A csoszoni királyok élete 21. rész - Jongdzso király


2016.10.24. 20:30 Írta: CherryRock Kategória: Cikk

A csoszoni királyok élete 21. rész - Jongdzso király

Jongdzso király a koreai Csoszon dinasztia huszonegyedik királya volt és 52 évig uralkodott (1724-1776). Szukcsong király és Choi királyi ágyas második fiaként született, mint Yeoning Geum és idősebb bátyja, Kjongdzsong után ő örökölte a trónt egy jelentősebb vita után. Két királynőjétől nem született gyermeke, pedig mindkettő idősebb korában hunyt el (65 és 60). 4 ágyasától született 2 fia és 8 lánya. Egyik fia nagyon korán, 19 évesen elhunyt, másik fiának, Sado koronahercegnek pedig maga okozta a halálát. Így Csongdzso nevű unokája örökölte a trónt.

Jongdzso uralkodása 52 évig tartott és Csoszon adórendszerének megreformálásához való kitartó ereje jellemezte ezt az időszakot. A konfuciánus erkölcstanok szabályai alapján kormányzott, minimalizálta és összeegyeztette a pártok harcait az ő "Csodálatos Harmónia" politikájával. Viszont erősen bírálták fia, Sado herceg kivégzése miatt. A bírálatok ellenére Jongdzso uralkodása egy pozitív hírnevet hozott neki Korea történelmében, köszönhetően annak, hogy őszinte erőfeszítéseket tett népéért a konfuciánuszi értékek által kormányozva.

Uralkodása:
Jongdzso király mélyen konfuciánus uralkodó volt, és úgy tartják, hogy a klasszikusokat jobban ismerte és a személyes tudása is nagyobb volt, mint a hivatalnokoké. Jongdzso és unokája, Jongdzso uralkodása - a késői 16. és a korai 17. században - a konfucianizáció csúcspontja volt, csakúgy, mint a gazdaságé, mely felépült a háborúkból. Uralmát az egész Csoszon dinasztia korszak egyik legragyogóbb időszakának nevezik.

Jongdzso mélyen és őszintén aggódott népéért. A Csoszon krónikáinak (Annals of Joseon) feljegyzése szerint uralkodása negyedik évének egyik napján felkelt a kora reggeli eső hangjára és így szólt az udvartartásához:


"Ó Istenem! Volt árvízünk, aszályunk, éhínségünk az elmúlt négy évben, mindez az erényeim hibája miatt és ebben az évben még keresztülmentünk egy példátlan lázadáson is az áruló Yi In Jwa által. Hogy tudná az én szegény népem kezelni a megélhetését ilyen nehézségek között? Van egy régi mondás "A háborút mindig sovány évek követik". Szerencsére azonban nem volt nagy éhínség az elmúlt két évben és reményeket fűzhetünk jó terméshez az idén. Ideges vagyok, mert az aratás ideje már a sarkunkban van, és nem tudhatjuk, hogy lesz-e előtte árvíz vagy aszály. Senki sem tudja megmondani, eláraszt-e minket hirtelen a hideg eső árvízként. A jóságom hiánya hozhat ránk olyan szörnyű dolgokat, minthogy nem sikerül megnyernem az égiek szimpátiáját. De hogyan is nyerhetném meg a szimpátiájukat, ha nem nézek magamba és nem teszek erőfeszítéseket? El kell kezdenem magamba nézni."

Jongdzso aggódott, hogy az eső tönkreteszi az aratást, ezzel éhezésre kényszerítve szerencsétlen népét. A király megparancsolta az udvarnak, hogy csökkentse a nép adóját és vegyen vissza az udvari fogások mennyiségéből az ő személyes étkezésénél. Az élelmiszer mennyiség csökkentésével fejezte ki aggodalmát az éhező népe felé. 25 évvel később, 1753-ban, egy korai reggelen a folyamatos eső emlékeztette Jongdzsót arra az árvízre, amely uralkodásának negyedik évében volt és amikor kevesebb ételt evett:

"Ó, az árvízek és az aszályok tényleg megtörténnek, mert erényem hiányában vagyok. Sokkal öregebb vagyok, mint abban az évben, de hogyan fejezzem ki szánalmam a népnek, és dolgozzak keményebben értük, ha kevesebb van, mint akkoriban?"

Így Jongdzso ismét megparancsolta, hogy az ő étkezéseinél csökkentsék a fogások számát. A körülötte lévő emberek úgy jellemezték őt, mint egy szerethető, okos, jóindulatú, kedves királyt. Igen jó megfigyelésű és gyors felfogású ember volt.


Jongdzso király

Rendelkezések:
Jongdzso rádöbbent, hogy a 17. század második felében a pártharcok mekkora károkat okoznak az államigazgatásban, és megpróbált ezeknek véget vetni, amint trónra került. Visszaállította a rövid idejű katonai szolgálati adót. Utána még ki is ment a palota kapuján kívülre és kikérte a hivatalnokok, tudósok, katonák, és parasztok véleményét. Felére csökkentette a katonai szolgálati adó mértékét és megparancsolta, hogy a hiányzó részt a halászat, a só, az edények megadóztatásával és egy kiegészítő föld adóval pótolják. Szintén szabályozta az állam bevételeinek és kiadásainak pénzügyi rendszerét a számvitei rendszer elfogadásával. Gyakorlatias politikája lehetővé tette a távoli hegyvidékek gabonájának megadóztatását Gyeongsang tartomány környékéről. A tartomány közeli kikötőiben pedig pamuttal vagy készpénzzel fizettek a gabonáért. A valuta forgalom ösztönözte az öntött érmék számának növelését.

