Regisztráció Elfelejtett jelszó

A csoszoni királyok élete 26. rész - Kodzsong király


2016.10.31. 20:00 Írta: CherryRock Kategória: Cikk

A csoszoni királyok élete 26. rész - Kodzsong király

Kodzsong (Gwangmu császár) a koreai csoszon dinasztia huszonhatodik királya volt és a Koreai Birodalom első császára. Tizenhárom hitvese és tizennégy gyereke volt, akik közül páran japán hercegekkel és hercegnőkkel házasodtak össze.

Uralkodás - a csoszon dinasztia királya:
Kodzsong 1863-ban került a trónra, amikor még gyerek volt. Mivel még kicsi volt, apja, Heungseon Daewongun régensként kormányzott, míg Kodzsong el nem érte a felnőtt kort.

Az 1860-as évek közepén Heungseon Daewongun az elszigetelt politika fő támogatója volt, üldözte az idegen földről érkezett katolikusokat és népének katolikus híveit, így ez a politika vezetett 1866-ban a franciák inváziójához és az amerikaiak hadjáratához 1871-ben. Daewongun uralkodásának kezdeti éveiben összehangolt erőfeszítéseket tett, hogy helyreállíttassa a nagymértékben elromosodott Gyeongbok palotát, a királyi hatalom székhelyét. Régensi uralkodása alatt a frakciós politika, a Seowon és az Andong Kim klán által uralt politika teljesen eltűnt, mint politikai erő. (Seowon = oktatási intézmény a nemesek számára, ilyen volt régen a Sungkyunkwan Egyetem).

1873-ban Kodzsong bejelentette szándékát a közvetlen királyi hatalomra. Heungseon Daewongun nyugdíjba vonulásával Kodzsong hitvese, Min királynő megszerezte a teljes irányítást a palota felett és családjának tagjait magas udvari pozíciókba helyezte.

Külső nyomás és egyenlőtlen szerződések:
A 19. században fokozódott a feszültség a Csing Kína és Japán között, aminek végezetül kitör az "Első Kínai-Japán Háború" (1894-1895). A háborúban rengetegen harcoltak a Koreai-Félszigeten. Japán a Meidzsi-restauráció után elsajátította a nyugati katonai technológiát és arra kényszerítette csoszont, hogy írja alá a Ganghwa szerződést 1876-ban. Japán szó szerint betolakodott Korea területeire hal, vasérc és természeti erőforrások után kutatva. Ez viszont megalapozott egy erős gazdaságot a félszigeten, és jelezte a japán birodalmi terjeszkedés kezdetét Kelet-Ázsiába.

A franciák hadjárata a koreaiak ellen 1866-ban, az amerikaiak hadjárata 1871-ben, és a japánok Unyo hadihajó ágyúnaszádjainak incidense mind-mind nyomás alá helyezte a csoszoni hivatalnokokat, beleértve Kodzsong királyt is.

A Ganghwa szerződés volt az első "egyenlőtlen szerződés", amely Korea és egy másik idegen ország között lett aláírva. A szerződés extra területi jogokat adott a japán állampolgároknak Koreában és kényszerítette a koreai kormányt, hogy nyissa meg három kikötőjét, nevezetesen Busan, Incheon, Wonsan kikötőket, a japán és a külföldi kereskedelem számára. E szerződés aláírásával Korea könnyű falat lett az imperialista hatalmak számára és később azt eredményezte, hogy Koreát Japánhoz csatolták.


Imo lázadása és Gapsin puccsa:
Kodzsong király elkezdett újabb, puskával felszerelt hadseregre támaszkodni, akiket fizetett. A régi sereg, amely lándzsákat és régi kézi lőfegyvereket használt, végül fellázadt a középszintű bérei és a presztízsvesztesége miatt, mire Heungseon Daewongun visszakapta hatalmát. Azonban a kínai csapatok a Csing kínai tábornok, Yuan Shikai vezetésével hamar elrabolták Daewongunt és Kínába vitték, így megakadályozták a hatalomba való visszatérését.

