélgetésünkkor meglepett, hogy ilyen rövid idő alatt milyen jól elsajátította ezt a szép, de annál nehezebb nyelvet. Május 13-án lehetőségem nyílt vele és a barátnőjével is interjút készítenem. Először Yongwei Yaoval beszélgettem.
- Örülök, hogy mindketten elfogadtátok a meghívást az interjúra. Mi a magyar és kínai neved?
- A magyar nevem Lívia, amit Kínában kaptam a magyar tanárunktól. A kínai nevem pedig Yao Yongwei. A Yao a családnevem, a Yongwei pedig a keresztnevem. A Yaonak nincs különösebb jelentése, a Yongnak „örökké” a jelentése. A Weinek pedig kék és napos. Mert a szüleim azt remélték, hogy a hangulatom mindig napos és boldog lesz.
- Kínában általában ritka, hogy van valakinek testvére, de korábban beszéltem Tang Qival, akinek van egy ikertestvére. Neked van testvéred?
- Igen, van egy bátyám, aki négy évvel idősebb nálam. Kínában korábban volt egy időszak (1979-2014), amikor csak egy gyereke lehetett a pároknak, de 2015-től kezdve bárkinek lehetett két gyermeke, 2021-től pedig akár három is.
- Melyik városban születtél?
- A szülővárosom, Baoting, egy kis megye. Igazából én egy szigeten születtem, ahol sok-sok kis város van, például az én szülővárosom. A déli szigetcsoport legnagyobb szigetén, aminek a neve Hajnan. A tartományban több mint tíz millióan élnek. Ezen a szigeten nőttem fel. Itt jártam általános iskolába és gimnáziumba is. Kínai nyelvet, ének-zenét, testnevelést, fizikát, kémiát, biológiát, matematikát és angolt tanultunk.
- Mikor kezdtél angolul tanulni?
- Kínában általában már hatéves korban elkezdenek angolt tanulni a gyerekek, még az általános iskola előtt, ahogy én is akkor kezdtem el. Ilyen fiatalon az ábécét és hasonló egyszerűbb dolgokat tanuljuk meg. Ezek inkább még ilyen játszva tanulások. Az óvoda után viszont már tanrendszerűen tanuljuk az angolt. Véleményem szerint, bár a kínaiak nagyon korán elkezdik tanulni az angol nyelvet, de mivel nem nagyon tudják gyakorolni a beszédet, a beszéd és a hallás utáni szövegértés nem olyan jól megy nekik. Viszont általában nagyon jól olvasnak és írnak angolul.
- Kínában mi volt a kedvenc tantárgyad?
- A kínai nyelvet, irodalmat és a történelmet szerettem a legjobban.
Yongwei Yao egy csungkingi épület előtt
- Milyen kötelező olvasmányok vannak Kínában?
- Például Konfuciusz: Beszélgetések és mondások, A vörös szoba álma, Qian Zhongshu: Az ostromlott erőd, Lu Hszün: Call To Arms. De nemcsak kínai, hanem külföldi könyvek is vannak, amelyeket ajánlott olvasmányként olvashatunk, például Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame, F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby, aminek nagyon szép a szövege.
- Hol hallottál először a magyar nyelvről és Magyarországról?
- Nem nagyon tanulunk Magyarországról az iskolákban. De van egy nagyon híres magyar vers, a Szabadság, szerelem, ami nagyon híres vers Kínában. Ez volt az első olyan irodalmi mű a kínai irodalom órákon, amikor egy magyar versről tanultunk. Ugyanakkor Petőfiről is tanultunk. Tőle kínaira fordított verseket is olvastam. A verseket Lu Hszün és Li Zhen Árpád úr fordításában olvastam, aki kiválóan fordít. Illetve van még egy híres magyar fordító hölgy, Zombory Klára, tőle is olvastam műveket. Illetve Simon Adrienntől olvastam egy kiváló fordítást, ő nemcsak fordított, hanem tolmácsolt is Kínában a magyar minisztereknek. Még van egy kiváló fordító, akiről hallottam, Yu Zemin, akivel nagyon szeretnék találkozni majd egyszer. Róla sokszor hallottam Kínában, amikor először kezdtek tanulni magyar nyelvet a kínaiak. Sok-sok művet fordított magyarról kínaira nagyon kiválóan.
- A jövő héten csütörtökön hat órakor lehetőséged nyílhat találkozni Zombory Klárával és Yu Zeminnel, akik a Magvető Kávézóban tartanak egy beszélgetést Yu Zemin: Papírakvárium című könyvéről. Meghívhatlak rá?
- Igen, végtelenül köszönöm a meghívást. Szeretem az irodalmat, és nagyon szeretnék találkozni ezekkel a kiváló fordítókkal személyesen. Köszönöm szépen.
