Hjondzsong király a koreai Csoszon dinasztia tizennyolcadik királya volt. 1659-től 1675-ig uralkodott. Uralkodását többnyire kemény konfliktusok jellemezték a nemzet politikai pártjaival a különböző kérdések megvitatásában, különösen a temetkezési szokásokéban.
Háttér:
Hjondzsong Yi Yeon néven született 1641-ben Hjodzsong király első fiaként, abban az időben, amíg apja Kínában volt a Csing-dinasztia foglyaként; így ő Senjangban született, az akkori mandzsu fővárosban. Miután a Csing-dinasztia legyőzte 1644-ben a Ming-dinasztiát, a Csing főváros Peking lett. 1645-ben Hjodzsong visszatért Koreába és az apja által 1651-ben megkapta a koronahercegi címet.
Konfliktus Hjodzsong temetése körül (Jesong viszály):
Amikor Hjodzsong király 1659-ben meghalt, Hjondzsong lépett örökébe, mint Csoszon tizennyolcadik uralkodója. Uralkodásának első kérdése az elődje temetése körüli vita megoldása volt. A konzervatív Nyugati Párt és a liberális Déli Párt összezördültek azon, hogy Indzso király második feleségének, Jaeui királynénak milyen hosszú ideig kellene viselnie a gyászruhát, ügyelve a temetés konfuciánus formájára. A Nyugati Párt, élén Song Si Yeol-lal, azt állította, hogy a gyászruhát csak egy évig kell hordani, míg a Déli Párt és a vezetőjük, Heo Jeok amellett állt ki, hogy három év a szükséges. Azért merülhetett fel ez a konfliktus, mert semmilyen feljegyzés nem volt arról, hogy mik a konfuciánus temetkezési szokások abban az estben, ha valakinek a második mostoha fia, (Hjodzsong nem Jaeui királyné fia volt) aki jogos örököse a családi vonalnak, meghal. A Nyugatiak követni akarták a második mostoha fiúra vonatkozó szokásokat, míg a Déliek úgy vélték, hogy az elhunyt Hjodzsong király megérdemel három év gyászt, mivel ő volt Indzso király jogos örököse a királyi vérvonalban.
A végső döntést a fiatal Hjondzsong király hozta meg, aki úgy döntött, hogy az egy éves periódust érvényesíti, mellyel a Nyugatiakat, mint fő pártot ismerte el. Azonban ugyanebben az időben nem váltotta le Heo Jeok-ot a miniszterelnöki posztról, annak érdekében, hogy visszatartsa a Nyugatiakat attól, hogy hatalmát fenyegessék. A viszálykodás igencsak erőteljes volt a két párt között, főképp a temetkezés kérdésében. Korábban, miután 1623-ban a Nagyobb Északi Párt elbukott, a Nyugatiak és a Déliek politikai szövetséget kötöttek Hjodzsong király vezetése alatt, de a temetkezési kérdésekben mindkét oldal hajthatatlan volt és ez egy még nagyobb konfrontációhoz vezetett.
Hjondzsong az elején még fenn tudta tartani az egyensúlyt a két párt között, a velük kötött kompromisszum által, miszerint az egy év gyász jóváhagyásával a Nyugatiaknak kedvez és Heo Jeok minisztert pedig tovább hagyja miniszterelnöknek, amivel meg a Délieket támogatja, így mindkét frakció ideiglenesen békét kötött egymással. Azonban amikor 1674-ben Inseon királyné (Hjodzsong felesége, Hjondzsong anyja) meghalt, a temetkezési kérdés újból felmerült. A Déliek azt akarták, hogy Jaeui királyné egy évig viselje a gyászruhát, míg a Nyugatiak 9 hónapnyi időszakot javasoltak. Most Hjondzsong a Déliek oldalára állt, így a Déli Párt lett most a vezető frakció és Nyugati Párt fölé kerültek. A temetés körüli viszálykodások folytatódtak Hjondzsong 1675-ben bekövetkezett halála után is, végül az ő fia, Szukcsong uralkodása alatt rendeződtek, aki betiltott minden vitát erről a kérdésről. A vitákról még a Hjondzsong korszak eredeti történelmi irataiban is kitérnek. Az első írásokban főképpen a Déliekről írnak, de aztán később a Nyugati beállítottságú történészek módosították.
Eredmények:
1666-ban Hjondzsong uralkodása, alatt több mint 13 évvel a fogság után, a holland Hendrick Hamel elhagyta Koreát és visszatért Hollandiába, majd írt egy könyvet a Csoszon dinasztiáról és a koreai tapasztalatairól, így bemutatva sok európainak a kis királyságot.
Hjondzsong leállította apja, Hjodzsong északi hódítási tervét, mivel Csoszon a Csing-dinasztia mellékállama lett, így a Csingeknek adóztak. Ráadásul a Ming-dinasztia elleni győzelmi sorozatai után a Csingek olyan hatalmassá váltak, hogy képtelenség lett volna ellenállni nekik. Hjondzsong folytatta apja után a katonai terjeszkedést és a nemzet újjászervezését, mely a két mandzsu invázió és a Hét éves háború alatt teljesen összeomlott. Támogatta a csillagászatot és a nyomtatást. Ő is betiltatta a rokonok közti házasságot, illetve azok között is, akiknek azonos volt a vezetéknevük (érdekesség, hogy a koreaiak 30%-ának, azaz majd minden harmadik koreainak Kim a vezetékneve). 1675-ben elhunyt és fia, Szukcsong örökölte a trónt.
Populáris kultúra:
Hjondzsong királyt The Horse Doctor című sorozatban ábrázolják, abban az időszakban, amikor a főszereplő Gwan Hyun nagyjából a húszas éveiben jár. Húgát, Sukhwi hercegnőt szintén meghatározó karakterként állítják be a sorozatban. Egy másik sorozatban is feltűnik Szukcsong apjaként az első részekben, ez pedig a Jang Ok Jung, Live in Love című sorozat.
Hjodzsong király korában játszódó sorozatok:
Jang Ok Jung, Live in Love
The Horse Doctor
A magyar fordítás az angol nyelvű Wikipédia Hyeonjong of Joseon szócikke alapján készült 2014-ben.