1884. december 4-én öt forradalmár államcsínyt forralt az egyik miniszter vezetésével, akinek egy kisebb serege is volt. A találkozó Myeongseong császárné bátyjának a házában volt. A puccs három napon belül megbukott. Néhányan a vezetők közül, beleértve Kim Ok Gyunt, Japánba menekültek, másokat pedig kivégeztek.


Parasztlázadás:
A szegénység óriási méreteket öltött az országban, ami nagy kihívás volt a 19. század csoszon dinasztiájának. A nyomor egyik bizonyítéka volt a koreaiak várható átlagos élettartama a csoszon korszak lezárása felé: a férfiak 24, a nők 26 éves korukig éltek átlagosan. Számos tényező, beleértve az éhínséget, a szegénységet, a magas adókat és a korrupciót az uralkodó osztályok között, több parasztlázadáshoz is vezetett. Kodzsong király elődei leverték az 1811-1812-es lázadást Pyeongan tartományban, melyet Hong Kyong Nae vezetett.

1894-ben egy másik nagy lázadás tört ki, a Donghak parasztlázadás, mely egy kormány-ellenes, nemes-ellenes, külföld-ellenes kampányról szólt. A lázadás elnyomásához csoszon kormánya katonai segítséget kért Japántól, melynek következtében a japánok követelései Korea felé elmélyültek. Végezetül a forradalom elbukott, de később a Gabo Reform a parasztok számos panaszával foglalkozott.

(Gabo Reform főbb rendelkezései: (rövidítve)
- Korea szuverén ország, független Kína beavatkozásától.
- A nemesi osztály megszűnik, így a hierarchikus társadalmi rendszer is.
- A tehetségek tanulhattak társadalmi osztályra való tekintet nélkül.
- Háttérre való tekintet nélkül mindenkit be kell sorozni katonának.
- Modern politikai és katonai erő létrehozása.
- A hivatalos dokumentumokat hangul írásjellel kell írni, nem pedig hanja (kínai).
- Bőrdíszműves, színész, stb., mindegy mit dolgozik, többé nem lehet ledegradálni a munkáját és nem lehetnek kitaszítottak.
- A költségvetési forrásokat az ország jólétére használhatja a kormány.
- A gyanúsítottak és a tanúk kínzásának betiltása.
- A kereskedelmi monopóliumok megszüntetése.
- A rabszolgák értékesítésének tilalma és a törvényes rabszolgaság minden formájának megszüntetése.
- A kiházasítható életkor megemelése, férfiak 20, nők 16).



Kodzsong kiralyról fénykép 1884-ből

A Myeongseong császárné elleni merénylet:
1895-ben japán kémek merényletet követtek el Myeongseong császárné ellen (a japánok Min királyné néven említik). A japán-koreai miniszter, Miura Goro vezényelte az összeesküvést. A japán kémek egy csoportja behatolt a szöuli császári palotába, melyet a japánok őriztek és megölték Myeongseong császárnét. A császárné megpróbálta ellensúlyozni a japán beavatkozást Koreában és Oroszország vagy Kína támogatását kérte.

Japán-ellenes hangulat Koreában:
Mindeközben Japán megnyerte a Kínai-Japán háborút, egyre nagyobb befolyást gyakorolva ezzel Korea kormánya felett. A Gabo Reform és Myeongseong császárné megölése szintén vitákat kavart Koreában a japán-ellenesek között. Néhány konfuciánus tudós, valamint földtulajdonos több mint 60 "igaz hadsereget" alapított hogy a koreai szabadságért harcoljanak. Az igaz hadsereg többször jelent meg Korea történelme során, mikor a nemzeti hadsereg segítségre szorult, például a mongol invázió idején is. Az "igaz hadseregek" megalakulását megelőzte a Donghak mozgalom és a különféle koreai függetlenségi mozgalmak sikere.


A koreai királyság menekülése az orosz követségre:
1896. február 11-én Kodzsong király és a koronaherceg elmenekült a Gyeongbokgung palotából (ahonnan körübelül egy éve kormányozta az országot) a szöuli orosz nagykövetségre.