- Nagyon örülök, hogy eljössz, és hogy ennyi mindent tudsz a magyar fordítókról is. Mikor döntötted el, hogy magyar nyelvet szeretnél tanulni?
- Az egyetemre jelentkezés előtt döntöttem el. Előtte egy vers kivételével nem ismertem a magyar nyelvet. Gimnazista koromban nem voltam jó matematikából, biológiából, fizikából – a reál tantárgyakból. Ugyanakkor nagyon szerettem a történelmet és a kínai nyelvet. Ezért az egyetemre jelentkezéskor inkább filozófiát és kínai nyelvet választottam, mert nagyon szeretem a humán tárgyakat. A választáskor nézegettem, hogy milyen nyelveket lehet tanulni az egyetemeken, s nagyon sokféle volt. Például francia, német, japán vagy horvát. Az első helyre igazából a japánt tettem, mert amikor 18 éves voltam, nagyon szerettem a japán animéket. A második a német volt, a harmadik a francia, s csak a negyedik volt a magyar. Mivel túl sokan választották a japánt, és hozzájuk képest nem volt elég magas a pontszámom, így végül inkább a magyar nyelvet választottam.
- Tudtad, hogy a magyar nyelv milyen nehéz?
- Egyáltalán nem tudtam. Amikor választottam, érdekesnek tűnt, és azt tudtam, hogy Európában van. Egy kicsit akkor utána is néztem az országnak.
- Mióta tanulsz magyarul?
- Már két éve tanultuk a magyar nyelvet Kínában, Csungkingban, ami Kína délnyugati területén található. Nagyon hegyes vidék, és nagyon csípősek itt az ételek. Most pedig az egyetem harmadik év óta tanulom a magyar nyelvet Budapesten az ELTE-n.
- Hogyan kerültél Budapestre magyar nyelvet tanulni?
- Egy országos ösztöndíjjal kerültem Magyarországra. A mi csoportunkban 15-en tanultuk a magyar nyelvet, akikből csak három volt fiú. Az egyetemünkön majdnem minden nyelvi szakon a lányok sokkal többen vannak. Én azért jelentkeztem ösztöndíjra, mert Magyarországon szerettem volna magyarul tanulni. Úgy gondoltam, hogy ez egy nagyon jó lehetőség, hogy annak az országnak a fővárosában sajátítsam el a nyelvet, ahol ez mindenkinek az anyanyelve. Az ösztöndíj tíz hónapra, azaz két szemeszterre szól. Ahhoz, hogy a következő évben vagy a mester szakon is Magyarországon tanulhassak, újra pályáznom kell ösztöndíjra. Ha visszamegyek Kínába, és sikeresen vizsgázom, akkor megkaphatom a kínai diplomámat. Az ELTE-től viszont nem kapok diplomát.
- Az alapszak elvégzése után milyen terveid vannak?
- Szeretném elnyerni az ösztöndíjat mesterképzésre, hogy újra Magyarországon tanulhassak. Ha sikerül, akkor Magyarországon folytatom a mesterképzést. Ha nem sikerül, akkor munkát fogok keresni, ami kapcsolódik a magyar nyelvhez Magyarországon. De inkább tovább tanulni szeretnék.
Yongwei Yao Budapesten
- Sok sikert kívánok az ösztöndíj elnyeréshez, és mindenképpen várunk vissza Magyarországra.
- Köszönöm szépen.
- Budapesten kívül milyen magyar városokban jártál?
- Voltunk Vácott, és a Pécsi Egyetemen is, ahol, mint idegen nyelvet lehet tanulni a magyar nyelvet. Meglátogattuk a Balassi Intézetet és a Corvinus Egyetemet is. Ha nem csak a magyar nyelvet akarja valaki tanulni, hanem más szakot is, akkor azt más egyetemeken is lehet. Ha magyar nyelvet, mint idegen nyelvet akarja valaki tanulni, akkor azt lehet az ELTE-n, a Debreceni Egyetemen és a Balassi Intézetben. Nem lenne baj, ha ezeken a helyen tanulhatnám tovább a magyart, de inkább Budapesten az ELTE-n szeretnék tovább tanulni, mert Budapest Magyarország fővárosa, itt van a legtöbb lehetőség.
- Budapesten milyen látványosságokat néztél meg?
- Sok mindent. A kedvencem a Duna part. Nagyon szép a naplemente a Duna partján. A folyón átívelő sok híd, a Szabadság híd, a Lánchíd és az Erzsébet híd. Ezeken kívül a Parlament, a sokféle stílusú templom, a gótikus és a barokk. Ezek nagyon szépek, csodálatosak. Az épületek is nagyon szépek és elegánsak. Régi, de nem csúnya, hanem szép történelmiek. Nagyon mások a kínai épületek, egyáltalán nem ilyenek.
