Távol-keleti komolyzenei fesztivál szeptember 1-től 4-ig

Vigyázó szemeiket vessék Távol-Keletre – hangzik a sokak által osztott vélemény, miszerint a klasszikus zene jövőjét nem egyedül Európában és az Egyesült Államokban, de Ázsiában érdemes keresni. Nem csupán az évről évre felfedezett fiatal virtuóz muzsikusok jelzik kelet felemelkedését, hanem az a fúzió is, amely a két világtáj egyesítésével sajátos színeket és formákat hoz létre. A Farkas Gábor által életre hívott I. Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál Japán gazdag zenei kultúráját mutatja be. A Távol-keleti Komolyzenei Fesztivál nyitóhangversenyén klasszikus európai és kortárs japán zeneszerzők művei csendülnek fel egymás után.

2022.09.01. csütörtök 19:30-21:30
Nyitókoncert: Kortárs és kultikus mesterek Jegyvásárlás

Először az egyik legtehetségesebb fiatal komponista, Miho Hazama (*1986) Chimera című darabját halljuk, amelyet egy kritikus Escher önmagába visszatérő lépcsőihez és folyosóihoz hasonlított, majd egy Brácsaversenyt Toshio Hosokawa (*1955) műhelyéből, aki hazájának legelismertebb zeneszerzőjeként Münchenben, Luzernben, Velencében és Varsóban is sikert aratott. A versenymű szólistája az iskoláit Sanghajban, Philadelphiában és New Yorkban végző fiatal vonósművész, Luosha Fang. Mivel Japánban évtizedek óta kultikus tisztelet övezi Mozart zenéjét, a világháborút követő újjáépítés éveiben pedig Beethoven népszerűsége hágott annál is magasabbra, illő, hogy a bécsi klasszikusok is szerepeljenek a műsorban. Mozart A-dúr hegedűversenyét (K. 219) Akiko Suwanai szólójával halljuk, aki 1990-ben, tizennyolc évesen a Nemzetközi Csajkovszkij Verseny legfiatalabb győztese volt. Ezután hangnemet nem, csak hangszert cserélünk: az A-dúr zongoraverseny (K. 488) szólistája Farkas Gábor lesz, majd ketten Várdai István csellóművésszel kiegészülve a zenetörténet kakukktojás-versenyművét, Beethoven Hármasversenyét szólaltatják meg. Az esten a Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikál.

2022.09.02. péntek 19:30-21:00
Kontrasztok és harmóniák Jegyvásárlás

A Grammy-jelölt Miho Hazama műveiből több mint tíz hanglemez készült, zenéje nem csupán a szakma fejbólintását vívta ki, hanem a közönség tetszését is. Szólóhegedűre írt B to C című alkotását az ősbemutatót is jegyző Chiharu Taki előadásában halljuk. A különbözőségekben való gyönyörködés jegyében született Bartók Kontrasztok című darabja (egy nagy amerikai jazzszaxofonos, Benny Goodmann megrendelésére), amit a Japánban élő és dolgozó Kohán István klarinétművész, valamint Chiharu Taki és Eva Yulin-Shen előadásában hallunk. A koncertet egy "tiszteletbeli magyar", Johannes Brahms zongoranégyese koronázza meg, amelyben a szerző magyaros motívumokat rejtett el.

2022.09.03. szombat 10:30-11:20
A róka vendégei – japán családi program Jegyvásárlás

A Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál gyerekeknek és családoknak szóló műsorában a legkisebbek is bemutatkoznak. A koncerten japán és magyar népdalok szólalnak meg filmvetítéssel, a végén pedig zenei készségeket fejlesztő játékokra is lehetőség nyílik.

A Távol-keleti Fesztivál keretén belül egy csodálatos koncertre invitálunk mindenkit, aki érdeklődik a japán zene és kultúra iránt. Ugyanis a távolról érkező művészek nemcsak Japánról fognak mesélni, hanem a közönséggel való játékon keresztül annak különleges hangszereiről is. De persze a hangszerek sem maradnak némák, varázslatos hangjukkal ők is mesélni fognak, mégpedig egy japán mesét, A róka vendégei-t.

A koncertet követően pedig mindenkit várunk szeretettel családi programunkon, ahol a zöld teától kezdve az origamin át a koto-ig, sok japán jellegzetességgel lehet majd megismerkedni!

2022.09.03. szombat 18:00-19:00
Japán jazz és világzenei koncert: Keresztműfajok Jegyvásárlás

Nem túlzás kijelenteni, hogy Sumie Kaneko zenei gondolkodása több mint egy évezredet ölel fel, hiszen pályája a tradicionális japán zene bűvöletében indul, majd a jazz és az etno felé fordult. Hangszere, a koto 13 húrral rendelkezik, amelyet a játékos pengetővel szólaltat meg. A citerákkal rokon, majdnem két méteres, és egykor minden menyasszonynak illett rajta játszani. A Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál koncertjén Sumie Kaneko a jazzt és a klasszikust szívesen vegyítő magyar zongoraművésszel, Káel Norberttel áll színpadra, akivel nemcsak a crossover stílus iránti vonzalmukban, hanem alma materükben is egyeznek: mindketten a bostoni Berklee College of Music tanulói voltak.