A császárság kihírdetése:
1897-ben Kodzsong király engedve a növekvő tengerentúli nyomásnak és a Független Egyesület vezette közvélemény követeléseinek visszatért Gyeongungung-ba (ma Deoksugung). Ott kihirdette a Koreai Birodalom megalapítását. Hivatalosan is kinevezték, mint császárt, és ezzel megnyílt az új Gwangmu korszak. (A Gwangmu név jelentése ragyogó harcos). Ezzel tulajdonképpen véget ért Korea történelmének a Csing Császársághoz való alárendeltsége, amely a Ming-birodalom bukása óta fennállt. Kodzsong királyból Gwangmu császár lett, az első birodalmi államfő és a Koreai Birodalom független uralkodója.

Ez a hagyományos kínai hűbérrendszer végét jelentette a Távol-Keleten. A császári cím elfogadása jelezte, hogy Korea kijelenti a Csing Kínától való függetlenségét, és végül, névlegesen végre is hajtották e teljes körű függetlenséget, melyet 1895-ben hivatalosan is elismertek.


A Koreai Birodalom császára:
Kodzsong kihirdette a Koreai Birodalmat 1897-ben, hogy igazolja, hogy országa véget vetett a kínaiak alárendeltjeként működő hűbér rendszernek. Megpróbálta érvénybe hozni a végül sikertelen Gwangmu Reformot. A Gwangmu Reform célja az volt, hogy korszerűsítse és "nyugatizálja" a Koreai Birodalmat.

1904-ben a japánok átfogó győzelmet arattak az Orosz-Japán háborúban. Ezt követte 1905-ben a Korea és Japán között létrejött fennhatósági szerződés, mely megfosztotta Koreát azon jogaitól, hogy független nemzet legyen. 1907-ben Kodzsong követséget küldött, annak érdekében, hogy a Hagai békeegyezményben megpróbálja érvényesíteni felségjogát Korea felett. Azonban a koreai követeket megállította a japán delegáció, de ők nem adták fel és később riportokat jelentettek meg az újságokban.


Az egyik követ Japán Ázsiára irányuló vészjósló törekvéseire figyelmezettet:

"Az amerikaiak nem veszik észre milyen Japán politikája a Távol-Keleten, amely politika az amerikai népre is hatással lesz. A japánok belekezdtek egy olyan politikába, amely végül ahhoz vezet majd, teljes ellenőrzési joguk, hatalmuk lesz a Távol-Kelet kereskedelme és ipara felett. Japán indulatokkal teli Amerika és Nagy-Britannia ellen. Az amerikaiak nem látják, hogy Japán milyen közel van ahhoz, hogy Amerikát és Nagy-Britanniát arra kényszerítse, hogy hagyják el a Távol-Keletet."

Ennek eredményeképpen Kodzsongot arra kényszerítették a japánok, hogy lemondjon, így fia, Sunjong került a trónra.

Lemondása után:
Lemondatása után a japánok Kodzsong királyt bezáratták a Deoksu palotába. 1910. augusztus 22-én a Koreai Birodalmat Japánhoz csatolták egy szerződéssel (Japán-Korea hozzácsatolási szerződés).

Kodzsong 1919. január 21-én meglepő hirtelenséggel hunyt el a Deoksugung palotában. Rengeteg feltételezés látott napvilágot, miszerint lehetséges, hogy a japán hivatalok alkalmazottai meggyilkoltak őt. Felesége mellé temették Namyangjuba, a Hongneung császári sírba.


Kodzsong király (Gwangmu császár) korában játszódó sorozatok:
Empress Myeongseong Nincs magyar felirat!
Freedom Fighter, Lee Hoe Young
Jejoongwon
Joseon Gunman
Time Slip Dr. Jin

A magyar fordítás az angol nyelvű Wikipédia Gojong of the Korean Empire szócikke alapján készült 2014-ben.

Bejegyzés Like-olása, megosztása:

Aktív közösségi fordítások
Pasta (2010) 10. rész
12.33%
Segítek én is benne!
Nehézségi szint: könnyű (5/10)


Keresés

Ázsia Ékkövei a Facebookon

Dél-koreai sorozatok
minden vasárnap:
KBS2 19:55
Father is Strange
MBC 20:45
You Are Too Much
tvN 21:00
Deserving of the Name
MBC 22:00
Bad Thief, Good Thief
OCN 22:20
Save Me