2017-ben első alkalommal választotta meg az Ázsia Ékkövei közössége az év fordítóját. A kétfordulós szavazás után 2017-ben Vajandi vehette át a díjat. A nyereménye három általa választott könyv: Koreai közmondások, Koreai társalgás és Lengyel Miklós: Dél-Korea. A könyvek mellé járt egy gravírozott emlékdíj és egy emléklap is. Vajandi személyesen nem tudta átvenni a nyereményét, így a lánya vette át Budapesten, s jutotta el hozzá a hétvégén. Az interjúra így e-mailben került sor.
- Mióta érdekel a koreai kultúra?
- 2011 őszétől, akkor kezdtem el koreai sorozatokat nézni, de a történelmi része – sokakkal ellentétben – engem kevésbé érdekel, inkább a mai Korea vonz, szeretek a jelenben élni. Ettől függetlenül elismerem, hogy fontos a hagyományápolás, a régi értékek megtartása, amit csodálatosan megjelenítenek a sorozataikban.
- Csak Korea vagy más ázsiai országok is érdekelnek?
- Főként Korea, sorozatot is inkább csak koreait nézek, néha teszek csak kivételt. Fordítani is kizárólag koreait szoktam. Egy tekintetben viszont a többi ázsiai ország is érdekel, mégpedig gasztronómiai szempontból.
- Hogyan lettél a koreai sorozatok rajongója?
- 2011 őszén egy letöltő oldalon nézelődve vettem észre a 49 Days című sorozatot, és megtetszett a sztorija, ezért letöltöttem. Abban a hitben voltam, hogy amerikai sorozat, ezért nagyon meglepődtem, amikor elkezdtem nézni. Végül annyira magával ragadott a történet, hogy már a nyelvük se zavart, valahogy elvarázsolt a kultúrájuk, a szokásaik, a felfogásuk. Azután kezdtem tudatosan más koreai sorozatokat keresni, s mondhatjuk, hogy beszippantott a világuk.
A könyvnyeremény, a díj és az emléklap még a kávézóban
- A baráti körödben hogyan fogadták az ilyen irányú érdeklődésedet?- A rajongásom átragadt a lányomra is, bár neki az egyetem mellett nem sok ideje jut sorozatokat nézni; valamint a legjobb barátnőmre, akit 7 éves korom óta ismerek, és sok dologban hasonlóan gondolkodunk. A munkahelyemen van még egy kolléganő, aki átérzi a rajongásom, bár ő a török sorozatokkal van ugyanígy. A fordításnak köszönhetően szereztem új barátokat is. Néhányukkal személyesen is megismerkedtem, például itt a lakóhelyemen, és a tavalyelőtti budapesti találkozón az ország távolabbi pontjairól is. Mindenki más, aki tud róla, inkább furcsának találja. A szüleim például felesleges időpocsékolásnak tartják, amivel egy fillért sem keresek, habár az év fordítója első helynek azért örülnek, és picit büszkék rám.
- Mikor kezdtél fordítással foglalkozni?- 2012 tavaszán volt egy film, aminek nagyon vártuk a feliratát, a barátnőmmel közös nagy kedvencünk, Jang Geun Suk szerepelt benne, annál döntöttem úgy, hogy megpróbálkozom a feliratának a fordításával, de ennyinél meg is álltam akkor, nem is tettem közzé sehol. Jóval később jött egy komolyabb indíttatás, hogy sorozatokat fordítsak, s közzé is tegyem, mégpedig 2013 őszén, amikor a The Master's Sun-t vetítették, és nap mint nap nyomon követtem a sorozat D-A-s fórumját. Megtetszett a fórumon lévő hangulat, ahogy a fordítók a nézőkkel kommunikálnak, a sok kedves néző lelkesedése, a várakozás izgalma, tehát nagyban köszönhető Anyezenek és Zetkinnek, hogy végül én is ilyen hobbit választottam. Ezúton is köszönöm Nekik!
- Mit tanultál a fordításból?- Azt nem mondhatom, hogy emiatt bővült a nyelvtudásom, mert ha csak nézője vagyok a sorozatoknak, úgy is ragadnak rám a koreai kifejezések, az viszont biztos, hogy a fordításnak köszönhetem, hogy megtanultam egy csomó technikai dolgot, pl.: feliratot átidőzíteni, hangokat, videókat vágni, konvertálni, feltölteni különböző helyekre, blogot szerkeszteni.
- Mi alapján választod ki, hogy melyik lesz a következő sorozat, amit fordítani fogsz?- Elsődleges szempont, hogy koreai legyen, aztán van pár kizáró ok: ne legyen történelmi vagy túl hosszú, esetleg olyan témájú, amiben nem vagyok otthon (pl. jogi, orvosi). Az is fontos, hogy legyen benne romantika, és nem árt, ha humor is van benne. El szoktam olvasni a sztoriját, és ha az megtetszik, néha ez is elég indok, de ha még olyan színészek is játszanak benne, akiket ismerek és kedvelek, akkor mindenképpen esélyes.
- Melyek a kedvenc sorozataid, s miért azok?- A megtekintés sorrendjében a három legnagyobb kedvencem (mert sehogy se tudnám rangsorolni őket): You're Beautiful, Bromance, Goblin. Mindhárom romantikus vígjáték, a Bromance tajvani, a másik kettő koreai. Ezeken kívül is sok kedvencem van, de ha ki kell emelnem párat, akkor ezeket választanám. S hogy miért? A legszórakoztatóbbak, a megtekintésük a legnagyobb élmény volt a számomra, amióta csak ázsiai sorozatokat nézek.