2022.09.03. szombat 19:30-20:30
A Párizs–Budapest–Tokió-tengely – Kamarazenei koncert Jegyvásárlás

Japán őt imádja– ezzel a bulváros fordulattal tudósított Kohán István sikereiről egy magyar újság kilenc éve, épp csak egy csipetnyi túlzással. A magyar klarinétművész két éven belül négy japán verseny fődíját és közönségdíját is elnyerte, muzsikált a Tokiói Filharmonikusokkal és elnyerte a hazánkban rendkívül népszerű Kobayashi Ken-Ichiro elismerését. Kohán István rövid Magyar fantáziája mellett Schubert és Bartók egy-egy művét halljuk, a hangversenyt viszont egy világhírű japán klasszikus, Toru Takemitsu műve nyitja Toshio Hosokawa átdolgozásában: az A string around autumn című darab Claude Debussy és Olivier Messiaen ihletésére, a francia forradalom évfordulójára született, eredetileg brácsaverseny. Ezúttal a szólóhangszer mellett zongorát hallunk. A műsor végén Mendelssohn pazar d-moll zongoratrióját csendül fel, amelyet a legelső bemutató után nem kisebb pályatárs, mint Schumann lelkesen üdvözölt: "Korunk mesterműve, amely (...) unokáinkat, dédunokáinkat is megörvendezteti majd." Azóta ennél is több emberöltő telt el, s talán a komponista és méltatója sem gondolta volna, hogy a trió milyen sokat jelent majd két földrész három nagyszerű művésze – Luosha Fang, Várdai István és Eva Yulin-Shen – számára.

2022.09.04. vasárnap 10:30-11:20
Chihiro Zeneországban – anime zenei koncert Jegyvásárlás

Az anime nem csupán rajzfilm, hanem Japán egyik legkelendőbb kulturális exportcikke, amely a képregényművészetből vált önálló, gyerekeket és felnőtteket is megérintő műfajjá, és szerzett sok millió rajongót világszerte. A legelismertebb anime-művész, Hayao Miyazaki író-rendező azonban óv a túlzott imádattól, és úgy véli, a rajznál mindig fontosabb az élet, és a fikciónál többet mond a valóság. A világra való érzékenységének köszönheti sikerét a Totoro, a Chihiro Szellemországban, A vándorló palota és a Kiki, a boszorkányfutár. Koncertünkön nemcsak a Studio Ghibli messzi tájakra repítő filmzenéi szólalnak meg zongorán, hegedűn, csellón és énekhangon, hanem a nyugati klasszikus zene – Händel, Liszt, Puccini és Cassadó –örökbecsű dallamai is. Bízunk benne, hogy a két világ közötti mély rokonság a hallgató előtt sem marad rejtély.

2022.09.04. szombat 18:00-19:00
Japán kortárs zenei est és előadás Jegyvásárlás

Amikor 1989-ben megszűnt a kétpólusú világ, Toru Takemitsu, az akkor még élő, legendás japán zeneszerző ekként írt egy kortárszenei folyóirat hasábjain: "A művész feladata, hogy hidat képezzen (...). Egy japánnak, hogy tanuljon a nyugattól, és minden nyugatinak – európainak és amerikainak –, hogy megbecsülje a keleti kultúrát. Legyen ez bármilyen nehéz és komoly feladat, nem tolhatjuk el magunktól." Takemitsu mellett két másik komponista-generáció is megjelenik ezen a koncerten. Miho Hazama harmincas éveiben jár, egyaránt otthonos a klasszikus és a zenekari jazz műfajban, korábban Charlie Parker-jazzdíjjal jutalmazták és Grammy-díjra jelölték. A Suntory Zenei Díjjal kitüntetett Toshio Hosokawa, akinek négy évtizedet felölelő életművében Shakespeare-feldolgozás és Hiroshima áldozatai előtt tisztelgő darab is található, 1955-es születésűként lassan a japán zene vitathatatlan tekintélyévé érik. Műhelyéből három rövid darabot, köztük egy zongoratriót hallunk.

2022.09.03. vasárnap 19:30-20:30
Távol-keleti Komolyzenei Fesztivál gálaest: Rítusok és hangok Jegyvásárlás

Ha a sakuhacsi nevét nem is mindenki ismeri, hangjáról biztosan a cseresznyevirágzás jut eszébe. De a tradicionális japán fuvolaféle, amelynek története több mint 1300 évre nyúlik vissza, a modern zeneművészetben is megtalálta a helyét. A fiatal virtuóz, Reison Kuroda például akkor határozta el, hogy játszani akar rajta, amikor húszévesen meghallotta Takemitsu Toru egyik kompozícióját. Azóta számos díjat nyert a bambuszból készült hangszerrel, és több zeneművet komponáltak neki. A koncert első felében az ő kivételes játékát halljuk, Sumie Kaneko koto művésszel együtt.

A francia impresszionisták Távol-Kelet iránti rajongása közismert: Maurice Ravel miniatürista, letisztult stílusát gyakran hasonlítják a japán zene klasszicizáló hangjához. A szünet után felcsendülő Lúdanyó meséi pentaton skálái például keleti hatásról árulkodnak, a rokonság azonban mélyebb: az ember könnyen el tudja képzelni magát, hogy Hokusai festményeit vagy Meizsi-korabeli litográfiákat nézeget, miközben a zenét hallgatja. Eva Yulin-Shen és Farkas Gábor négykezese után japán dalokat hallunk Hiroko Kato énekhangján, majd három művet, amely inkább az európai virtusról árulkodik: Ravel Tzigane című rapszódiáját Chiharu Taki, Paganini rövid Cantabiljét pedig Luosha Fang hegedűszólójával, majd Brahms V. magyar táncát Kohán István átiratában.

Forrás: Magyar Zene Háza