A csoszoni királyok élete 11. rész - Csungdzsong király

Csungdzsong, született Yi Yeok, a 16. században uralkodott, a Csoszon dinasztia tizenegyedik királyaként. Féltestvérét, Jonszangunt követte a trónon, mert Jonszangunt zsarnoksága és rossz kormányzása miatt egy puccs végrehajtásával letaszították a trónról, átadva ezzel a koronát Csungdzsongnak. Apja Szongdzsong király, anyja Jeonghyeon királyné.

Jo Gwan Jo reformjai:
Aznap, mikor Jonszangunt letaszították a trónról, a katonák, akik a puccs vezetőihez tartoztak, körülvették féltestvérének, Jinseong nagyhercegnek a házát. Úgy volt, hogy megöli magát, arra gondolván, hogy Jonszangun úgyis meg fogja ölni, de a felesége lebeszélte róla és végül Csoszon tizenegyedik királyaként találta magát a trónon, mint Csungdzsong király.

Csungdzsong keményen dolgozott azon, hogy eltörölje a Jonszangun korszak maradványait. Újra kinyitotta a királyi egyetemet (Seonggyungwan), a Cenzúra Hivatalt, amelyik felülbírálta a király nem megfelelő rendelkezéseit. Uralkodásának korai szakaszában nem gyakorolhatta királyi hatalmát szabadon, mert azok, akik a trónra ültették, hatalmas nyomást gyakoroltak rá. Amikor a puccs három vezetője elhunyt idős koruk és természeti okok következtében, nyolc évvel később, Csungdzsong elkezdte érvényesíteni hatalmát és végrehajtotta a kormány nagyszabású reformját Jo Gwang Jo és más Sarim tudósok segítségével.

Jo Gwang Jo megerősítette a helyi autonómiát, úgy, hogy támogatta az önkormányzati rendszer létrehozását (úgynvezett Hyang'yak), kihirdette a konfuciánus írások hangulra fordítását és, hogy széles körben osszák szét. Földreformra törekedett, miszerint a föld egyenlőbben legyen elosztva a gazdagok és a szegények között és bevezetett egy kiegészítő rendszert, hogy tehetségeket toborozzon a kormányba. Hitte, hogy bármelyik tehetséges ember, beleértve a rabszolgákat is, alkalmas a hivatalnoki posztra függetlenül a társadalmi rangjától. Főfelügyelőként a törvényeket szigorúan be akarta tartatni, így ez idő alatt a hivatalnokok nem mertek elfogadni kenőpénzt vagy kihasználni a helyi lakosságot a Csoszon dinasztia évkönyve szerint (Annals of the Joseon Dynasty).

Csoszon dinasztia évkönyve: a Csoszon dinasztia évről évre (1413-1865) vezetett hiteles évkönyve, mely már az interneten is megtalálható. Csoszon történészei írták és 1813 kötetet tartalmaz. Korea 151. nemzeti kincse és rajta van az UNESCO világörökségi listáján. A világon egyedülálló hosszúságú folytatólagos feljegyzése.

Azonban ezeknek a reformoknak sok ellenzője is volt a konzervatív nemesek táborából, aki 1506-ban vezették a puccsot s Csungdzsong királyt hatalomra helyezték. Négy évvel a reformok napirendre tűzése után Csungdzsong váratlanul elvetette Jo Gwang Jo programjait, vagy azért, mert elvesztette a bizalmát Jo programjai iránt vagy mert félt, hogy Jo így túl sok hatalomhoz jut. Míg Csungdzsong és Jo Gwang Jo megosztotta a reformista napirendet, Csungdzsongot főképp az érdekelte, hogy megerősítse királyi hatalmát, míg az utóbbi sokkal inkább a neo-konfuciánus nézetekkel törődött, eszerint, aki uralkodik, annak erkölcsiséget kell mutatnia a többi ember felé. Végül 1519 novemberében, amikor is a konzervatív tisztviselők megrágalmazták Jo Gwan Jo-t, hogy hűtlen lett írásaiban, "Jo lesz a király". Érdekesség: mézet öntöttek a falevelekre és a hernyók, mozgásuk közben ugyanezt a kifejezést hagyták hátra, mintha egy természetfeletti kinyilvánítás lenne. Csungdzsong kivégeztette Jo Gwang Jo-t azzal az indokkal, hogy ő volt a felelős a viszálykodásért és számos követőjét száműzette és azon nyomban leállította a reformjait. Ezt az incidenst nevezik: "Harmadik megcsonkítása az irodalmároknak 1519".

