Phjongvon király (?-590, uralkodott: 559-590) Kogurjo huszonötödik királyaként uralkodott. Pyonggang Sangho királyként is ismert.
Phjongvon uralkodásának évei általánosan elfogadott a történészek között, de a születési évét nem tudják megállapítani teljes bizonyossággal. Az tudható, hogy ő volt Jangvon király legidősebb fia és 557-ben lett koronaherceg, két évvel azelőtt, hogy teljes hatalmat kapott. A feljegyzések szerint bátor férfi volt, aki jártas a lovaglásban és az íjászatban.
Ezekben az időkben a királyi hatalom jelentősen meggyengült a nemesség miatt. A király aggódva népéért támogatta a mezőgazdasági fejlesztéseket és spórolásra intette a királyi konyhát. Javított a feszült, de viszonylag békés kapcsolaton a Türkökkel és más kínai dinasztiákkal. 577-ben egy rövid csatát vívott a Liaodongi-félszigeten Északi Zhouval. Gyakorta küldött hadisarcot a Chen-dinasztiának, az Északi Qinek, az Északi Zhounak és a Sui-dinasztiának. Mivel a Sui-dinasztia egyesítette Kínát, Phjongvon király felkészült a küszöbön álló háborúra.
A déli határ a másik két királysággal viszonylag békés időszakot élt, mivel a Silla-Pekcse szövetség felbomlott. 586-ban a főváros átköltözött a Chang’an erődbe.
590-ben a király híreket kapott, hogy a Chen állam elbukott. Ezért megparancsolta seregének, hogy képezzék ki magukat a megfelelő védelemre és növeljék a katonai tartalékokat.
Phjongvon uralkodása 590-ben ért véget, mely a Samguk Sagi szerint a halálának éve volt, de semmilyen dokumentum nem támasztja alá ezt a körülményt. A Phjongvon posztumusz nevet kapta.
A magyar fordítás az angol nyelvű Wikipédia Pyeongwon of Goguryeo szócikke alapján készült 2014-ben.