A történelem során soha nem volt olyan ideális nőnek születni, mint ma. A jelenkorban sokkal több esélyük és joguk van a nőknek az élet minden területén, mint egykoron volt. Egyre több nő van jelen a politikában, az üzleti életben akár egy nagy cég vezetőjeként. A nyugati civilizációban élő nők megtapasztalhatják a régmúltban kivívott emancipáció gyümölcsét. De mi a helyzet más kultúrákban? Milyen módon alakult át a nők helyzete az évezredek alatt például Kelet-Ázsiában?
A nők helyzete Kínában
Történelmi háttér
A régi kínai civilizációban a konfuciánus világkép volt domináns. A konfuciánus tanítás központjában egy hierarchikus és férfiközpontú, társadalmi harmónián alapuló ideológia állt. Mind a társadalomban, mind a családon belül összhangnak kellett uralkodnia. A konfucianizmusi társadalmi piramisrendszerben a császár állt az élen, alatta voltak az államapparátus tagjai és utána következtek a polgárok. A családon belüli szigorú hierarchiában a legfontosabb az apa-fiú viszony, aztán az idős-fiatal, férj-feleség, anya-lánya és végül a meny. Ebben a korban a nők a legalacsonyabb rendűek helyét foglalták el. Az engedelmesség volt a fő erényük. A teljes alárendeltség, a négy fal közötti élet jutott osztályrészüknek. Fő feladatuk az volt, hogy szolgálják lányként az apjukat, feleségként a férjüket, anyaként a fiúkat. Az egyetlen feladatuk az otthon melegének a fenntartása volt, oktatásra nem vágyhattak, az önmegvalósítás fogalmának az értelméről tudtuk sem volt. A konfuciánus eszmerendszerben a kozmosz erejének hatásában hittek, és a kozmosz csak akkor tudott békés maradni, ha a társadalom minden tagja betartja a rá vonatkozó szabályokat. De ha nem, akkor az ég káoszt, éhínséget és járványokat bocsájtott az emberiségre. Ezek az eszmék hosszú időre beárnyékolták a nők szerepét a kínai társadalomban.
Wu Hou császárnő korabeli ábrázolása
A Tang-dinasztia korának köszönhetően egy kisebb fordulat állhatott be a nők helyzetében. Megjelent a buddhizmus Kínában, amely komoly ellenfele volt a konfucianizmusnak. Nemcsak a megváltás lehetőségét hagyta mindenkinek, hanem számtalan női istenségével és a reinkarnációba vetett hitével rámutatott arra, hogy a női szerepek értelmetlenek, és ezzel egy új lehetőséget mutatott a nőknek. Ebben a nők számára nem ideális és könyörtelen világban létezett egy kiemelkedő nőalak, Wu-hou császárnő. Ő volt az első nő, aki szembeszállt a konfucianizmusi női szerepek felfogásával. Szépségének köszönhetően került a palotába. Felküzdötte magát a császár első ágyasának, majd az új császár feleségének. A konfucianizmusban már ez gyalázatosnak minősült. Ezután a fiait letaszítva a trónról 15 évig ő maga uralkodott császárnőként és saját dinasztiát alapított. Ő volt az első nő, aki a buddhizmust szembeszegezte a konfucianizmusi eszmerendszerrel. Bár a buddhizmus és a taoizmus megjelenése sem adott jogot a kínai nők egyenjogúságára, de már szemléletváltást idézett elő.
Változás
A mai modern Kínában a gazdaság fellendült, a lakosság színvonala megállíthatatlanul emelkedik. A korszerű kínai kormány fontosnak tartja a kínai nők helyzetének javítását, így esszenciális feladatának érzi, hogy gazdaságilag, társadalmilag, kulturálisan, politikailag és természetesen családon belül is azonos értékű jogokkal rendelkezzenek, mint a férfiak. A korunkbeli kínai nők sokkal szabadabbak, mint egykoron. A nők oktatási szintje Kínában nagyfokú növekedést mutat. Ahogy a nők társadalmi helyzete elkezdett erősödni, úgy nő a felsőoktatásban való részvételi szándékuk is. Az elmúlt években húsz millió nő tört ki az írástudatlanságból. Amíg a nők részaránya a bányászatban, a mezőgazdaságban és a gyáriparban egyre fogyatkozik, addig a kultúrában, tudományban, kommunikációban, pénzügyben, oktatásban, egészségügyben egyre gyarapodik.
A kormány adókedvezmények és mentességek biztosításának formájában arra ösztönözte a kínai nőket, hogy önálló erejükből hozzanak létre üzleteket. A régi Kínában közvetített házasságok voltak divatban, de ez is megváltozott. A fiatalok a legtöbb esetben már igazi érzelmek alapján házasodnak össze. Mára már a nőknek joguk van ahhoz is, hogy segítséget kérjenek, ha a családon belül bántalmazásnak vannak kitéve. A tradicionális Kína arra sarkallta a nőket, hogy csak a családra összpontosítsanak. Ma részt vehetnek oktatásban, karriert építhetnek, és hozhatnak saját életükre vonatkozó döntéseket. A kínai nők nagyon sokat köszönhetnek a kommunizmusnak, amelyben elnyomottakból egyenrangúvá kezdtek fejlődni. A gazdasági fejlődés pedig rohamosan elkezdte javítani a nők helyzetét.
Felhasznált irodalom:
Guy S. Alitto: The Last Confucian: Liang Shu-ming and the Chinese Dilemma of Modernity (University of California Press, 1986)
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás (Gondolat kiadó, 1975)
Henri Maspero: Az ókori Kína (Gondolat kiadó, 1975)
Emily Mark: Wu Zetian
Salát Gergely: Női szerepek a Konfuciánus világképben
Wong Yin Lee: Women's education in traditional and modern China
