A pekcsei királyok élete 4. rész - Keru király

Keru király (uralkodott: 128-166) a Három Királyság egyikének, Pekcsének a negyedik királya volt. A Szamguk szagi (A három királyság története - 50 kötetes, klasszikus kínai nyelven írt könyv, amely a három koreai királyság: Kogurjo, Pekcse és Silla történelmét dolgozza fel) történelmi feljegyzései szerint az előző uralkodó, Kiru király fia volt.

132-ben megépíttette a Pukhanszanszong erődöt, mely napjainkban Dél-Korea északi tartományának, a Kjongginak, a Kojang nevű városa. Rengeteg csatát vívott ebből az erődből Kogurjo ellen és Pekcse ötödik királya, Cshogo, itt készült fel az északi hadjáratára.

Uralkodásának nagyobb része alatt békés viszonyt ápolt a szomszédos Sillával. Azonban, 165-ben Silla Gil Seon nevű minisztere sikertelenül végződő puccs kísérlete után Pekcsébe menekült. Keru király menedéket nyújtott neki, annak ellenére, hogy a sillai Adalla király írásban kérte a miniszter hazatérését. Silla később megtámadta Pekcsét és egy hosszú háború következett a Szobek-hegységben. Öröksége

A Szamguk szagi szerint Keru legidősebb fia, Chogo lett Pekcse ötödik királya, a második fia pedig a nyolcadik király, Koi. Ez a kronológiai ellentmondás azt jelenti, hogy a két királyi vérvonal közt hatalmi harcok folytak. A huszonegyedik király, Kero (aki GeunKeru néven is ismert), Keru nevét érvényesítette legitim királyi vérvonalként.

A magyar fordítás az angol nyelvű Wikipédia Gaeru of Baekje szócikke alapján készült 2021-ben.