Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de erről a szóról nekem egyből Japán ugrik be, és nem hiába, mivel a japáncseresznye Japán nemzeti jelképe, ami a művészetében is sokszor előfordul. Az utolsó szamuráj című filmben láttam meg először, hogy milyen szép is tud lenni a virágzása. Élőben még nem láthattam, mégis úgy gondoltam, hogy érdemes megmutatni a nagy közönségnek a varázslatos szépségét.
Ahogy a tél szép lassan tovaszáll és beköszönt a tavasz japán jelképe, a cseresznyevirág, vagyis sakura virágzásnak indul. Öt szirmú virág, ami a fehértől egészen a rózsaszín teljes árnyalatában pompázik. A japáncseresznye a rózsafélék családjába tartozik és díszfának minősül. Mivel gyümölcsöt nem hoz a tavasszal nyíló virágai meddő virágok. A cseresznyevirág jelképezi a japánok szemében a halandóságot, a folytonos újjászületést.
Japánban a legenda úgy szól, hogy a Fudzsi hegy és a cseresznyevirág Istennője, Konohananosakuya-hime, az elhalt virágokat életre kelti és az egész ország virágba borul. Ez jelképezi, hogy a tavasz eljött és a természet elkezdet ébredezni. A hagyomány azt tartja, hogy szerencse és boldogság éri, akire ráhull a cseresznyevirág szirma. A cseresznyevirágzás ünnepe az életét hősként feláldozó katonák ünnepe is egyen.
Virágnéző ünnepség a hanami. Szó szerinti jelentése "virágnézés". Kínából terjedt át Japánban a 700-as évek elején. Először csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak ezt a fajta szórakozást. Csak később vették át a szegények ezt a szokást.
A hanami szabadban való eltöltése piknikezés és séta közben a legalkalmasabb. Ilyenkor összejön a család színe-java és a barátokkal együtt a cseresznyefák alatt csodálják a virágzást. Közben esznek-isznak és jól érzik magukat a természetben. Európában is egyre elterjedtebb a virágzásnézése, de még mindig Japán tartja a legtöbb fesztivált. Magyarországon, Budapesten a Füvészkertben a Szakura-ünnep keretében szokták ünnepelni a cseresznyevirágzást.
Március végétől május elejéig tart a cseresznyefák virágzása. Japán egész területén mindenhol más időpontban nyílik ki a virág, ugyanis ez főleg az időjárástól függ. Nemcsak nappal gyönyörködnek a virágzásban, hanem éjszaka is elő szeretettel nézik. Az éjszakai hanami-t Jozakurá-nak nevezik. Papírlámpásokkal, mécsesekkel díszítik fel a fákat ezzel is növelve a fák szépségét. Még a hűvös időjárás sem zavarja a japánokat az ünneplésben.
Japán egész területén csodaszép a cseresznyevirágzás, de akad, ahonnan még szebb látvány nyújt. Ilyen hely a Yoshino-hegy. Itt ugyanis négy különböző magassági szinten virágzik a közel 30 000 fa. A másik legismertebb hely ahova, még sok ember látogat el az úgy nevezet "Sakura-no Sato" magyarra fordítva "Cseresznyefalva". A Myogi-hegy lábánál fekszik. A parkban 5000-nél is több fát számlálhatunk meg és, ami különlegessé teszi, hogy 45 különböző fajtájú cseresznyefa található itt.
A legelterjedtebb cseresznyefajta Magyarországon a "Kanzan" ami a fák több mint felét tesz ki. Japánban egy nemesített fajta, a fehér szirmú Jedói cseresznye a leggyakoribb cseresznyefajta.
Felhasznált források:
Cseresznye
Japán cseresznye
Japán ünnepek
