Először 1603-ban Yi Gwang Jeong, koreai diplomata találkozott a római katolikus vallással Pekingben. Útjáról számos Matteo Ricci által írt vallási témájú könyvvel tért vissza a hazájába, amelyek alapján elkezdte terjeszteni az igét. 1758-ban Jongdzso király gonosz vallásnak minősítette a kereszténységet és betiltotta a gyakorlását. 1785-ben Csongdzso király engedélyezte a keresztény vallásgyakorlást, Yi Seung Hun (első koreai katolikus mártír) pedig francia és kínai katolikus papokat hívott az országba. A Csoszon dinasztia huszonharmadik uralkodója, a 11 évesen trónra került gyengekezű Szundzso király uralkodása második évében, 1801-ben a koreai nemesség nyomására keresztényüldözések kezdődtek az országban. A koreai keresztények ezután csak titokban gyakorolhatták a vallásukat.
A keresztény vallásüldözés 1866-ban érte el a csúcspontját, amikor 8000 koreai katolikust öltek meg az országban. A 19. század végére viszont fokozatosan csökkent az ellenállás a keresztény vallással szemben. 1884-ben So Sang Yun (1849–1926) a Mandzsúriában keresztény hitre tért koreai ginszengkereskedő megalapította az első koreai protestáns templomot a szülővárosában, Soraeban. A századfordulón a népesség 1%-a volt keresztény, 1950-es években 4%, az 1960-as években 7%, a 1970-es években pedig 10%-a. A 1980-as években pedig még többen választották a kereszténységet vallásuknak. A 2015-ös dél-koreai népszámlálás adatai alapján a közel 50 milliós koreai népesség 27,67%-a keresztény, amiből 7,94%-a katolikus és 19,73%-a protestáns. 2015-ben a vallásosok között 9%-kal több nő volt, mint férfi.
Annak ellenére, hogy a népesség fele nem vallásos, 15,5%-a pedig buddhista, szinte az egész országban ünneplik valamilyen formában a karácsonyt, mint a család ünnepét. A karácsonyi időszakban a nem keresztények is gyakran részt vesznek az ünnepségeken, sőt aprólékosan feldíszített karácsonyfát is állítanak az otthonukban. A mozikban és a televíziókban pedig feliratos karácsonyi filmeket vetítenek ebben az időszakban.
December 25. munkaszüneti ünnepnap az országban. Az emberek egymásnak "Sung Tang Chuk Ha"-t vagy "Merry Chrismas!" (Boldog karácsonyt!) kívánnak. Az ajándékozási hagyomány is él Koreában, viszont a családokban mindenki csak egyetlen ajándékot kap függetlenül a család létszámától. A tipikus koreai karácsonyi ebéd: édeskrumplis tészta, marhahúsos pulgogi és kimchi. Desszertként karácsonyi rizssüteményt, baesukot (koreai párolt körte) és gotgamssamot (datolyaszilvás diót) fogyasztanak.
A koreai télapó is karácsonykor tűnik fel, akit Harabojinak (Télapó) neveznek és hagyományos csoszoni zöld, kék vagy piros színű köpenyt visel, hálós fekete gat kalappal. Leggyakrabban nyilvános eseményeken tűnik fel, ahol a gyerekeket szórakoztatja és marketing célú ajándékokat osztogat. Nagyon ritkán látogatja csak meg a családokat és tesz a koreai gyerekek csizmájába ajándékot.
Felhasznált források:
Koreai Statisztikai Információs Szolgálat
Sean C. Kim: Protestant Christianity in Modern Korea (Asian History - 2018. április)
Bonnie Grant: Korean Christmas Traditions
A magyar feliratos videó segítségével pedig mi is elkészíthetjük karácsonyra a baesukot (koreai párolt körtét).