- Milyen nevezetességekről hallottál még, ahova szeretnél elmenni Magyarországon?
- Például a Balaton, ami nagyon híres és jellegzetesen magyar. Ha valakivel beszélgetek Magyarországról, akkor biztos szóba fog kerülni a Balaton. Szerintem a Balaton Magyarország egyik szimbóluma. Olyan, mint a debreceni kolbász. (Nevet.)
- Van olyan magyar szó, ami tetszik?
- Nagy egyetem. A jelentése univerzum. Egyetértek ezzel a szóval, mert véleményem szerint az univerzum maga az egyetem. Az emberiség sok dolgot tanult a Földön. Az univerzum olyan, mint az egyetem. Az emberiség olyan, mint a diákok. És nagy? Persze, mert az univerzum nagyon nagy. Az univerzum egy nagy egyetem. Nagyon jól leírja a jelentését. Ezért nagyon tetszik.
- Már elég sokat tanultál magyarul, így most már jelentéshez kapcsoltad, hogy melyik szó tetszik. De van olyan szó, ami jelentéstől függetlenül a hangzása alapján tetszik?
- A hangzása? Körülbelül. A két mássalhangzó között van egy magas hangzó. Nagyon harmónikusnak hangzik. A Balaton is ilyesmi. Van egy osztálytársam, a beceneve Vera, a teljes neve pedig Veronika, az is szép szó a változatos magánhangzók miatt.
- Van olyan Magyarországon, ami Kínában nincs?
- A kenyér, amit nagyon szeretek. Igazából van mindenféle kenyér, de úgy gondolom nem olyan finom, mint Európában. Néhány barátom azt mondta, hogy az európai kenyér túl édes, de szerintem egyáltalán nem, és nagyon finom. Kicsit édes, de jó. Ezen kívül még a Túró Rudi. Nagyon speciális ízűek is vannak belőle. A mindenféle fánk. És a tej. Szerintem az európai tejtermékek magasabb minőségűek, mint a Kínában előállítottak. Meg a régi európai stílusú épületek. Kínában kevés ilyen épület van. Ezen kívül még a kutyajátszótér. Budapesten sok-sok kutyajátszóteret láttam, de Kínában nagyon kevés ilyen játszótér van a kutyáknak, szinte nincs is. Szerintem Budapesten egy kutyának kényelmesebb élete lehet, mint Kínában.
- Van olyan magyar étel, amit szeretsz?
- Burgonya és marhahús. Szerintem az íze nagyon hasonlít a kínai ételhez. Van benne sok fehérbors és feketebors. Szeretem a borsos és a csípős ételeket. Egyetem után a szálláson viszont olasz típusú tésztás ételeket szoktam készíteni. Az órák közti szünetekben pedig bentókat szoktam vinni, amelyeket otthon előre összekészítek, és gyakran rakok bele kenyeret és virslit is.
- Van még valami, ami tetszik Magyarországon?
- A népviseleti ruha. Nem hasonlít másik európai országéhoz sem. Általában fekete és pici piros is van benne, szerintem nagyon érdekes. A ruhákat egy weboldal képgalériájában láttam. Meg tegnapelőtt megláttam az ELTE-n, hogy Pázmány-nap lesz. Ott fellépett egy magyar néptánc klub is, akik a campuson táncoltak, ami nagyon szép volt.
Budapesti naplementében Yongwei Yao
- Magyarországról milyen kedves emléked van, amit mindenképpen megőrzöl?
- Amikor ősszel a barátommal először együtt sétáltunk Vácott. A lámpák sárgán világítottak, mintha lángok lettek volna, ami nagyon hangulatos volt. A fák levelei a földre hullottak, és a sok sárga levél ellepte a földet. Mi pedig ezeken a levelekben sétáltunk. Akkor nagyon boldogok voltunk. Minden nagyon csendes és jó hangulatú volt.
- Van még valami, amit szívesen megosztanál az Olvasókkal?
- Magyarországon az emberek nem ítélkezőek. Kínában néhány ember nagyon ítélkező, hogy ki hogyan viselkedik, hogyan öltözködik, mi az életstílusa. Magyarországon sokkal kevesebben ítélkezőek, nem olyan gyakran beszélik ki a másik stílusát és dolgait.
- Köszönöm szépen az interjút, és hogy végig magyarul beszéltél.
- Én is köszönöm szépen, hogy magyarul beszélgettünk.
A cikkben szereplő képeket Yongwei Yao bocsátotta rendelkezésünkre.