- Melyek a kedvenc jeleneteid/színészeid egy-egy sorozatból?- A legnagyobb kedvencem Gong Yoo, akit a Hello My Teacher-ben láttam először, azóta imádom őt. Nagy kedvencem még Jang Geun Suk, őt a You're Beautiful-ban láttam először. Persze, rajtuk kívül is sok kedvencem van még, de ők a leglegek. Kedvenc jelenetem nincs, vagyis túl sok van, fel se tudnám sorolni. Ki szoktam vágni, ami annyira tetszik, és egy külön mappában őrzöm a gépemen, ahogy a sok kedvenc színészem legjobb fotóit is, illetve a legszebb betétdalokat.
A fordító: vajandi
- Mit lehet tanulni egy-egy sorozatból?- Többek között, amit már életem első koreai sorozatából leszűrtem: megbocsátást. Míg más (pl. dél-amerikai) sorozatokban meglakol a főgonosz, itt felismeri a hibáit és megjavul. Ez eleinte nagyon furcsa volt, de belegondoltam, és rájöttem, valóban sokkal jobb és tanulságosabb így egy történet. Amit még tanulni lehet: családcentrikusság, tisztelet (megbecsülés), kitartás.
- Milyen zenéket szoktál hallgatni?- Kizárólag filmzenéket hallgatok, tehát betétdalokat, filmben felbukkant k-pop dalokat, MV háttérzenéket. Szeretem a zenét kötni egy filmhez, sorozathoz, egy jelenethez, egy színészhez. A telefonomon is többnyire ilyen zenék vannak. Épp a minap gondoltam ebbe bele, hogy milyen régre nyúlik vissza ez a szokásom, már 8-10 évesen gyűjtöttem a filmzenéket, a kazettás Sanyo magnómról hallgattam pl. a Dallas, Isaura és a Tövismadarak felvett zenéit, jeleneteit.
- Kedveled a koreai ételeket? Szoktál készíteni/vásárolni ázsiai ételeket?- Igen, szeretem, bár nem sok lehetőségem volt koreai ételek megkóstolására (sajnos), viszont csináltam már kimcsit, sült rizst és ráment, ezeket mind szeretem.
- Hogy látod a két kultúra, a magyar/európai és a koreai különbözőségét?- Rengeteg különbség van, hosszú lenne felsorolni, ezért csak kettőt emelnék ki: náluk erősebben érződik a hagyománytisztelet, és jobban megbecsülik az idősebbeket (fontos szerepe van az életkornak).
Év Fordítója 2017 díj
- Tanultál koreai nyelvet?- Nem, de pár éve elkezdtem írni a kifejezéseket, amiket már tudok, persze fonetikusan, ahogy kiejtem. Jó érzés ránézni, hogy már ilyen sok szót tudok.
- Voltál valamelyik ázsiai országban korábban? Ha lenne egy teljes heted Koreában, mit csinálnál? Hová mennél el? Mit néznél meg? Kikkel találkoznál?- Sajnos nem voltam, s mivel annyira távoli álom, nem is gondolkodtam még ezen. Szerintem, ha valaha valóban eljutok Koreába, pl. Szöulba, az akkora élmény lesz, annyira izgatott leszek, hogy nem számít, hová megyek, kikkel találkozom, maga a tudat, hogy ott lehetek, hogy Szöul utcáin barangolhatok, mindennel felér. Na jó, talán megkeresnék egy ismertebb ügynökséget, és lesném a kijövő hírességeket. Ja igen, és mindenképpen szeretnék megkóstolni néhány helyi ételt, pl. amiket az utcán árusítanak.
- Írással is foglalkozol, mint pl.: A fény börtönében?- Régebben nagyon sokat olvastam, szinte faltam a könyveket, ahogy rengeteget írtam is, de mostanában kevesebb időm jut ezekre. 9-10 éves korom óta írok hosszabb-rövidebb történeteket, mindig is írónak készültem, de mivel jó voltam matekból is, versenyekre jártam, végül - szüleim tanácsára - inkább reál irányban tanultam tovább. Így kötöttem ki egy reál szakmánál, amit szintén szeretek, és az írás inkább csak hobbi maradt. Antológiákban jelentek meg írásaim, illetve a blogomra feltettem az egyik regényemet ("A fény börtönében"-t), aminek a hozzászólások alapján nagy sikere volt, sokan végigizgulták. Azóta is kapok üzeneteket, hogy lesz-e folytatása, vagy hogy mikor teszek fel újabb írásokat.
A könyvnyeremény már Vajandi íróasztalán, ahol fordítani szokott.
- Tervezed a folytatását? Vannak ezzel kapcsolatos terveid?- Igazából van egy új regényötletem, de még nincs teljesen kidolgozva a vázlata, egyelőre csak a fontosabb szereplők karaktere és az alapsztori van meg. Azt tervezem, hogy valamikor az idén vagy jövőre pár hónapig szüneteltetem a fordítást, és akkor csak erre koncentrálok majd. Olyankor ugyanis elmerülök a történetben, és nap mint nap elképzelem, szinte átélem én is, mielőtt és miközben írom. Az egyik legnagyobb boldogság, amikor befejezek egy regényt, az a pillanat leírhatatlan, semmihez sem hasonlítható. Talán ezért szeretek fordítani is, mert ez is egyfajta alkotás, ráadásul, s ez a legfontosabb: sok embernek szerezhetek örömet vele.
- Köszönöm az interjút, és a segítséget a lányodnak, aki személyesen átvette és eljuttatta hozzád a nyereményedet.
A cikkben szereplő képeket készítette: KACS, Vajandi, Vajandi lánya.