Jongdzso aggodalma a parasztok életkörülményeinek javításáért nyilvánvaló volt. Vágya volt, hogy taníttassa a népet fontos könyvek terjesztésével, melyek koreaiul íródtak (hangul), beleértve az agrárkultúra nagy könyvét. Újra gyártani kezdték a csapadékmérőt, felosztották a közigazgatási hivatalokat és széleskörű közmunkákba fogtak bele.

Jongdzso növelte az állapolgárok jólétét, megnyitott egy másfajta lehetőséget a felfelé törekvő társadalomnak és a szükségszerű változásoknak. Politikájának célja, hogy újra megerősítse a konfuciánus hatalmat és egy emberséges kormányzást hozzon létre, de nem tudott gátat szabni a társadalmi változásoknak.

Kereskedelmi tevékenységei egyre nagyobb volumenüek lettek, mint a felhalmozódás a fővárosban a monopóliumokon keresztül vagy a nagykereskedelem kibővülése a céh szervezetek által. Rengeteg kereskedő érkezett a fővárosba, Hanyangba. A hagyományos kormányzati részleg adott engedélyt az üzletre. Ez az engedély tartalmazta az áruszállítást, a kisboltokat a sikátorokban, az utcákat pedig egységesítették és monopóliumba szőtték, amik a nagykereskedelmi rendszer szerint működtek.

A helyzettől függetlenül sok nemes az arisztokrata osztályból és számos közember töltött be valamilyen kereskedői szerepet, így Hanyang nagy lépéseket tett a 18. században, mint kereskedelmi és ipari nagyváros. Közkívánatra az olyan árucikkek, mint a kés, a lószőr kalap, étkezőasztal és a sárgaréz áruk egyre nagyobb arányban jelentek meg a piacon a kézművesek örömére. A lószőrkalap viselésének korlátozása, ami eredetileg a nemesek osztályhelyzetét jelölték, gyakorlatilag eltűnt.

Még a könyvkalózkodás is engedélyezve volt, hogy verseny alakuljon ki, és amely kötelezte a nemeseket, hogy a híres őseik által írt és összegyűjtött irodalmi munkákat kiadják. Ez szintén a népszerű költészet és fikció nyomtatásához vezetett. Az embereket leginkább a szatírák és a társadalmi kritikák érdekelték. Egy példa erre a Chun Hyang Jeon (mese Chun Hyang-ról), amely egy kiszeng lányának hűségéről szól, (kiszeng = szórakoztató lány, mint pl.: a japánoknál a gésák), és széles körben olvasottá vált, mint egy szatíra, és amelynek célja, hogy rámutasson a kormányzati tisztviselők kapzsiságra és sznobizmusára.


Antikorrupció:
A király híres volt arról, hogy féltve őrizte Park Mun Su-t, akit kinevezett, mint Amhaeng-eosa (jelentése = királyi titkos ügynök), vagyis a király titkos kormányzati nyomozója lett. Park, aki nagy érdemet szerzett Yi In Jwa árulásának leverésével, járta az országot és a király nevében letartóztatta a korrupt helyi hivatalnokokat.

Vita:
Az egyetlen jelentős szomorú incidens Jongdzso uralkodása idejében a fia, Sado koronaherceg halála volt. A történelem szerint Sado mentális betegségben szenvedett. A vádak szerint csak úgy, véletlenszerűen ölt meg embereket a palotában és szexuális különccé vált. A palota szabályai szerint Jongdzso király nem ölhette meg a fiát a saját kezével, így Sadot arra kötelezték, hogy bemásszon egy fából készült nagy rizstárolóba egy forró júliusi napon 1762-ben. Nyolc nap elteltével Sado megfulladt. A 19. században olyan pletykák keringtek, hogy Sado nem volt mentálisan beteg, hanem félre lett állítva, azonban ezek a pletykák széles körben ellentmondásokba ütköztek az özvegyének emlékiratai által (The Memoirs of Lady Hyegyeong).

Katolicizmus:
Jongdzso király volt az első, aki megakadályozta a római katolikusok tevékenységét az országban. A 18. században a katolicizmus egyre inkább betört az országba, főleg Gangwon és Hwanghae tartományokba. 1758-ban Jongdzso hivatalosan is törvényen kívül helyezte a katolicizmust, mint egy ördögi szokást.

Halála:
Amikor Jongdzso király meghalt, Sado herceg fia, Jongdzso unokája, Csongdzso lett a király. Az új király uralkodásának kezdeti éveit politikai intrikák és az udvari hivatalnokoktól való félelem jellemezte. A hivatalnokok meg féltek, hogy Csongdzso bosszút fog állni rajtuk, amiért petíciókat nyújtottak be anno, ezzel kérvényezve Sado koronaherceg megbüntetését, akinek ez végül a halálát okozta. Jongdzso a dinasztikus sírokba lett temetve, Donggureung-nél.

Jongdzso király korában játszódó sorozatok:
Dong Yi - A királyi ház titkai szinkronos változat
Hong Guk Young Nincs magyar felirat!
Jackpot
Jang Hee Bin Nincs magyar felirat!
Park Mun Su Nincs magyar felirat!
Secret Door
Warrior Baek Dong-soo Nincs magyar felirat!
Yi San A korona hercege magyar szinkronos változat

A magyar fordítás az angol nyelvű Wikipédia Yeongjo of Joseon szócikke alapján készült 2014-ben.

Bejegyzés Like-olása, megosztása:

Aktív közösségi fordítások
Someone You May Know (2017) 1. rész
51.13%

Segítek én is a fordításban!

Ázsia Ékkövei a Facebookon

Dél-koreai sorozatok
minden vasárnap:
Channel A 19:40
Coffee, Please
KBS2 19:55
My Only One
MBC 20:45
My Healing Love
tvN 21:00
Memories of the Alhambra
OCN 22:20
Priest