A házastársi rokonok szabályai:
Jo Gwang Jo bukása után Csungdzsong királynak soha többet nem volt lehetősége, hogy saját maga kormányozzon. Uralkodását viharos küzdelmek jellemezték, ami a különböző konzervatív frakciók közt zajlott és mindegyikőjük valamelyik királynő vagy ágyas háta mögött állt. 1524-ben a konzervatív frakciók megütköztek egymással, az egyik párt lemondatta Kim Anro-t, a korrupt tisztviselőt. Kim Anro követői 1527-ben revansot vettek az áskálódó Park hitves ellen, aki a király egyik ágyasa volt, mely ahhoz vezetett, hogy kivégezték őt is s a fiát is, Bokseong herceget. Kim Anro visszakerült a hatalomba és bosszút állt ellenségein, amíg el nem lett távolítva a kormányból, majd az új királynő testvérei (Yun Won Ro és Yun Won Hyeong) kivégeztették. Viszont Yun Im, Kim Anro szövetségese elérte, hogy unokaöccsét nevezzék ki koronaherceggé, mivel az új hitvesnek, Munjeong királynőnek később sem született fia. Injong-ot később bejegyezték koronahercegnek. A nagybátyja, Yun Im, versengett a hatalomért Munjeong királynő bátyjaival (Yun Won Ro és Yun Won Hyeong). Sok köztisztviselő és tudós gyűlt a két hatalmi központ köré és mindegyik csoport megalakította külön politikai frakcióját. Yun Im frakciója "Nagy Yun" néven vált ismertté és a Yoon testvérek frakciója "Kis Yoon"-ként. Csungdzsong halála után ez a konfliktus vezetett az "Negyedik megcsonkítása az az irodalmároknak 1545"-höz. A folyamatos belső konfliktusok következtében meggyengült a dinasztia, azok az idegen erők, melyek a korábbi monarchia által lettek elkergetve, sokkal nagyobb erőkkel tértek vissza. vakókat (japán kalózokat) és kalózhajók gyakran fosztogatták a déli parti régiókat, míg a Jurchenek számtalanszor támadtak az északi fronton.

Értékelés:
Csungdzsong jó és ügyes vezető volt, különösen az idő alatt, mikor még Jo Gwang Jo reformokat akart bevezetni. Azonban a történészek szerint ő egy alapvetően gyenge király volt, a trónra kerülésének körülményei miatt, túl könnyen megingott mindkét félnek, Jo Gwang Jo-nak és azoknak a konzervatív minisztereknek, akik trónra helyezték. Néha tragikus figurának tűnt, aki sosem akart király lenni, de kényszerítették, hogy az legyen, s ezt tanúsítja, hogy szeretett királynője is nyomás alatt volt, hisz megölték az édesapját egy lázadás során, a korábbi puccs vezetői.

Újabban egyes történészek úgy vélik, hogy Csungdzsong valójában nem a miniszterek és a rokonok által volt manipulálva, hanem inkább használta őket, hogy megszabaduljanak egymástól, így megerősítve királyi hatalmát, habár nem nagy sikerrel. Mindkét esetben uralma gátat szabott sok zűrzavarnak, erőszaknak, korrupciónak és palotai intrikáknak. Különösen kritizálták őt a "Harmadik megcsonkítása az irodalmároknak 1519" és Jo Gwang Jo kivégzése miatt.

A reformok első napjaiban Csungdzsong rengeteg könyv kiadását támogatta, de ezek száma drasztikusan csökkent az 1519-es tisztogatás után. Szintén próbált javítani a helyi önkormányzatok helyzetén és sikerrel járt az államvizsga megreformálásában. Uralkodásának utolsó napjaiban rájött, mennyire fontos az ország védelme és ösztönözte a katonai szolgálatot. 11 feleségtől 20 gyermeke született. 9 fiú és 11 lány.

Csungdzsong arról is ismertté vált, hogy saját orvosaként nevezte ki Csánggümöt (Dae Jang Geum). Korea történelmében még sosem fordult elő, hogy egy nő lett a királyi orvos.

Csungdzsong király korában játszódó sorozatok:
A palota ékköve (Dae Jang Geum) szinkronos változat
Ladies of the Palace Nincs magyar felirat!
Hwang Jin Yi
Mandate of Heaven
Queen Insoo
The Flower in Prison
The King and I

A magyar fordítás az angol nyelvű Wikipédia Jungjong of Joseon szócikke alapján készült 2014-ben.