Pongszang király (? – 300 , uralkodott: 292-300) – az elhunyt Szocshon király legidősebb fia - Kogurjo tizennegyedik királya volt.
Fiatal kora óta arrogáns, kicsapongó, önbizalomhiánnyal küszködő és irigy volt. Amint megkoronázták, Pongszang árulással vádolta meg népszerű nagybátyját, Go Dal Gát (An Guk herceg) és kivégeztette. A Samguk Sagi szerint erőszakossága felbőszítette a népet. 293 nyolcadik hold hónapjában a Xianbei törzsfőnök, Murong Hui betört Kogurjoba.
Pongszang a Sinseong hegységbe menekült. Az északi fejedelem, Go No Ja 500 lovaskatonát állított elő és annak érdekében, hogy megfeleljen a királynak, megindult, hogy legyőzze Xianbei seregét. Pongszang király előléptette Go No Ját hadvezérré, ezzel az ötödik szintre emelte és neki adta Gongnim földjét jutalomként.
Az ezt követő hónapban a király attól félt hogy öccse, Go Dol Go puccsot tervez majd ellene, ezért arra kényszerítette, hogy kövessen el öngyilkosságot. Dol Go fia (a következő király, Micshon) elmenekült, így megvédte a saját életét. 296 nyolcadik hold hónapjában Murong Hui ismét betört az országba, de ugyanúgy visszaverték csapatait.
Az ezt követő hónapban a nagy fagy és jégeső elpusztította a terményeket, de a király folytatta a palota újjáépítését és a nép viszont egyre inkább panaszkodott. Pongszang király nem hallgatott a miniszterek tanácsaira és nem törődött egyáltalán a népével.
Végül a miniszterek puccsot hajtottak végre ellene a 300-ban a 8. hold hónapjában. Pongszang és két fia öngyilkosságot követtek el. A királyt Bongsan-wonba temették el. A miniszterek rátaláltak az elszökött hercegre és Micshon király néven a trónra ültették.
A magyar fordítás az angol nyelvű Wikipédia Bongsang of Goguryeo szócikke alapján készült 2014-ben.